Megszólalt Simonka: egy rejtélyes "befolyásos csoportot" emleget, de nem kér védelmet Orbántól

  • B. T.
  • 2020. január 21.

Kis-Magyarország

Egy meglehetősen egyoldalú "interjúban" bizonygatja ártatlanságát., amelyben arról is szólt, hogy remegett a lába.

A 17 perces interjúban egyetlen önkritikus reflexió sem hangzik el, és a bűnszervezetben különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalási ügy főszereplője, kormánypárti képviselő azt bizonygatja, nem történt semmifajta bűncselekmény. A Központi Nyomozó Főügyészséget, mint vádhatóságot úgy állítja be, mint amely hamis tényekből, rossz következtetések vont le, ezért egy olyan vádiratot terjesztett a bíróság elé „néhány ámokfutó vallomása alapján”, amely köszönő viszonyban sincs a valósággal. Simonka szerint „teleregény” született.

Közben nem tisztázza azt az apróságot Simonka, hogy az esetében szerinte teljesen elfogult ügyészi szervezet első számú vezetőjét, Polt Péter miért támogatta nemrégiben újraválasztásakor a parlamenti voksoláson. Mint köztudomású, ez rajta is múlt, hiszen a legfőbb ügyész kinevezéséhez a törvényhozás kétharmados többsége szükséges. Ahogy nyitva marad az a kérdés is, miért fizetett le NAV-alkalmazottakat Simonka, hogy leállítsák az eljárást, ha ő nem követett el semmit és nem történt bűncselekmény?

Az orosházi lakájmédiában készült interjú – amit "exkluzívként" tálalnak, de amihez egyetlen sajtómunkás sem adta a hangját és nevét – legkülönösebb része, amikor Simonka arról beszél, hogy egy nagyon befolyásos csoport áldozata lett. Ám ehhez csak annyit tett hozzá, hogy ez a történet évekkel ezelőtt kezdődött, s mával bezárólag ott tart, hogy 32 társával együtt a vádlottak padján ül.

Nem kért védelmet a kormányfőtől

Simonka nyíltan bírálja az ügyészséget, lehúzza a keresztvizet a független sajtóról és az ellenzéki politikusok némelyikéről, egyben leszögezi, azzal, hogy elkezdődött a tárgyalás, szabadon beszélhet. Ugyanakkor azt elismeri, hogy amikor az első tárgyalási napra érkezett, akkor a hatalmas médiaérdeklődés miatt remegett a lába.

Az „interjúban” arról is beszél a fideszes országgyűlési képviselő, hogy nem kért védelmet Orbán Viktortól, meg tudja ő védeni saját magát. Arra viszont a láthatatlan „riporter” - akinek még a hangját sem halljuk - nem kérdez rá, hogy egy jogállamban a független ügyészség munkáját egy miniszterelnök miképpen tudná befolyásolni?

Erősen csúsztat Simonka, amikor arról beszél, hogy ő maga mondott le a mentelmi jogáról. Valójában a legfőbb ügyész kérésére a parlament egyhangúan döntött mentelmi joga felfüggesztéséről. Politikai jövőjével kapcsolatban Dél-Békés kormánypárti képviselője azt mondta, hogy „azt az emberek kezébe teszi le.”

Nem volt még Orbánnál

Ez jól hangzik, de mivel a törvényhozási képviselők esetében nem lehetséges a visszahívás lehetősége, így mandátuma kizárólag rajta és Fideszen múlik, erről az emberek leghamarabb, több mint két év múlva, 2022 tavaszán dönthetnek. Annyi viszont biztosnak tűnik, hogy Békés megye másik három egyéni országgyűlési képviselőjével ellentétben még nem volt „egyeztetni” Orbán Viktornál a volt Karmelita kolostorban. Erről legalábbis a Facebookon egyébként hiperaktív képviselő nem számolt be.

Simonka és Orbán, a két jó barát?

Simonka és Orbán, a két jó barát?

Fotó: Simonka György/Facebook.com

Emellett azt is megindokolta az „interjúban” miért kéri Hadházy Ákos és lapunk munkatársa, Bod Tamás tanúként meghallgatását. E szerint „a nyomozás során olyan szabálytalanságok történtek, amelyekkel kapcsolatban további információkat tudnak mondani”. (Erről az indítványról a Fővárosi Törvényszék öttagú tanácsa dönt majd.) Fenti gondolatmenetével Simonka nem kevesebbet állít, minthogy a Polt vezette és az erősen a Fidesz felé hajló ügyészi szervezet ebben az esetben – nem tudni, miért – „összejátszott” egy ellenzéki politikussal és egy független újságíróval.

Ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja az is, hogy a napokban utasította vissza az ügyészség Hadházynak azt a feljelentését, amely szerint Simonkával szemben már régen kényszerintézkedéseket kellett volna kezdeményeznie a vádhatóságnak.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.