Se pénz, se igazság – Így jár egy város, ha nem tetszik a Fidesznek

  • Magyar Krisztián
  • 2017. október 15.

Kis-Magyarország

A Nemzetgazdasági Minisztérium szakértői támogatásra javasolták az ellenzéki vezetésű Dombóvár több pályázatát, de a megyei Fidesz közbelépett. Az ügyben nyomozás indulhat, az OLAF is tud a visszaélésekről, és előbb-utóbb a minisztériumnak is állást kell foglalni.

A Tolna megyei Dombóvár baloldali polgármestere szerint bizonyítékuk van arra, hogy politikai okokból kaszálták el a város több olyan, EU-s forrásra hajtó pályázatát, amelyet minisztériumi szakértők támogatásra javasoltak, de a megyei önkormányzat fideszes vezetése ezt nem vette figyelembe. Szabó Loránd a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretein belül kiosztott megyei keret elbírálása miatt büntetőfeljelentést is tett, és az általuk megszerzett dokumentumok alapján azt állítja, hogy a dombóváriak egy kicsinyes bosszú áldozatai.

A tavaszi és nyári hónapokban rengeteg pénzt kapott sok települési önkormányzat az új uniós ciklus forrásaiból finanszírozott Terület- és Településfejlesztési Operatív Program kereteiből. Nagyjából 800 milliárd forintról van szó, ennek a többségét már kiosztották, vagy legalábbis döntés született arról, hogy hova és mennyi pénz kerülhet. Minden megyében nagyjából 15 témában lehetett pályázni, így helyi gazdaságélénkítésre, foglalkoztatási és infrastruktúra-fejlesztésre, önkormányzati épületek felújítására, leromlott városi területek rehabilitációjára és szociális alapszolgáltatások bővítésére is. Ezeken a kiírásokon minden település – kivéve a Pest megyeiek és a megyei jogú városok – önkormányzata indulhatott.

Az elkészült pályázatokat első körben a Nemzetgazdasági Minisztérium által kijelölt szakemberek minősítették, majd a tárca ezeket elküldte a megyei önkormányzatokhoz, ahol meghozták a végleges döntéseket. Ahogy arról egy korábbi cikkünkben már beszámoltunk, a megyei önkormányzatok szintjén hozott határozatokat nagyon nehéz nyomon követni, ugyanis a döntési folyamatok az esetek többségében teljesen átláthatatlanok, és erős a gyanú, hogy a rendszer elsősorban a fideszes kötődésű települések pályázatainak kedvezett.

Nagyon gyanús

A települési pályázatok elbírálása a megyei önkormányzatok többségében átláthatatlan volt. Erre utal, hogy a minisztériumi bírálati anyagokat még azok sem látták, akik elvileg megyei szinten bírálták el a pályázatokat, és javaslatot tettek a közgyűlésnek, hogy elfogadják-e a szakmai anyagokat vagy sem. Sok helyen a bizottság elé csak egy lista került, amelyen a pályázatok száma szerepelt és néhány adat, illetve az, hogy ezt támogatni kellene, vagy sem, esetleg módosítani a kért összegen. Általában ezek a dokumentumcsomagok változatlan formában kerültek a képviselő-testület elé. Ezután jött a szavazás, a megyei önkormányzatok mindenhol fideszes többségű közgyűlése döntött a minden esetben zárt ülésen tárgyalt előterjesztésről, de sokszor úgy, hogy itt is csak számok és kódok szerepeltek, így a képviselőknek általában fogalmuk sem volt arról, hogy mely település melyik pályázatáról szavaz. Sőt, több megyében tömbösítették a pályázatokat, így egy csomagban szerepelt az összes támogatásra javasolt és az arra nem javasolt pályázat.

Több megyében is kirajzolódik az a kép, hogy a kormánypárti vezetésű települések sokkal jobban jártak azoknál, ahol független vagy ellenzéki a vezető. Mivel egy-egy település sok pályázatot is beadhatott, az nem jellemző, hogy mindet elkaszálta volna a megyei közgyűlés, de számos helyen sokkal kevesebb összeg jutott oda, ahol a polgármester vagy a képviselő-testület valamiért nem túl szimpatikus a Fidesznek. A fentebb már említett Dombóvár esetében egy egészen extrém feltétellel próbáltak gyengíteni a város esélyein, hiszen a Tolna megyei pályázatok értékelési szempontjai között szerepelt, hogy akár öt extra pont is adható olyan pályázatokra, amelyeket aprófalvak adtak be, vagy olyan városok, amelyek a Duna- és a Sió-mente maximum 20 kilométeres körzetében találhatók. A megyében csak egy város esett ki ebből a körből, az a Dombóvár, amely hátrányos helyzetű térségben helyezkedik el.

Ezek után nem meglepő, hogy a megyei támogatási adatok alapján – néhány pályázat elbírálása még függőben van –, ha az egy főre jutó támogatási összegeket nézzük, akkor a dombóvári járásba érkezett messze a legkevesebb pénz a megyei TOP-keretből, fejenként 45 ezer forint. A legjobb aránnyal a bonyhádi járás büszkélkedhet, itt fejenként 131,5 ezer forint a megítélt támogatás, a szekszárdi járásban 99,4 ezer, a tamásiban pedig 93,5 ezer. A húsznál is több dombóvári pályázat közül több, szegregátumhoz kapcsolódó fejlesztés kapott támogatást, kaptak pénzt infrastruktúrafejlesztésre, illetve két oktatási intézmény épületenergetikai korszerűsítésére – ezek összértéke 487 millió forint. Magasan a legtöbb pénzt az a gimnáziumi korszerűsítés kapta, ahol Fehérvári Tamás, a megyei önkormányzat kormánypárti vezetője tanult korábban, és aki egyébként dombóvári, de – ahogy a többi megyei fideszes képviselő – ő is nemmel szavazott a város legtöbb pályázatára. Fehérvári és Dombóvár jelenlegi polgármestere köztudottan rosszban vannak, rendszeres a kettejük közötti politikai csörte, a helyi Fidesz pedig máig nem emésztette meg, hogy 2014-ben már megint alulmaradt Szabó Lóránddal szemben, a tizenkét fős képviselő-testületbe pedig csak két kormánypárti politikus jutott be.

Hiába a minisztériumi pozitív értékelés

Szabó Lóránd polgármester

Szabó Lóránd polgármester

 

Szabó Lóránd már korábban is jelezte több fórumon, hogy szerinte szándékosan diszkriminálják Dombóvárt a TOP-os pályázati eljárás során, egyebek közt az unió csalás elleni hivatalához, az OLAF-hoz és az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatósághoz fordult (ennek a kormány által meghatározott európai uniós és más nemzetközi támogatások ellenőrzése a feladata). Ezekben közölte: szerinte teljesen világos, hogy politikai szempontok is közrejátszottak a bírálatok során, a megyében – országosan is egyedülálló módszerrel – direkt hozták nehéz helyzetbe a várost az egyedi értékelési szempont beépítésével. A településvezető hivatali visszaélés miatt feljelentést is tett, majd a nyomozás felügyeletére kijelölték a Baranya Megyei Főügyészséget, de az ügy átkerült Tolna megyébe. Itt a megyei rendőrkapitányságon indulhatott volna el az eljárás, de kiderült, hogy a megyei önkormányzat vezetője, Fehérvári Tamás jó kapcsolatban van a Tolna megyei főügyésszel, így az ügy visszakerült Baranya megyébe, ahol talán megkezdik a nyomozást.

Időközben a dombóvári önkormányzat minden egyes elutasított pályázat – ezek összértéke 2,54 milliárd forint lett volna – szakmai értékelését kikérte a Magyar Államkincstár Tolna Megyei Igazgatóságától. Ezekből a dokumentumokból egyértelműen kiderült, hogy megyei szinten kaszálták el a pályázatokat, ugyanis ezek közül a Nemzetgazdasági Minisztérium által megbízott független szakértők kivétel nélkül mindet támogatásra javasolták. Volt olyan pályázat, amely az összpontszám 95 százalékát kapta volna meg, ha nincs a mínusz 5 pontos szabály, de még így is kimagasló volt a kapott értékelés, a megyei önkormányzat fideszes többsége mégis elkaszálta. Továbbá több, 80 százalék felett értékelt dombóvári pályázat is volt. Ilyen volt az ipari park fejlesztésére és új iparterület kialakítására beadott anyag is, amely végül 83 százalékot kapott, miután nem kapott plusz pontot azért, mert a megyében egyetlen városként nincs ott a Duna- és a Sió-mente maximum 20 kilométeres körzetében; a pályázat támogatási ajánlása 471 millió forint volt. A fejlesztésre azért is van szükség, mert a már meglévő ipari park területén nincs világítás, egy részén hiányzik a szervizút, nincs mindenhol biztosítva a tűzcsapok megléte, sok helyen túl keskeny az út. Új iparterületet pedig azért alakítanának ki, mert már van olyan vállalkozás, amely jelezte, ha megfelelőek lennének a körülmények, ők betelepülnének – erről egy szándéknyilatkozatot is aláírtak a várossal, amelyet a dombóvári önkormányzat csatolt is a pályázathoz. Erre bólintott rá a Nemzetgazdasági Minisztérium az első körben.

Ehhez képest a Tolna megyei önkormányzat egy néhány soros indoklással dobta vissza a pályázatot, mint ahogy a többit is – állítja Szabó Lóránd polgármester, aki szerint a támogatást javasló vélemény és az elutasító határozat teljesen ellentétes megállapításokat tesz, ráadásul a megyei önkormányzat döntése több ponton is valótlanságokat állít. Például azt írják, hogy Dombóváron lenne elég helyük a vállalkozásoknak letelepedni, holott pont azért adta be a pályázatot a város, mert a jelenlegi feltételek sem adottak, és nincs olyan összefüggő, jelenleg alkalmas rész, ahová a befektetni akaró cég letelepedhetne.

A város az elutasított pályázatok ügyében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek is írt levelet, hiszen a minisztérium elvileg támogatásra javasolta azokat. Válasz még nincs, és nem tudni, hogy a nyomozás következményeként lesz-e valaha vádemelés. A nem a megyei jogú városoknak szánt TOP-forrásokat viszont már majdnem teljesen szétosztotta a magyar állam.

Figyelmébe ajánljuk