Megfizettek érte – Zuschlag János esete a habonyista médiával és az élettel

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2016. március 28.

Kis-Magyarország

Másfél millió forint sérelmi díjat fizetett peren kívül egy fideszes önkormányzati cég az általa közölt Zuschlag-interjúban megvádolt baloldali politikusoknak. Az eset mutatja, hogy működik a Fidesznek kedvező „Zuschlag-projekt”.

Február végén újra feltűnt a hírekben Zuschlag János. Az ifjúsági szervezetek fiktív tevékenysége után igényelt állami pénzek miatt bűnszervezetben elkövetett csalásért elítélt egykori országgyűlési képviselő – aki hat év után, 2013 őszén szabadult – a Tv2 híradójában tűnt fel, ahol a pedagógustüntetés egyik főszereplőjébe, Pukli Istvánba szállt bele – mégpedig úgy, hogy a megvádolt reakciója nem került műsorba. Zuschlag azt állította a Teleki Blanka Gimnázium igazgatójáról, hogy tisztában kellett lennie azzal, milyen pénzekből finanszírozzák az ifjúsági mozgalmat, hiszen hivatalosan nem kaptak támogatást, s mindent a civil szervezetek különböző módon elcsalt pénzeiből kellett, hogy kifizessenek. Pukli tagja volt az Ifjú Szocialisták mozgalmának, de a neve nem merült fel a Zuschlag-ügyben. Az egykori politikus saját Facebook-oldalára azt is kiírta, hogy azért „ültem 6 évet, hogy például ő meg a többi fiatal majdnem ingyen tudjon Fadd-Domborin táborozni, meg tudjon ifjúsági szervezetet alapítani”.

Hogy hogyan kerülhetett Zuschlag a Tv2-re, és miért gondolta úgy a csatorna, hogy az expolitikus véleménye releváns lehet egy mai ügyben, az csak azoknak lehet valódi kérdés, akik nem követték a kereskedelmi csatorna elmúlt hónapokbeli metamorfózisát. Az Andy Vajna tulajdonába került – s nem cáfolt értesülések szerint Habony Árpád informális befolyása alatt álló – csatorna épp a Zuschlag-interjú leadása előtt szerződtette Kökény-Szalai Vivient hírigazgatónak, akinek belpolitikai szerkesztői tapasztalatai nem voltak ugyan, de a 2014-es kampányban kiadott egy életútkönyvet az ugyancsak Habonnyal kapcsolatba hozható Napi Gazdaság gondozásában Zuschlagról, melynek célja aligha volt más, mint hogy a szocialistákat kenőpénzekkel és nejlonzacskóban átadott tízmilliókkal vádolhassa meg egykori társuk. (Kökény-Szalairól a múlt héten közöltünk portrét: Az üdvöske, Magyar Narancs, 2016. március 10.)

Áruba bocsátott bűnök

Áruba bocsátott bűnök

Fotó: Ujvári Sándor / MTI


Zuschlag Pukli befeketítésére is szinte szó szerint azokat a fordulatokat vetette be, amelyeket másfél évvel ezelőtt Kiskunhalason, az önkormányzati választás hajrájában korábbi párttársai ellen. Végül közpénzből fizettek azért, hogy a megvádoltak ne forduljanak bírósághoz Zuschlag állításai miatt.

Előkészített terep

Zuschlag Kiskunhalason nőtt fel, könyvében leírja, mennyire szűknek érezte a vidéki város közegét. Innen került a szocialista pártba, majd 1998-ban, 21 évesen, még pesti bölcsészhallgatóként a parlamenti patkóba. Bár 2002-ben az ismerői által izgágának, ­kiszámíthatatlanak, törtetőnek, sok­szor tiszteletlennek, ugyanakkor jó képességűnek tartott Zuschlagnak nem sikerült megnyernie a halasi körzetet, listán ismét bejutott, hogy aztán 2004 őszén le is mondjon. A Terror Háza előtt, a holokauszt áldozatain viccelődő alpári megnyilvá­nulása miatt kényszerült távozni. Szívesen visszatért volna a parlamentbe, ezért a halasi MSZP-szervezet megerősítésébe fogott – vitatható érvényű tagbeléptetésekkel duzzasztotta fel a csoportot. Ám 2006-ban az országos vezetés nem támogatta indulását, így ősszel Zuschlag már csak önkormányzati képviselő lett Kiskunhalason. De hamarosan ügyészségi és rendőrségi kihallgatásokra kellett járnia. Ismerőseinek végig azt mondta, nincs nagy baj, el tudja intézni a dolgot, ám ez végül, mint tudjuk, nem sikerült neki.

Zuschlag legújabb kiskunhalasi kalandja már börtönbüntetésének letöltése után, a 2014-es önkormányzati választás előtt kezdődött. Az év június elején – később döntőnek bizonyuló – főszerkesztőváltás történt a helyi hetilap, a Halasi Tükör élén: Kohout Zoltán (lapunk alkalmi szerzője) helyére Supka Éva érkezett. Supka ugyan helyettesként megtartotta Kohoutot, de a csere mégis furának tűnt, hiszen Supka addig a soltvadkerti önkormányzati újságot szerkesztette, s elődjével ellentétben sem tekintélye nem volt a városban, sem igazán mély helyismerete. A hetilap a helyi önkormányzati cég, a Halasmédia és Kultúra Nonprofit Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Halasmédia) kiadásában jelent meg. Gyovai István polgármester – bár 2010-ben függetlenként indult – inkább baloldalinak számított, a testületben azonban a fideszes képviselők voltak a legtöbben, akik egy-egy függetlenként bejutó, de a fontos kérdésekben velük szavazó városatya támogatásával rendre többségbe kerültek. Így ­kerülhetett 2013 elején a Halasmédia ügyvezetői posztjára – a 2010-ben fideszes jelöltként egyéni körzetét elbukó – Flösser Tamás; zárt ülésen, pályázat nélkül. A 2014-es tavaszi forduló után a fideszes kiadó nem óhajtott Ko­hout­tal nekimenni az önkormányzati kampánynak, s behozta Supkát, aki a fideszes vezetéssel évek óta dolgozott tökéletes harmóniában Soltvadkerten.

Az őszi választás aztán igazolta is, hogy nem véletlenül szerződtették. A voksolás hetében a Halasi Tükör címlapján („Helyettük is ültem – Zuschlag kitálalt” felirattal) a városból elszármazó egykori szocialista politikus képe virított. Belül pedig egy interjú jelent meg, amiben nevezett besározott pár Fideszre veszélyes jelöltet. A beszélgetés már megjelenése előtt „robbant”, ugyanis a lap szerkesztősége nem tudott az anyagról. Hogy valami történik, arról csak a megjelenés előtti nap délutánján értesült Kohout: a nyomdából üzenték neki, hogy nem tudják lezárni a lapot, mert várnak még két oldalt. A szerkesztőség ezután kérdőre vonta a főszerkesztőt, aki közölte, hogy egy Zuschlag Jánossal készített interjúról van szó. A tavaszi választások elé időzített börtönkönyv után nem volt nehéz kitalálni, mi lesz az interjúban. Ko­hout azonmód megírta felmondását, és hamarosan távozott is a laptól.

Ismerős technika

Az interjú magán viseli a börtönt követő Zuschlag-nyilatkozatok minden jellegzetességét, és tökéletesen rímel a Tv2-s Pukli-sarazásra is. A célpontban olyan helyi szocialista politikusok voltak, akik elindultak az önkormányzati választáson: Jekő Attila a polgármesteri címért, Váradi Krisztián pedig képviselői mandátumért szállt ringbe. Zuschlag a szövegben előbb sejtet, majd bemárt mindenkit, a riporter szerepe csupán bűnsegédlet a karaktergyilkosságban. Supka már az interjú felvezetésében is úgy fogalmaz meg bűncselekményt sugalló állításokat, hogy azokat nem tényekre, csak a szavahihetőségében erősen korlátozott interjúalany vádaskodására alapozza: Zuschlag, akit „a saját kormányzó pártja, az MSZP áldozott fel kíméletlenül”, elvitte „a balhét Jekő Attila és Váradi Krisztián helyett is, amint ez a beszélgetésből kiderül”.

De a főszerkesztő első kérdése sem akármilyen. „A Zuschlag-ügy­től volt hangos az ország hét évvel ezelőtt. Ne menjünk bele a részletekbe, hogy hány fiktív alapítvány szárad nem csak az ön lelkén és a hetvenpár-millió sorsa se érdekel. (Sic!) Ült érte hat évet. Az sokkal inkább kérdésem, hogy miért nem köpte be őket akkor.” A „beköpéssel” a főszerkesztő Jekőre és Váradira utal, akik ugyan Zuschlag párttársai voltak a 2000-es években – de a perben nem vádlottak, hanem tanúk voltak. Nem mellékes, hogy Váradi Zuschlag riválisa volt 2006-ban, mert bár Zuschlag irányította a helyi szervezetet, az MSZP vezetése mégis Váradit jelölte az országgyűlési választásra a halasi körzetben, ezzel is megpecsételve Zuschlag országos karrierjét. (Erről sem esik szó az interjúban, ahogy Supka a megvádoltaknak sem adott megszólalási esélyt.)

Zuschlag a beszélgetés során számos ellenőrizhetetlen tényállítást tett. Például, hogy Jekőnek – akárcsak Puklinak – „tudnia kellett” az ifjúsági információs iroda mögött álló civil szervezetek fiktív tevékenységéről. Váradi nyomozás során tett vallomását pedig egyszerűen hazugnak minősíti, s állítja, hogy ő maga utalt fekete pénzeket Váradinak egy korábbi kampányban. Zuschlag még leszögezi, hogy Jekő és Váradi „Zuschlag-klónok maradnak, amíg élnek. Mindig velem voltak mindenben, egyszer álltak el mellőlem, amikor letartóztattak. Helyettük is ültem. (…) nincs erkölcsi alapja sem Jekő ­Attilának, sem Váradi Krisztiánnak, hogy egy közösség élére álljon. Amit egyszer megcsináltak, megteszik kétszer, többször is.” Zuschlag azzal is a Fidesz malmára igyekezett hajtani a vizet, hogy kihangsúlyozta: jó, ha egy város „a kormánnyal jó kapcsolatban van”, de erre a baloldaliakból álló helyi civilek nem alkalmasak. Az interjú végén Supka villant még egyet: „Azért kíváncsi lennék, mi van még a tarsolyában.” Mire a címlaphős sem szerénykedik: „Hosszú sorozatot indíthatunk, ha gondolja, a Zuschlag-ügyről. Sok meglepetésben lenne részük a halasiaknak.”

Sorozat végül nem lett, de Jekő sem lett polgármester, és a Fidesz besöpörte mind a 10 halasi választókörzetet. Azt utólag nem lehet megállapítani, hogy a Zuschlag-interjú mennyit segített a Fidesznek, Jekő 15 százalékkal maradt el a győztes fideszestől, Váradit azonban csak jó két tucat voks választotta el attól, hogy megnyerje körzetét.

Másfél milliós sérelem

A megrágalmazottak előbb 2014 őszén kértek helyreigazítást, de csak a választás után kaphatták meg. Előbb október 22-én hozták le Jekő és Kiss Barnabás helyreigazítási kérelmét (a szintén jelöltként induló Kiss neve is szerepelt az interjúban, de őt még tanúként sem hallgatták meg a Zuschlag-perben), majd egy hét múlva következett a Váradira vonatkozó kijelentéseket cáfoló írás is. Ennyi azonban nem volt elég a megrágalmazottaknak, és továbbmentek.

Hogy pontosan milyen megállapodás született, az Kiskunhalason ma már nyílt titok, sőt, akad olyan helyi forrásunk, aki egy kecskeméti újságírótól tudta meg, milyen alkut kötött az önkormányzati cég a megvádoltakkal. A múlt héten a Narancshoz is eljutott az a 2015-ös dokumentum, amely peren kívüli megállapodásként a három férfinak egy újabb helyreigazítást és fejenként félmilliós sérelemdíjat biztosít a Zuschlag-interjú miatt. A számlát a lapot kiadó Halasmédia, azaz a fideszes vezetésű önkormányzat cége állta, az aláíró azonban már nem az interjú megjelenésekor regnáló, korábbi fideszes jelölt Flösser volt – ő már korábban távozott a cégvezetői posztról, utóda Nagy-Apáti Ivett lett. A megállapodás és a fizetés ténye arra enged következtetni, hogy a fideszes önkormányzati cég nem akart nyilvános pereskedésbe bocsátkozni az interjú miatt, s tettek azért is, hogy a rájuk nézve kínos ügy ne derüljön ki. Megkerestük Jekő Attiláékat, ők azonban tartották magukat a megállapodáshoz, mely szerint a részletekről a felek nem nyilatkozhatnak. Megkerestük a Halasmédiát is, ahol elismerték a megállapodást, de a részleteiről ők sem kívántak beszélni. A lap – a megállapodás értelmében – tavaly nyáron újabb megszólalást biztosított Jekőnek, Kissnek (ők már nem vesznek részt a helyi politikában) és Váradinak (ő jelenleg városi képviselő), ebben visszautasítják a méltatlan támadást, a lopás és csalás vádját, és leszögezik, hogy ez az újságírói magatartás egy közpénzből fizetett újságban megengedhetetlen.

Megkerestük Nagy-Apáti Ivett ügyvezetőt, de ő sem kívánt nyilatkozni. Supka Évát is elértük, aki már nem a Halasi Tükör főszerkesztője, ám azon túl, hogy valóban ő készítette a pusztán egy „S” betűvel szignózott interjút, nem kívánt többet mondani sem az esetről, se arról, hogy miért kerülte meg korábbi munkatársait. Azt azért leszögezte, hogy egy pillanatra sem bánta meg a Zuschlag-anyagot. Supkát jelenlegi munkái a mai napig több fideszes önkormányzathoz kötik.

Miből él?

Zuschlag két és fél éve szabadult, de rendre elpanaszolja, hogy annyira meghurcolták, hogy sehol sem kap állást. Bevételei azért vannak. Nyilvánvalóak és feltételezhetők egyaránt – kezdjük az előbbiekkel.

A 2010-ben a tárgyaláson

A 2010-ben a tárgyaláson

Fotó: MTI

 

Még börtönben ült, amikor a Facebookon jelezte, hogy szabadulása után könyvet akar írni. Ezt végül Kökény-Szalai Vivien tette meg helyette, a munkát a kormányközeli Századvég tulajdonában álló Napi Gazdaság Kiadó jelentette meg. A könyv nem tisztázza műfaját, sem viszonyát a valósághoz, s az olvasó nem látja nyomát annak sem, hogy Kökény-Szalai komolyan ellenőrizte volna a folyamatosan önmagát mentegető Zuschlag állításait. A Tv2 frissen kinevezett hírigazgatójának ­ellentmondásokkal teli könyve megmosolyogtató módon emel be klasszikus irodalmi idézeteket, így lesz Balzac vagy épp Dosztojevszkij Zuschlag János viszontagságos életének útjelzője, de nem maradhatott ki a híres József Attila-részlet sem („Mért legyek én tisztességes…?”).

A könyvet egy interjú vezette fel a Napi Gazdaságban, ahol nem újságírók, hanem kormánybarát elemzők kérdezgették Zuschlagot, G. Fodor Gábor és Barcza György – épp olyan szakmai igényességgel, mint Kökény-Szalai Vivien. Az interjú megjelenése után az Index információja szerint kisebb botrány támadt a Napi szerkesztőségében, s egy ember fel is mondott. (Az interjú ma már nem elérhető a világhálón.) Azt nem tudni, hogy a Napi vagy a kormány agytrösztjeként működő Századvég mennyit fizetett Zuschlagnak a kampányhajrában piacra dobott és a közmédia által is jócskán emlegetett könyvért, a cég nem árulta el. A könyvről mindenesetre csak a Napi engedélyével nyilatkozhatott Zuschlag – nem is vitte túlzásba.

A 2014-es választások előtt még egy helyről szerezhetett némi bevételt Zuschlag. Ekkor vágott bele tanácsadó cégének menedzselésébe, s a voksolás előtt két kamupárt környékén is feltűnt. Az Új Magyarország Párt napi működéséből is kivehette a részét, hisz amikor az RTL riporterei a párt vezetőjét indultak felkeresni, az irodájában épp Zuschlagba botlottak. A párt végül közel 170 millió forint állami támogatáshoz jutott. De akadt egy másik Zuschlag-közeli kamupárt is, az Új Dimenzió Párt, amely közel 150 millió állami támogatást kapott. Ebből 40 milliót egy félperces reklámfilm elkészítésére számolhattak el. Azt pedig az Index írta meg decemberben, hogy 42 társával együtt Zuschlag Jánosnak is kártérítést ítélt meg az Emberi Jogok Európai Bírósága a fogva tartásának rossz körülményei miatt. Állítólag ötmillió forinthoz jutott így.

A cégei

Zuschlag, ha éppen nem vizsgázik a szegedi jogi karon, ma egy­valamit csinál rendszeresen: gyúr. Rendszeresen posztol a Facebookon az újpesti Oxygen Wellnesből képeket, ahol épp súlyzózik vagy fut. Ugyanakkor jó esély van rá, hogy valójában ilyen-olyan cégekben mégis végez különböző tevékenységeket.

A már említett tanácsadó projekt, a Zuschlag Consulting (honlapja már nem elérhető) a ma már kényszertörlés alatt álló Sze-Zusz Kft. alatt működött (ebben először Zuschlag húga, majd édesanyja volt a vezető). Mindez azért furcsa, mert Zuschlag 2014-es könyvében azt állította, hogy a húga 2012-ben Angliába távozott, ehhez képest 2013-as szabadulása előtt nem sokkal már ő a cég tulajdonosa az Opten szerint, majd 2014 végéig az is maradt, párhuzamosan Sz. Ferenc szekszárdi vállalkozóval, aki az interneten keringő fotók tanúsága szerint Zuschlag jó barátja. Ám közel sem ez az egyetlen cég, amely Zuschlag kiskunhalasi, Juhar utcai szülői házába van vagy volt bejegyezve. Ott volt a 2011-ben megszüntetett Ju-Ca Beauty, amiben nem voltak ugyan benne Zuschlagék, de ügyvezetője a per harmadrendű vádlottja, Katus Ferenc volt – e vállalkozásról a cégbíróság megállapította, hogy valójában fantomcég.

A kiskereskedelemre szakosodott – s ma már felszámolás alatt álló – Dermcare rövid ideig szintén a halasi Zuschlag-házba volt bejegyezve, akkor épp Zuschlag János feleségének a vezetése alatt. A ma már rég felszámolt A gyorsabb ügy­menetért Kft. Zuschlag saját cége volt a letartóztatása előtt. Ez is édesanyja házába volt bejegyezve, s fő­tevékenysége ingatlan-adásvétel volt. A legújabb próbálkozást pedig Abszolút Stabil Pont Kft.-nek hívják, ez ma is él és virul, szintén a halasi címre bejegyezve, itt is állítólag Zuschlag anyja a tulajdonos és a vezető, aki ingatlan- és gépjármű-kereskedelemre kért eddig engedélyt. (Halasi forrá­saink szerint Zuschlag édesanyja egy városi cégnél dolgozott hosszú ideig adminisztrátorként.) Az interneten semmi nyomát nem láttuk a tavaly ősszel hárommilliós törzstőkével startolt cég tevékenységének.

De nem merül ki ennyiben az anyai segítség. Zuschlag korábbi, a szentendrei lakóparkban lévő, 40-50 milliót is érő ingatlanja sajtóhírek szerint szintén édesanyja nevén volt, még a csengőn is az ő neve szerepelt. Azt nem tudni, mi lett az ingatlannal; hiába kerestük Zuschlagot, nem reagált érdeklődésünkre. A NAV ma is az adóhátralékkal rendelkező magánszemélyek közt tünteti fel az egykori politikust, egy tavalyi adat szerint 80 milliós tartozásról van még szó. Lehetséges, hogy az adóhatósági elkobzás réme miatt tűnik fel Zuschlag körül édesanyja ilyen gyakorisággal, az viszont nem spekuláció, hanem tény, hogy a NAV-szégyenlistán megadott lakhelyén nem találtuk meg Zuschlagot – kiírva sem. A tízemeletes újpesti panel csengőjén a felesége leánykori nevébe futottunk.

Figyelmébe ajánljuk