Debrecen

Együttműködne a Kuruc.infóval a bíróság

  • narancs.hu
  • 2013. május 24.

Kis-Magyarország

A hajdúsági törvényszék potenciális partnert lát a külföldről működtetett szélsőjobboldali portálban.

Együttműködési megállapodást javasol a Debreceni Ítélőtábla és a Debreceni Törvényszék a média különböző képviselőinek – erről körlevelet is küldtek ki nemrég a szerkesztőségeknek. Kapott a tervezetből – melyhez kiegészítés javasolható – a HVG, a Népszabadság, a Népszava, az Echo Tv, a Magyar Hírlap, és mások mellett a Kossuth rádió is. A tervezett „együttműködés alapvető célja, hogy a felek az igazságszolgáltatás átláthatóságának érdekében, a törvényes keretek között teljes körűen biztosítsák a nyilvánosság hiteles, gyors és pontos tájékoztatását”. Ennek keretében a hétoldalas dokumentum részletesen tárgyalja a sajtó és a bíróság együttműködésének feltételeit, a tárgyalási tudósítások kereteit, valamint az akkreditáció folyamatát. Az e-mail listából kiderül: tervezetet megkapta a Kuruc.info is.

Lapunk miután furcsállta, hogy a bíróság együttműködő partnert lát egy közismerten szélsőséges, az emberi méltóságot rendszeresen megsértő, beazonosíthatatlan székhelyű, külföldi szerverről működtetett portálban, amely ráadásul rendszeresen törvényt is sért, ám emiatt az előbbi okoknál fogva számon nem kérhető, megkerestük a Debreceni Törvényszéket.

Miután konkrétan megkérdeztük, miért is küldték el a tervezetet a szélsőséges Kuruc.infónak, kissé általánosan fogalmazva így reagáltak: „A bíróság mindig is mentes volt a szélsőséges megnyilvánulásoktól, és ez nem lesz másképpen a jövőre nézve sem. A szélsőségesség melegágya sok esetben a korrekt és objektív tájékoztatás vagy tájékozódás teljes vagy részleges hiánya. A Debreceni Ítélőtábla és a Debreceni Törvényszék arra törekszik, hogy a sajtóorgánumok objektív tájékoztatást kapjanak a bíróságokon zajló munkáról, és ne kósza, szájról szájra terjedő információkat közvetítsenek.”

Azaz ha jól értjük, a bíróság most abban bízik, hogy a korrekt tájékoztatás fogja jó útra téríteni a Kuruc.infót. Talán még külön helyet is foglalnak majd a portál láthatatlan tudósítójának a tárgyalóteremben, akkora a bizalom.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.