Minek örül egy mosónő? – plakátkiállítás a magyar kultúra napján

Kis-Magyarország

A világválságtól a második világháborúig tartó korszak legszebb köztéri reklámjait mutatja be a szentesi Koszta József Múzeum.

A huszadik század harmincas éveiből való reklámplakátok kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját a szentesi Koszta József Múzeum. Szőkítősampon, vízhatlan cipő, nejlonharisnya, különböző tisztítószerek hirdetései sorakoznak a falakon, szép mosónő is sötétkék háttér előtt: az 1933-tól 1939-ig tartó korszak grafikai dokumentumai. Akkor többek között Berény Róbert, Bortnyik SándorKonecsni György munkáit lehetett látni a magyarországi városokban, de a járókelők még emlékezhettek Pór Bertalan Világ proletárjai, egyesüljetek!, vagy Uitz Béla Vörös katonák előre! feliratú munkáira, amelyek később történelemkönyvek illusztrációiként váltak újra láthatóvá.

  

Az utca hírmondói című kiállítást ajánló Vesmás Péter építész, a Magyar Művészeti Akadémia szegedi műhelyének elnöke is a plakátok sorsdöntő szerepét emelte ki. Luther Mártonnak a wittenbergi templom ajtajára – legalábbis a legenda szerint – 1517. október 31-én kiszögezett 95 tételes vitaanyagát nevezte az első fontos hirdetménynek. Megemlítette a magyar nyelvű színjátszás praktikus népszerűsítését a tizenkilencedik század elején, ugyanígy a huszadik század elején Magyarországon is megnyíló mozik hirdetéseit. Szerinte tanulságos ezeket a reklámgrafikai munkákat, amelyek színvonalas műalkotások is, összehasonlítani a mai politikai plakátokkal.

 
 

A kiállítást megnyitó Léner András rendező arról beszélt, egy-egy tárgy vagy dokumentum hogyan hozza közel a mai emberhez egy pillanat alatt szülei, nagyszülei, dédszülei fiatalkorát. Gazsó L. Ferenc Add tovább! című darabját említette, a dráma a Fortepan közösségi fotóarchívum képei alapján készült. A plakátok ugyanígy elszabadíthatják a szemlélő fantáziáját.

A jelenlévőknek Dobos András állatorvos, igazságügyi szakértő tartott tárlatvezetést, azzal a felütéssel, hogy ma a netes közösségi oldalakon naponta több tízezer információs inger érheti az embert – a harmincas években, kütyük nélkül, legföljebb a rádióval számolva ez maximum 4-500 lehetett egy városlakó esetében.

 
Dobos András tárlatvezetése. Fotók: a szerző felvételei

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.