Cigánd, Sárospatak

Demonstráció Borsod megye legrosszabb útjáért

  • Bódisz Attila
  • 2013. május 2.

Kis-Magyarország

Több ezer kátyú és a felújítás reménytelensége vitte utcára május elsején a Sárospatak és Cigánd közötti út minősíthetetlen állapota miatt demonstrálókat. Ha nem sikerül eredményt elérni, útlezárás következhet.

A Cigándról és Sárospatakról egy időben induló kerékpáros demonstrálók félúton, a közigazgatásilag Tiszakarádhoz tartozó kistelepülésen, Nagyhomokon találkoztak. Itt adták át petíciójukat Hörcsik Richárdnak, a térség fideszes országgyűlési képviselőjének. A helyi italbolt előtti téren minimajálist rittyentettek A Bodrogköz Tájmúzeumáért Alapítvány önkéntesei. A többtucatnyi kerékpárost és a megmozdulás résztvevőit terített asztallal várták, csörögével, káposztás étellel és frissítővel. A körülbelül 30 kilométer hosszú útszakasz problémája nem új keletű, már 2007-ben is volt kezdeményezés a felújításra – derült ki a rendezvényen felolvasott petícióból.

 


Fotó: Bódisz Attila

A gondok a cigándi Tisza-híd átadása, vagyis 1994 után kezdődtek el, a térség ezzel ugyanis belekerült a nemzetközi teherforgalom vérkeringésébe. Ennek ma már egyáltalán nem örülnek, hiszen a helybeliek elsősorban a jelentős kamionforgalmat okolják az út tönkretételéért. A 3814-es úton haladnak ugyanis a Szlovákia felől Sátoraljaújhelynél az országba érkező, valamint a 37-es számú főút irányából Kisvárda, majd Záhony felé tartó kamionok. A két szomszédos kistérség – a sárospataki és a cigándi – nevében megírt petícióba azt is belefogalmazták: csakis a teljes felújítást fogadják el. A kátyúzásnak ugyanis semmi értelmét nem látják.

Útlezárás is lehet

Aros János, Sárospatak fideszes polgármestere negyvenezerre becsülte azoknak az embereknek a számát, akik a két érintett kistérségben élnek, vagyis potenciális kárvallottjai a tarthatatlan útállapotoknak. A városvezető emlékeztetett rá, hogy a megyei hírportál felmérése alapján a két zempléni város között húzódó útszakasz Borsod-Abaúj-Zemplén megye legrosszabb útja. Oláh Krisztián, Cigánd független (de közismerten konzervatív) polgármestere a magyarnarancs.hu tudósítójának elmondta, hogy tudomása szerint egyelőre sehol sem tart az útfelújítás ügye, ezért is kezdeményezték a kerékpáros demonstrációt. Újból és újból fel akarják hívni a figyelmet a környéken élőket feszítő problémára. A cigándi emberek egyre türelmetlenebbek, sokan már egyfajta polgári engedetlenség, vagyis az útlezárás lehetőségét fontolgatják – mondta Oláh. Véleménye szerint azonban be kell tartani a fokozatokat. Eddig a térség kapcsolati tőkéjén keresztül próbáltak támogatást szerezni a beruházáshoz, most azonban már a demonstráció eszközéhez nyúltak, mivel konkrét lépések nem történtek a probléma megoldására. Emlékeztetett rá, hogy ez egyszer már működött, amikor a közigazgatás átszervezése idején a Bodrogköz addigi kistérségi központjára, Cigándra eredetileg nem terveztek járásközpontot a döntéshozók. A bodrogköziek ekkor autós felvonulást és demonstrációt tartottak, részben ennek eredményeként vált járásközponttá a kisváros. Most is azt várják, hogy figyelemfelhívó felvonulásuk nyomán elkezdődik a projekt, aminek eredményeként legkésőbb egy év múlva be is fejezik az útfelújítást.

Nekik is van joguk

Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő néhány hete már interpellált a parlamentben a Sárospatak és Cigánd közötti út ügyében. A honatya nem tartja különösnek, hogy jobboldali érzelmű városvezetők demonstrálnak egy ügy érdekében. Egy ilyen esemény inkább segíti a munkáját, hiszen az erősíti a lobbierejét, ha felmutatható tömegbázist tud maga mögött – fogalmazott. A képviselő újságírók előtt arról beszélt, hogy a zempléni emberek nem ok nélkül követelőznek, hiszen az ország egyik legszegényebb térségében élőknek is joguk van ahhoz, hogy tengelytörés nélkül jussanak el a legközelebbi városba vagy a munkahelyükre. Hozzátette: jó út nélkül nincs idegenforgalom, sem gazdasági fejlődés. Hörcsik Richárd szerint történt már előrelépés az ügyben, ugyanis Mengyi Rolanddal, a Borsod Megyei Közgyűlés elnökével hozzákezdtek Tokaj-Hegyalja útfejlesztési programjának kidolgozásához. Ezek között mindenképpen a legfontosabb a 37-es számú főút rendbetétele, ugyanis az az egész térség ütőere. A cigándi út teljes rekonstrukciója 2,3 milliárd forintba kerülne, amit nem könnyű előteremteni. A honatya szerint erre európai uniós források átcsoportosításával nyílhat lehetőség, de ehhez Brüsszel hozzájárulása is szükséges.

 

Hörcsik Richárd


Hörcsik Richárd

Fotó: Bódisz Attila

 

Hörcsik Richárd hozzátette azt is, hogy vélhetően feljelentést tesz a 37-es főúton végzett korábbi beruházások miatt, ugyanis a kivitelezési munkák lezárta után nem sokkal a burkolat ismét tönkrement. Véleménye szerint meg kell vizsgálni a kivitelező és a munka átvevőjének felelősségét. A honatya ezzel együtt a térség rendőrkapitányságaitól azt szeretné megtudni, hogy az elmúlt hónapokban hány baleset történt a kátyúk miatt, valamint kíváncsi az úthibák által okozott károk mértékére is. A kamionforgalom esetleges korlátozásáról szólva kiemelte: erre nincs lehetőség. Arra viszont igen, hogy a Cigánd–Sárospatak közötti útszakaszon díjköteles legyen az úthasználat. Ezzel várhatóan csökkenne a teherforgalom, ugyanis az a cél, hogy az Ukrajnába tartó kamionokat az M3-as autópályára tereljék át.

A Bodrogközben jelenleg több útfelújítás is zajlik. Az ország egyik legrosszabb minőségű útja, a Sárospatak és Vajdácska közötti szakasz rekonstrukciója már elkezdődött. Ugyancsak készül a Bodroghalom és a cigándi út közötti rész, amin jelenleg nem is lehet közlekedni. Megújul a Pácint és Cigándot összekötő út, aminek már évek óta el kellett volna készülnie, és végeznek egy kisebb felújítást a Sátoraljaújhely és Zemplénagárd közötti út egy rövid szakaszán is. A különlegesen rossznak tartott utak közül egyedül a Sárospatak és Cigánd közötti szakasz nincs benne a megyei felújítási tervben.

 


Fotó: Bódisz Attila

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.