Épp kitört az új migránspánik, mire kiderült: „csak” venezuelai magyarok költöztek a balatonőszödi üdülőbe

Kis-Magyarország

Ez aztán a téboly: muszlimnak nézték a magyarokat!

„Migránsokat költöztetnek a 2016 decembere óta üresen álló egykori balatonőszödi kormányüdülőbe” – még az április 8-i választást megelőző napokban terjedt a hír előbb a kicsiny, csendes Balaton-parti településen, majd a Facebookon.

Amiről gyorsan kiderült, hogy álhír, de előtte a térség fideszes képviselőjelöltje, Witzmann Mihály „beszállt” az ügybe, és rákérdezett a vagyonkezelőnél, hogy valóban terveznek-e migránsokat költöztetni a volt kormányüdülőbe. A nemleges választ Witzmann közzé is tette a közösségi oldalon, ám ez nem nyugtatta meg a falubelieket, hiszen szemmel látható volt a készülődés valamilyen lakók fogadására az elmúlt években Erzsébet-szállónak használt, de közel másfél éve üres üdülőkomplexum kerítésén belül.

false

 

Egyes jól értesültek arról beszéltek Őszödön, hogy letelepedési kötvényt vásárolt „gazdag migránsoknak” készítik elő a helyet. A héten azután balatonőszödi lakosok arról számoltak be a magyarnarancs.hu-nak: a menekültek mégis megérkeztek, méghozzá két busszal, sőt, már a faluban is lehetett találkozni némelyikükkel. „Tegnap elhelyeztek 227 néger migránst” – írta valaki a Facebookon, mire válaszul Boór Miklós, a szomszédos Balatonszemes alpolgármestere, a szemesi általános iskola igazgatója szerdán azt közölte ugyanott:

„Tisztelt Szülők! A mai napon a Facebookon elterjedt egy téves hír, ami sokakban félelmet keltett, és amit mint igazgató és mint alpolgármester is cáfolnom, tisztáznom kell. A rémhír az volt, hogy a balatonőszödi volt kormányüdülő területén migránsokat szállásoltak el. Még fényképek is kerültek fel, ahogy a »migránsok« a szemesi állomáson és a faluban sétálnak. A valós helyzet a következő: A Máltai Szeretetszolgálat Venezuelából, az ottani katasztrofális állapotok miatt hazaköltöző magyarokat, vagy másod-, harmadgenerációs magyarokat szállásolt el az üdülő területén. Az itt elszállásoltak valamennyien magyarok vagy azok leszármazottai, keresztény értékrendet képviselő, hivatalos papírokkal hazatérő családok. Legtöbbjük ért, tud magyarul. Addig fognak az üdülő területén tartózkodni, amíg sikerül nekik lakhatást és munkahelyet találnia a Máltai Szeretetszolgálatnak. Sokuknak még nincs itthon a teljes családja. Van köztük olyan is, aki venezuelai, de magyar származású menyasszonyával érkeztek haza, és szeretnének összeházasodni. Nem vitatom, hogy sokakban az idegenek feltűnése riadalmat kelthetett, de kérem Önöket, hogy ha ilyen híreket hallanak, nyugtassák meg a szülőtársakat, szó sincs migránsok betelepítéséről. Azt gondolom, hiba volt a Máltai Szeretetszolgálat részéről, hogy nem tájékoztatta előre az önkormányzatot. Az egész félreértés elkerülhető lett volna.”

Balatonőszödöt azonban talán csak az MTI csütörtöki híre nyugtatta meg. Eszerint „az évek óta tartó venezuelai válság mostanra annyira ellehetetlenítette az életet, hogy aki megteheti, elhagyja az országot. A részben II. világháború alatti és részben ’56-os magyarországi menekültek a válság miatt arra kényszerültek, hogy most a magyar államtól kérjenek segítséget. Eddig közel 30 magyar származású család érkezett haza Magyarországra. A gazdaság gyakorlatilag összeomlott, az infláció elszabadult. A kialakult polgárháborús helyzet következtében egyre több, magyarságát őrző és magyar felmenőkkel rendelkező kér segítséget Magyarországtól.” Soltész Miklós államtitkár hozzátette: az első családok már megérkeztek Magyarországra. A politikus saját tapasztalatai szerint – folytatódik az MTI híre – a hosszú ideje tartó fenyegetettségtől fizikailag és lelkileg megtört emberek könnyek között köszönték meg, hogy segítséget kaptak Magyarországtól. A magyar felmenőkkel rendelkező venezuelai vegyes házasságokból létrejött családok jó része felsőfokú végzettséggel vagy szakképzettséggel rendelkezik. A céljaik egyértelműek: aki most még nem tud magyarul, az mihamarabb szeretné megtanulni a nyelvet, szeretnének beilleszkedni, mihamarabb munkát találni és békességben élni Magyarországon.

A balatonőszödi üdülő

A balatonőszödi üdülő

 

Az MTI-közlemény arról azonban nem tájékoztat, hol helyezték el az első 30 családot. Ezt már mi derítettük ki, miután Antal János, Balatonőszöd polgármestere (Fidesz–KDNP) megerősítette a magyarnarancs.hu értesülését: a venezuelai magyarok a volt kormányüdülőben vannak. „A falunak nincsen köze az üdülőhöz, de úgy tudjuk, hogy átmeneti elhelyezést biztosítanak itt a máltaiak a venezuelai családoknak addig, amíg végleges otthonra nem lelnek – így a településvezető. – Az, hogy megérkeztek, jó hír a falu számára, mert ezzel véget érhet az a rémhírterjesztés, miszerint migránsokat költöztetnek be. Erről tehát szó sincs, és az elmúlt két napban már találkozhattak is a helybéliek a faluban több családdal, sokan közülük jól beszélnek magyarul. Nagyon kellemetlen volt, hogy a választások előtti felfokozott hangulatban a Facebookon és a faluban is rémhírek terjedtek. Más, nyugalmasabb időszakban talán észre sem vettük volna, hogy néhány család révén újra élettel telt meg a korábbi kormányüdülő.”

Antal János

Antal János

 

Antal János szerint legfeljebb csak egy-két dolgozó felvételére volt most szüksége az üdülőnek (sokat tehát nem javult a helyi foglalkoztatási helyzet), néhányan a 2016. decemberi bezárás után is maradtak karbantartási-fenntartási céllal. Akkor egyébként váratlanul zártak be több Balaton-parti Erzsébet-szállodát is, felmondva a dolgozóknak, az őszödi is ezek sorába került, s akkor arról beszélt a polgármester: a helyi idegenforgalmi adóból származó bevétel 90 százalékáról, évi 30 millió forintról kénytelenek lemondani az Erzsébet-üdülő bezárása miatt. Kormányüdülőnek egyébként utoljára a Gyurcsány-kormány használta, ott hangzott el a 2006-os őszödi beszéd. A Balatonőszöd vízpartjának nagy részét elfoglaló komplexumot korábbi hírek szerint árverésen tervezték értékesíteni a többi bezárt balatoni Erzsébet-szállóval együtt, ám ez máig sem történt meg.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.