Cigánd, Sárospatak

Demonstráció Borsod megye legrosszabb útjáért

  • Bódisz Attila
  • 2013. május 2.

Kis-Magyarország

Több ezer kátyú és a felújítás reménytelensége vitte utcára május elsején a Sárospatak és Cigánd közötti út minősíthetetlen állapota miatt demonstrálókat. Ha nem sikerül eredményt elérni, útlezárás következhet.

A Cigándról és Sárospatakról egy időben induló kerékpáros demonstrálók félúton, a közigazgatásilag Tiszakarádhoz tartozó kistelepülésen, Nagyhomokon találkoztak. Itt adták át petíciójukat Hörcsik Richárdnak, a térség fideszes országgyűlési képviselőjének. A helyi italbolt előtti téren minimajálist rittyentettek A Bodrogköz Tájmúzeumáért Alapítvány önkéntesei. A többtucatnyi kerékpárost és a megmozdulás résztvevőit terített asztallal várták, csörögével, káposztás étellel és frissítővel. A körülbelül 30 kilométer hosszú útszakasz problémája nem új keletű, már 2007-ben is volt kezdeményezés a felújításra – derült ki a rendezvényen felolvasott petícióból.

 


Fotó: Bódisz Attila

A gondok a cigándi Tisza-híd átadása, vagyis 1994 után kezdődtek el, a térség ezzel ugyanis belekerült a nemzetközi teherforgalom vérkeringésébe. Ennek ma már egyáltalán nem örülnek, hiszen a helybeliek elsősorban a jelentős kamionforgalmat okolják az út tönkretételéért. A 3814-es úton haladnak ugyanis a Szlovákia felől Sátoraljaújhelynél az országba érkező, valamint a 37-es számú főút irányából Kisvárda, majd Záhony felé tartó kamionok. A két szomszédos kistérség – a sárospataki és a cigándi – nevében megírt petícióba azt is belefogalmazták: csakis a teljes felújítást fogadják el. A kátyúzásnak ugyanis semmi értelmét nem látják.

Útlezárás is lehet

Aros János, Sárospatak fideszes polgármestere negyvenezerre becsülte azoknak az embereknek a számát, akik a két érintett kistérségben élnek, vagyis potenciális kárvallottjai a tarthatatlan útállapotoknak. A városvezető emlékeztetett rá, hogy a megyei hírportál felmérése alapján a két zempléni város között húzódó útszakasz Borsod-Abaúj-Zemplén megye legrosszabb útja. Oláh Krisztián, Cigánd független (de közismerten konzervatív) polgármestere a magyarnarancs.hu tudósítójának elmondta, hogy tudomása szerint egyelőre sehol sem tart az útfelújítás ügye, ezért is kezdeményezték a kerékpáros demonstrációt. Újból és újból fel akarják hívni a figyelmet a környéken élőket feszítő problémára. A cigándi emberek egyre türelmetlenebbek, sokan már egyfajta polgári engedetlenség, vagyis az útlezárás lehetőségét fontolgatják – mondta Oláh. Véleménye szerint azonban be kell tartani a fokozatokat. Eddig a térség kapcsolati tőkéjén keresztül próbáltak támogatást szerezni a beruházáshoz, most azonban már a demonstráció eszközéhez nyúltak, mivel konkrét lépések nem történtek a probléma megoldására. Emlékeztetett rá, hogy ez egyszer már működött, amikor a közigazgatás átszervezése idején a Bodrogköz addigi kistérségi központjára, Cigándra eredetileg nem terveztek járásközpontot a döntéshozók. A bodrogköziek ekkor autós felvonulást és demonstrációt tartottak, részben ennek eredményeként vált járásközponttá a kisváros. Most is azt várják, hogy figyelemfelhívó felvonulásuk nyomán elkezdődik a projekt, aminek eredményeként legkésőbb egy év múlva be is fejezik az útfelújítást.

Nekik is van joguk

Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő néhány hete már interpellált a parlamentben a Sárospatak és Cigánd közötti út ügyében. A honatya nem tartja különösnek, hogy jobboldali érzelmű városvezetők demonstrálnak egy ügy érdekében. Egy ilyen esemény inkább segíti a munkáját, hiszen az erősíti a lobbierejét, ha felmutatható tömegbázist tud maga mögött – fogalmazott. A képviselő újságírók előtt arról beszélt, hogy a zempléni emberek nem ok nélkül követelőznek, hiszen az ország egyik legszegényebb térségében élőknek is joguk van ahhoz, hogy tengelytörés nélkül jussanak el a legközelebbi városba vagy a munkahelyükre. Hozzátette: jó út nélkül nincs idegenforgalom, sem gazdasági fejlődés. Hörcsik Richárd szerint történt már előrelépés az ügyben, ugyanis Mengyi Rolanddal, a Borsod Megyei Közgyűlés elnökével hozzákezdtek Tokaj-Hegyalja útfejlesztési programjának kidolgozásához. Ezek között mindenképpen a legfontosabb a 37-es számú főút rendbetétele, ugyanis az az egész térség ütőere. A cigándi út teljes rekonstrukciója 2,3 milliárd forintba kerülne, amit nem könnyű előteremteni. A honatya szerint erre európai uniós források átcsoportosításával nyílhat lehetőség, de ehhez Brüsszel hozzájárulása is szükséges.

 

Hörcsik Richárd


Hörcsik Richárd

Fotó: Bódisz Attila

 

Hörcsik Richárd hozzátette azt is, hogy vélhetően feljelentést tesz a 37-es főúton végzett korábbi beruházások miatt, ugyanis a kivitelezési munkák lezárta után nem sokkal a burkolat ismét tönkrement. Véleménye szerint meg kell vizsgálni a kivitelező és a munka átvevőjének felelősségét. A honatya ezzel együtt a térség rendőrkapitányságaitól azt szeretné megtudni, hogy az elmúlt hónapokban hány baleset történt a kátyúk miatt, valamint kíváncsi az úthibák által okozott károk mértékére is. A kamionforgalom esetleges korlátozásáról szólva kiemelte: erre nincs lehetőség. Arra viszont igen, hogy a Cigánd–Sárospatak közötti útszakaszon díjköteles legyen az úthasználat. Ezzel várhatóan csökkenne a teherforgalom, ugyanis az a cél, hogy az Ukrajnába tartó kamionokat az M3-as autópályára tereljék át.

A Bodrogközben jelenleg több útfelújítás is zajlik. Az ország egyik legrosszabb minőségű útja, a Sárospatak és Vajdácska közötti szakasz rekonstrukciója már elkezdődött. Ugyancsak készül a Bodroghalom és a cigándi út közötti rész, amin jelenleg nem is lehet közlekedni. Megújul a Pácint és Cigándot összekötő út, aminek már évek óta el kellett volna készülnie, és végeznek egy kisebb felújítást a Sátoraljaújhely és Zemplénagárd közötti út egy rövid szakaszán is. A különlegesen rossznak tartott utak közül egyedül a Sárospatak és Cigánd közötti szakasz nincs benne a megyei felújítási tervben.

 


Fotó: Bódisz Attila

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.