Cigánd, Sárospatak

Demonstráció Borsod megye legrosszabb útjáért

  • Bódisz Attila
  • 2013. május 2.

Kis-Magyarország

Több ezer kátyú és a felújítás reménytelensége vitte utcára május elsején a Sárospatak és Cigánd közötti út minősíthetetlen állapota miatt demonstrálókat. Ha nem sikerül eredményt elérni, útlezárás következhet.

A Cigándról és Sárospatakról egy időben induló kerékpáros demonstrálók félúton, a közigazgatásilag Tiszakarádhoz tartozó kistelepülésen, Nagyhomokon találkoztak. Itt adták át petíciójukat Hörcsik Richárdnak, a térség fideszes országgyűlési képviselőjének. A helyi italbolt előtti téren minimajálist rittyentettek A Bodrogköz Tájmúzeumáért Alapítvány önkéntesei. A többtucatnyi kerékpárost és a megmozdulás résztvevőit terített asztallal várták, csörögével, káposztás étellel és frissítővel. A körülbelül 30 kilométer hosszú útszakasz problémája nem új keletű, már 2007-ben is volt kezdeményezés a felújításra – derült ki a rendezvényen felolvasott petícióból.

 


Fotó: Bódisz Attila

A gondok a cigándi Tisza-híd átadása, vagyis 1994 után kezdődtek el, a térség ezzel ugyanis belekerült a nemzetközi teherforgalom vérkeringésébe. Ennek ma már egyáltalán nem örülnek, hiszen a helybeliek elsősorban a jelentős kamionforgalmat okolják az út tönkretételéért. A 3814-es úton haladnak ugyanis a Szlovákia felől Sátoraljaújhelynél az országba érkező, valamint a 37-es számú főút irányából Kisvárda, majd Záhony felé tartó kamionok. A két szomszédos kistérség – a sárospataki és a cigándi – nevében megírt petícióba azt is belefogalmazták: csakis a teljes felújítást fogadják el. A kátyúzásnak ugyanis semmi értelmét nem látják.

Útlezárás is lehet

Aros János, Sárospatak fideszes polgármestere negyvenezerre becsülte azoknak az embereknek a számát, akik a két érintett kistérségben élnek, vagyis potenciális kárvallottjai a tarthatatlan útállapotoknak. A városvezető emlékeztetett rá, hogy a megyei hírportál felmérése alapján a két zempléni város között húzódó útszakasz Borsod-Abaúj-Zemplén megye legrosszabb útja. Oláh Krisztián, Cigánd független (de közismerten konzervatív) polgármestere a magyarnarancs.hu tudósítójának elmondta, hogy tudomása szerint egyelőre sehol sem tart az útfelújítás ügye, ezért is kezdeményezték a kerékpáros demonstrációt. Újból és újból fel akarják hívni a figyelmet a környéken élőket feszítő problémára. A cigándi emberek egyre türelmetlenebbek, sokan már egyfajta polgári engedetlenség, vagyis az útlezárás lehetőségét fontolgatják – mondta Oláh. Véleménye szerint azonban be kell tartani a fokozatokat. Eddig a térség kapcsolati tőkéjén keresztül próbáltak támogatást szerezni a beruházáshoz, most azonban már a demonstráció eszközéhez nyúltak, mivel konkrét lépések nem történtek a probléma megoldására. Emlékeztetett rá, hogy ez egyszer már működött, amikor a közigazgatás átszervezése idején a Bodrogköz addigi kistérségi központjára, Cigándra eredetileg nem terveztek járásközpontot a döntéshozók. A bodrogköziek ekkor autós felvonulást és demonstrációt tartottak, részben ennek eredményeként vált járásközponttá a kisváros. Most is azt várják, hogy figyelemfelhívó felvonulásuk nyomán elkezdődik a projekt, aminek eredményeként legkésőbb egy év múlva be is fejezik az útfelújítást.

Nekik is van joguk

Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő néhány hete már interpellált a parlamentben a Sárospatak és Cigánd közötti út ügyében. A honatya nem tartja különösnek, hogy jobboldali érzelmű városvezetők demonstrálnak egy ügy érdekében. Egy ilyen esemény inkább segíti a munkáját, hiszen az erősíti a lobbierejét, ha felmutatható tömegbázist tud maga mögött – fogalmazott. A képviselő újságírók előtt arról beszélt, hogy a zempléni emberek nem ok nélkül követelőznek, hiszen az ország egyik legszegényebb térségében élőknek is joguk van ahhoz, hogy tengelytörés nélkül jussanak el a legközelebbi városba vagy a munkahelyükre. Hozzátette: jó út nélkül nincs idegenforgalom, sem gazdasági fejlődés. Hörcsik Richárd szerint történt már előrelépés az ügyben, ugyanis Mengyi Rolanddal, a Borsod Megyei Közgyűlés elnökével hozzákezdtek Tokaj-Hegyalja útfejlesztési programjának kidolgozásához. Ezek között mindenképpen a legfontosabb a 37-es számú főút rendbetétele, ugyanis az az egész térség ütőere. A cigándi út teljes rekonstrukciója 2,3 milliárd forintba kerülne, amit nem könnyű előteremteni. A honatya szerint erre európai uniós források átcsoportosításával nyílhat lehetőség, de ehhez Brüsszel hozzájárulása is szükséges.

 

Hörcsik Richárd


Hörcsik Richárd

Fotó: Bódisz Attila

 

Hörcsik Richárd hozzátette azt is, hogy vélhetően feljelentést tesz a 37-es főúton végzett korábbi beruházások miatt, ugyanis a kivitelezési munkák lezárta után nem sokkal a burkolat ismét tönkrement. Véleménye szerint meg kell vizsgálni a kivitelező és a munka átvevőjének felelősségét. A honatya ezzel együtt a térség rendőrkapitányságaitól azt szeretné megtudni, hogy az elmúlt hónapokban hány baleset történt a kátyúk miatt, valamint kíváncsi az úthibák által okozott károk mértékére is. A kamionforgalom esetleges korlátozásáról szólva kiemelte: erre nincs lehetőség. Arra viszont igen, hogy a Cigánd–Sárospatak közötti útszakaszon díjköteles legyen az úthasználat. Ezzel várhatóan csökkenne a teherforgalom, ugyanis az a cél, hogy az Ukrajnába tartó kamionokat az M3-as autópályára tereljék át.

A Bodrogközben jelenleg több útfelújítás is zajlik. Az ország egyik legrosszabb minőségű útja, a Sárospatak és Vajdácska közötti szakasz rekonstrukciója már elkezdődött. Ugyancsak készül a Bodroghalom és a cigándi út közötti rész, amin jelenleg nem is lehet közlekedni. Megújul a Pácint és Cigándot összekötő út, aminek már évek óta el kellett volna készülnie, és végeznek egy kisebb felújítást a Sátoraljaújhely és Zemplénagárd közötti út egy rövid szakaszán is. A különlegesen rossznak tartott utak közül egyedül a Sárospatak és Cigánd közötti szakasz nincs benne a megyei felújítási tervben.

 


Fotó: Bódisz Attila

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.