Ózd, Miskolc

Nőtt a fiatal öngyilkosok száma

  • Kovács István
  • 2012. május 23.

Kis-Magyarország

Egyre több a 24 év alatti öngyilkosok száma Borsodban, noha sikeres megelőzési program működik a megyeszékhelyen.

Április második hetében Ózdon egy 23 és egy 25 éves fiatalember együtt menekült öngyilkosságba, harmadik társukat még időben megtalálták – így sikerült megmenteni életét. A sajtóértesülések arról szóltak, hogy a két fiatalember felakasztotta magát, noha egyikük napokon belül Nyugat-Európába indult volna dolgozni. Szintén Ózdon egy tízemeletes panelház tetejéről vetette le magát egy 22 éves férfi tavaly nyáron, nem sokkal azelőtt, hogy egy 37 éves ózdi nő vegyszert ivott édesanyjával együtt – a mentőknek azonban csak a fiatalabb asszonyt sikerült megmenteniük.

Ózd nem véletlenül szerepelt ennyi tragikus esettel a hírekben: a városi rendőrkapitányság 2011-ben 33 alkalommal indított közigazgatási hatósági eljárást rendkívüli haláleset ügyében, ebből 13 eset volt öngyilkossággal kapcsolatos. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tavaly 294 haláleset ügyében indítottak vizsgálatot, és a befejezett 221 eljárásban 124 alkalommal állapítottak meg öngyilkosságot – tudatta a narancs.hu-val Gaskó Bertalan alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság kommunikációs irodavezetője. Megtudtuk továbbá azt is, hogy Ózdon és Borsodban az elmúlt hét évben nem nőtt és nem csökkent az öngyilkosok száma, viszont mintegy 20 százalékkal (!) nőtt a 24 év alatti öngyilkosok aránya.

Élhető jövőkép
A borsodi város térségében annak ellenére is 24 százalék fölötti az állástalanok aránya, hogy több ezren dolgoznak külföldön vagy az ország más településein. „Mindez mentálisan rányomja bélyegét a szétszakadt, illetve az egzisztenciáját veszített családokra” – véli az ózdi Almási Balogh Pál Kórház pszichológusa, aki szerint egyre gyakrabban tapasztalható az öngyilkossági kísérleteket elkövetőknél a drog és az alkohol befolyása csakúgy, mint az anyagi kilátástalanság és a növekvő munkanélküliség. Dr. Péter Mária tevékenysége egyik fontos elemének tartja, hogy az utókezelésnél szóbeli szerződést köt a betegeivel, akik vállalják a rendszeres találkozást, és hogy a terápia időszakában nem követnek el újabb öngyilkossági kísérletet. Fontos – hangsúlyozza a szakember –, hogy a pácienssel együtt kibeszéljék a megoldatlan traumákat, és közösen próbáljanak felépíteni egy „élhető jövőképet.”

 

Képünk csak illusztráció!


Képünk csak illusztráció!

Fotó: Sióréti Gábor

 

Aki felállt a padlóról
A pszichológus által elmondottakat egyik betege támasztotta alá. József 14 éve egy közúti balesetben veszítette el egyik lábát, koponyasérülése miatt egy hétig volt kómában, azóta csak egyik szemére lát. Ezután megkapta a 100 százalékos rokkantságot, ami utána 67, majd 52, végül 48 százalékra csökkent. Balesete után megnősült, két fia született. Újabb traumaként érte a válás, ami után lehetőségeihez mérten igyekszik segíteni gyermekeit. Fogyatékossági támogatását havonta megtoldja 5-6 ezer forinttal, amit átutal részükre. A 33 éves férfi mindezt szobafestő szakmája révén tudja biztosítani. Munkájában azonban előfordulnak holtidők, amikor több ideje jut a gondolkodásra. Ilyen hullámvölgy során nyúlt először italhoz és gyógyszerekhez. Elmondása szerint húsznál több öngyilkossági kísérlete volt, egyszer egy nyolcadik emeleti ablakból tűzoltók mentették meg. A változásban és a talpra állásban hangsúlyozza a pszichoterápia szerepét: orvosával megbeszélik a problémákat, és keresik a pozitív megoldásokat. Így tudta felbecsülni saját értékeit, és azt a tényt, hogy gyermekeinek szüksége van rá. Letette az italt, környezetében pedig ma már ő ad tanácsot az elkeseredett ismerősöknek.

Keleten a helyzet
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház ideg-, stroke- és toxikológiai osztályának vezető főorvosa, dr. Valikovics Attila azt mondja: hozzájuk évente mintegy 800 embert szállítanak gyógyszermérgezési tünetekkel. Közel harmaduk már visszatérő, vagyis többször próbálkozott túladagolással, a betegek nagy része később pszichiátriai ellátásban részesül.
Borsodban a Miskolci Egészségügyi Központ (MISEK) pszichiátriai osztályán kezelik az öngyilkossággal kísérletezőket. Országosan egyébként évente átlagosan 30 ezren kísérelnek meg öngyilkosságot, ennek közel tizede végződik halállal. Ez azt jelenti, hogy naponta hat ember dobja el az életét, ráadásul a keleti és délkeleti országrészben két-háromszor gyakoribb az öngyilkosságok száma, mint a nyugati megyékben. A MISEK naponta 2-5 olyan beteget fogad, aki megkísérelte életének kioltását.

Ennek ellenére a megyében némileg mégis javult a helyzet az elmúlt években: ez pedig a nemrég elhunyt dr. Kopp Mária vezetésével történő öngyilkosság-megelőző programnak (OSPI) köszönhető, amelyet 2010. január 23-tól 2011. június 30-ig tartottak Miskolcon.

Egy sikeres program
A program általános koordinátora dr. Papp Katalin volt, aki kiemelte, hogy az EU által támogatott projekt azért került Miskolcra, mert Borsod fővárosában magas a depressziósok és öngyilkosok aránya, illetve a negatív gazdasági hatások különösen érzékenyen érintették a régiót. Miskolcon összesen 112 fő közösségi segítő kapott a bő másfél év alatt nyolcórás képzést az OSPI-program keretén belül. Ők olyan szakemberek – gyógyszerészek, egészségügyi szakdolgozók, védőnők, mentők, lelkisegély-szolgálatosok, szociális segítők, lelkészek, rendőrök, tűzoltók –, akik hivatásuknál fogva a lakossággal, így elvileg minden potenciálisan veszélyeztetett csoporttal kapcsolatban állnak. A program arra irányult, hogy a résztvevők munkájuk során minél gyorsabban felismerjék a súlyos depresszió jeleit, illetve azt, ha valaki komoly krízist él át, és azt láthatóan nem tudja kezelni. A program a külső, illetve a belső jelek felismerésén kívül még arra irányult, hogy a válságban lévőket megpróbálják a megfelelő segítő személyhez (főleg pszichológushoz, pszichiáterhez) irányítani. A képzésben nagy hangsúlyt fektettek a kommunikáció fontosságára, a résztvevők egymás közt kapcsolati hálót építettek ki, valamint figyelemfelhívó szakmai anyagokat, ismertetőket, szórólapokat terjesztettek, illetve rádióspotot is szerkesztettek.

Az OSPI-program hatékonyságához jó referencia volt az EAAD (Nemzetközi Összefogás a Depresszió Ellen) keretében 2005–2006-ban Szolnokon tartott Depresszió- és Öngyilkosság-megelőzési Program, amelynek hozadékaként 2005-ben 57 százalékos, 2006-ban pedig 47 százalékos csökkenés volt tapasztalható a szolnoki öngyilkosságok számában. Feltehetően a program munkájának hatására ebben az időszakban 50 százalékkal nőtt a lelki elsősegély-telefonhívások és emelkedett a pszichiátriai szakrendelésen megjelenők száma is.
Miskolcon a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet irányításával zajlott az OSPI.  Nemrég elkészült a program eredményességét vizsgáló statisztika: 2009 végétől napjainkig – a megyei stagnáló adatokkal ellentétben – Miskolcon 18 százalékkal csökkent az öngyilkossági kísérletek aránya a korábbi időszakhoz képest.

Szerény lehetőségek
Borsodban nagyon alacsony a pszichiáterek száma, sok orvos kolléga nyugdíj mellett dolgozik, a szakmai utánpótlás pedig nincs biztosítva – állítja dr. Tűzkő Judit Borsod megyei pszichiáter főorvos. És mindehhez még egy apró adalék: az ózdi városvezetés nemrég spórolási okokra hivatkozva megszüntette a lelki elsősegély telefonos szolgálatot.

Az öngyilkosságok és a média viszonyáról szóló korábbi cikkünket lásd itt.

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.