Évekkel ezelőtt szóltak Hegedűs Zsuzsának, hogy kaotikus az alapítványa, mégsem történt semmi

  • Grünczeisz Kata
  • 2014. december 16.

Kis-Magyarország

Szólt egy falu, kizárták. Mások maguktól mentek. Átláthatatlan működésre, elpusztult állatokra és bunkó sofőrökre panaszkodtak a települések. Hegedűs szerint minden rendben van.

Múlt héten megjelent, Hegedűs Zsuzsa alapítványát átvilágító cikkünk óta – melynek nyomán a kormányszóvivő vizsgálatot ígért – több olyan önkormányzatot találtunk, amely komoly kritikával illette Hegedűs alapítványának tevékenységét. Amelyről mi is azt írtuk, hogy zavarosan működik.

Ezek az önkormányzatok az alábbiakra panaszkodtak:

–         késik az állatok szállítása

–         agrárszakember sem akart együttműködni Hegedűssel

–         előkészítetlen az egész projekt

–         az állatok eleve pusztulásra vannak ítélve

–         épp a legjobban rászorulók nem képesek az állatokat felnevelni

–         ha valaki szólt erről Hegedűsnek, az legfeljebb kioktatást kapott

–         aki pedig nem teljesített jól, azt kizárták

–         mindeközben Hegedűs állítja: nem történt visszaélés

Hegedűs Zsuzsa érkezik

Hegedűs Zsuzsa érkezik

Fotó: MTI

De nézzük a településeket sorjában!

Még 2011-ben Mátraverebély egyik önkormányzati képviselője figyelt fel a tévében elhangzó felhívásra, ezért másnap fel is vették a kapcsolatot Hegedűs Zsuzsa Minden Gyermek Lakjon Jól nevű alapítványával. Pár nappal később megkapták a tájékoztatót és a listát, hogy milyen variációkból választhatnak a kedvezményezett családok. Ekkor még úgy tűnt, minden menni fog, mint a karikacsapás.

Ám az első csalódás akkor érte őket, amikor kiderült: hiába várta a vetőmagok érkezését közel háromszáz ember a művelődési ház előtt – a szállítónak csak napokkal később sikerült odaérnie.

Mátraverebély története nemcsak azért különleges, mert ebben a faluban történt az első

Korábbi cikkünk főbb megállapításai

–         közel 600 millió forint adományról beszélünk

–    a szétosztásra szánt csibéket Spanyolországból hozatták

–    csak a szállításra több mint 160 millió forint ment el

–    az alapítvány titkolja a baszk vállalkozó nevét

–    a kacsák viszont Franciaországból érkeznek

–    a disznókat Pintér Sándoron keresztül börtöngazdálkodásból szerezték be

–     semmilyen felmérés, tanulmány nincs arról, hogy sikeres-e az alapítvány, vagy sem

–      több ellentmondást találtunk az elszámolásban

–      az egyik beszállító tavaly óta felszámolás alatt áll

–      a nagy állami, tehát közpénzen működő cégek adományai meghaladják a 100 millió forintot

–      a legkomolyabb segítség a Szerencsejáték Zrt.-től és az MVM-csoporttól jön

–      a CBA is komoly támogatónak számít

–      az adományokat sokszor eladják a szegények, vagy gyorsan elpusztulnak az állatok

–       Hegedűs Zsuzsa szerint visszaszorították a szegénységet

–       valószínűleg az MGYLJ már nem működik sokáig

naposcsibeosztás az RTL Klub és VV Laci részvételével, hanem mert nagy valószínűséggel ez volt az a hely, ahol először és utoljára hoztak baromfit a Gödöllői Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetből. „Nekünk kellett megoldani a szállítást, és a naposcsibékkel együtt egy aggódó agronómus hölgy is érkezett, aki látva a körülményeket, megkért, hogy ne adjuk oda az embereknek az állatokat, mert el fognak pusztulni. Mindezt próbáltam közvetíteni a később megérkező Hegedűs Zsuzsa felé, de a főtanácsadó asszony erről hallani sem akart, sőt azt mondta, hogy mit akadékoskodok, örüljek, hogy jóllakatta a falut” – halljuk Seres Máriától, aki az előző ciklusban Mátraverebély polgármestere volt.

A naposcsibék túlnyomó többsége így végül elpusztult, a kutatóintézet munkatársa pedig egyértelművé tette, hogy a jövőben nem kívánnak együttműködni az alapítvánnyal.

A polgármester levelet kap, és ír

Hamarosan az önkormányzat levelet kapott, amelyben az alapítvány az eredményeket próbálta felmérni. Íme:

„Kedves Mátraverebély Önkormányzata!

2011. április 13. és augusztus 11. között az Önök településén 94 család

vett részt a Minden Gyermek Lakjon Jól Alapítvány ez évi akciójában.

Augusztus közepére befejeztük a tavaszi akciónkat. A következő hetekben szeretnénk felmérni az eredményeket, ami a következő évi programunk kialakításához szükséges. Természetesen számítunk az Önök segítségére. Első lépésként az a kérésünk, hogy keressék fel a családokat és összegezzék tapasztalataikat.

–       Hányan tudtak élni a lehetőséggel?

–       Milyen volt a veteményeskert termése?

–       Mire jutottak a kishaszonállatokkal?

–       Milyen problémákba, nehézségekbe ütköztek?

Szeptember közepéig juttassák el hozzánk a beszámolókat (…) Válaszukat mihamarabb várom, segítségüket előre is köszönöm!

Hegedűs Zsuzsa (...)"

Seres Mária pár nap múlva meg is írta a választ. „Összeállítottam egy táblázatos eredményközlő lapot, és bevallom, nem sokat szépítettem, azt írtam be, ami a valóság volt. Nálunk 58 család 40 naposcsibét és 10 naposkacsát kapott, 36 családnak pedig 40-40 csibe lett osztva, a kacsákat

Állítólag 80 százalék felett

A Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány (MGYLJ) egyik fő állítása szerint 2011 és 2013 között minden évben nyolcvan százalék feletti volt  (86%, 80%, 83%) a zöldségtermesztés sikere, hasonlóan a háztáji állatok neveléséhez, ahol 83-79-81 százalékos eredményt mértek. Az általunk megkérdezett polgármesterek szerint azonban több sebből vérzett a felmérés módszertana. 2011-ben például összesen négy kérdést tettek fel, hogy annak alapján összegezzék a tapasztalatokat, minden mást a polgármesterekre bíztak.

júliusban kapták meg. Így összesen 3760 csirkét és 522 kacsát osztottak szét áprilisban, és akkor még mindegyiket Gödöllőről szállították” – összegez Seres. A válaszban arról számolt be, hogy a családok 56 százalékánál elpusztultak az adomány állatok, 6 százalékuk pedig nem is kapott belőle. Siker csupán a családok 36 százalékánál volt. A programot a családok 52 százalékánál kudarcosnak ítélte, 25 százaléknál részleges sikerről írt, míg teljes sikert 22 százaléknál tapasztalt. Az okokról az állatok kapcsán azt írta Seres: eladta, ellopták, nem volt fűtés, elfogyott a táp, nem volt pénze venni. A terményekkel kapcsolatban pedig: nincs szerszám, nincs kert, ahová ültethetné. Megjegyzi: „legközelebb egy ilyen akció előtt mindenképpen szükséges komolyabb szakmai felkészítés.”

Seres Mária beszél

Seres Mária beszél

Fotó: MTI

Erre aztán azt a jelzés kapták, hogy mivel nem voltak elég sikeresek, jövőre nem vehetnek részt a programban. Seres Mária erre újabb levelet írt Hegedűs Zsuzsának. „Nem éreztem korrektnek, hogy minket kritizál a szervezet, miközben ők maguk voltak azok, akik rákényszerítettek minket, hogy osszuk szét a naposcsibéket, tudva, hogy pusztulás vár rájuk” – teszi hozzá Seres Mária. Hozzájuk hasonlóan járt a kistérség másik településének polgármestere, Dombóvári Edina is. Nagybárkányt azért utasította el az alapítvány 2012-ben, mert nem sikerült nyolcvan százalék felett teljesítenie.

„Furán működik”

A magyarnarancs.hu eddig több önkormányzati jegyzőkönyvet is átnézett, melyek alapján az látszik, hogy az önkormányzatok nem a szegénység csökkenése, hanem egyfelől az alapítvány körüli zavaros működés (nehézkes kommunikáció, szoros határidők, visszás átvételi elismervények), másfelől a teljesíthetetlen feltételek (minden hátrányos helyzetű család kötelező részvétele, az önkormányzatra rótt kötelezettségek a rágcsálóirtástól a kerítés készítésén át a szerszámok biztosításáig), harmadrészt az állatok körüli visszásságok (más típusú vagy rossz állapotú állatok érkeztek) miatt döntöttek úgy, hogy nem vesznek részt az adott év akciójában. És a problémás működést nem csak Seres Mária jelezte.

A Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány enyhén szólva furcsán működik. Nem tudom, hogy arra a bizonyos levélre érkezett-e válasz? Egyszerűen nem látható át, hogy hogyan és milyen módon működik, így teljesen zavaros képet mutat. Érdemes lenne ismételten egy levelet írni az alapítványnak, már csak azért is, hogy nyoma legyen (kiemelés tőlünk – a szerk.)” – szólalt fel Megyesi Tibor, a Békés megyei Sarkadkeresztúr alpolgármestere 2012 nyarán a képviselő-testületi gyűlésen. „Én is írtam nekik egy e-mailt azért, mert van, ahol kecskét, nyulat, malacot, tyúkot osztanak, ide pedig naposcsibét hoztak. Tudok olyanról, hogy a tíz helyett már csak öt darab van, mivel betegek voltak. Nem beszélve arról, hogy a beígért időpont helyett sok órát csúszott a szállítás, a gépkocsivezető minősítetlen hangon beszélt velünk. Nem tartom helyesnek azt sem, hogy az egygyerekes szülők nem kaptak semmit, pedig van közöttük olyan, aki egyedül neveli a gyereket és senki nem segíti, annak nem kell enni?” – szólt hozzá a napirendi ponthoz egy másik képviselő, mire a polgármester, Bakucz Péter hozzátette, hogy „azt is el kell mondani, hogy az átvételi elismervényen, amit aláírattak, nem naposcsibe volt, hanem előnevelt csirke”.

A Hajdú-Bihar megyében található konyári testület 2012-es jegyzőkönyvéből idézünk: „Tavaly Konyár részt vett a Minden gyerek lakjon jól projektben. Ebben az évben is folytatódna, ha a testület beleegyezik, de idén az alábbi feltételekhez kötik a részvételt: 1. A családok összeírása, kb. 100 főről van szó, amely nem jelent problémát. 2. A családok ássák fel a kertet, semmi gond ezzel a feltétellel sem. 3. Az udvar körbekerítése dróthálóval, amelynek biztosítása az önkormányzat feladata. Egy udvar körbekerítése kb. 10.000 Ft-ba kerülne. 4. Rágcsálók irtásának elvégzése, amely kb. 3000 Ft-ba kerülne udvaronként, szintén az önkormányzat pénzéből. 5. Ha malacot kérnek, a kukorica megtermelését az önkormányzatnak kell vállalni. A nagy adakozás megfordult. Ez kb. 1,3 millió Ft-ba kerülne Konyárnak” – mondja Fülep László polgármester, aki aztán megkérdezi a képviselőket, hogy van-e kérdés, vélemény az előterjesztéssel kapcsolatban. Aztán a testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, az alábbi határozatot meghozta: „Konyár Község Önkormányzat Képviselő-testülete úgy határozott, hogy a Minden gyerek lakjon jól nevű projektben Konyár Község Önkormányzata nem kíván részt venni a projektben előírt Konyár Község Önkormányzatát terhelő anyagi kiadások miatt.”

A Hajdú-Bihar megyei Tetétlen községben is úgy döntöttek, hogy az első év tapasztalatai után nem kívánnak részt venni a programban. Az indokok itt is a fent már említettek közül kerültek ki. „A halmozottan hátrányos helyzetű családoknál nincsen olyan épület, mely megfelelő lenne az állattartásra. Nem beszélve arról, hogy a kiírásban úgy szerepel, hogy a rágcsálóirtás és a csirkeudvar felállítása – a drótháló biztosítása – az önkormányzat feladata. […] A tavalyi programnál is az volt a probléma, hogy nem élt sok lakos a lehetőséggel, csak elpocsékolták a vetőmagot, és nem lett belőle semmilyen termés” – indokolta Székelyné Tóth Judit, Tetétlen képviselője. Rajtuk kívül még a Somogy megyei Kaposfő Község Önkormányzata is azt a határozatot hozta, hogy a Minden Gyermek Lakjon Jól Alapítvány 2012. évi akciójában nem kíván részt venni.

Hegedűs: nincs visszaélés

Cikkünk megjelenése után az mno.hu-n az alábbi hír jelent meg: „A Magyar Narancs írt arról, hogy a Hegedűs Zsuzsa vezette szervezet Spanyolországból importálta a rászorulók között szétosztott naposcsibéket, a kacsákat pedig Franciaországból hozatta. Az alapítvány 2010 és 2013 között mintegy 600 millió forint támogatást kapott, a lap szerint csak az állatok szállítására több mint 160 millió forintot költött el. Az alapítvány közleményben reagált a cikkre, azt írta: visszaélések miatt Bogdán Lászlót, az alapítvány egyik munkatársát elbocsátották.”

Erre azonban már maga Hegedűs Zsuzsa adott ki közleményt: „az MNO online felületén megjelent egy téves hír, mely szerint a keddi Magyar Narancsban közzétett cikkben alaptalan visszaélésekkel kapcsolták össze azt a tényt, hogy Bogdán Lászlót, aki 2010. október óta személyi titkári feladatkört tölt be mellettem a Miniszterelnökség kötelékében, a munkakörével, illetve felettesének nevével visszaélve elbocsátották a Miniszterelnökségről. Mint tudják, a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány a gyerekek megfelelő élelmezésének biztosítására szolgáló adományokat csak és kizárólag erre a célra használhatja fel az általam megfogalmazott Alapító Okirat szerint. Azaz, mint Önök erről az elmúlt 5 évben rendszeresen hírt is adtak, a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány teljes infrastruktúráját, működését az alapító cégek, illetve önkéntesek biztosítják. Bogdán László 2010 októbere óta a Miniszterelnökségen lévő titkárságomon dolgozott, semmilyen funkciója a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítványban nem volt.”

Majd így folytatja: „ahogy a Magyar Narancs cikk tartalmából ki is derül, a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítványban semmiféle visszaélés nem történt, ezt bárki ellenőrizheti is honlapunkról.”

Hasonló eset?

Ha Ön is tapasztalt valami furcsaságot Hegedűs Zsuzsa alapítványa körül, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu [dot] ra.

 

 

Figyelmébe ajánljuk