Súlyos turulügy Szentendrén: szimbólum, mutyi, antiszemitizmus, ezotéria

  • narancs.hu
  • 2015. november 20.

Kis-Magyarország

E heti lapszámunkban riportot közlünk arról, ami a közelmúltban Szentendrén turulügyben történt. Megannyi hazai jellegzetesség, az ezoterikus szélsőjobbtól a durva zsidózásig mind megvan itt.

Turulszobrot állíthatnak jövőre Szentendrén – ez minden bizonnyal meg is valósul, lévén a fideszes többségű testület már korábban jóváhagyását adta a Jobbik által kezdeményezett ügyhöz. Nem is igazán ez az érdekes, hanem az, ahogy ezt a szobrot felállítják majd. Milyen áron, kik, s milyen intrika és tévképzetrendszer húzódik meg a háttérben – ez mind kiderül friss lapszámunk riportjából.

Most abba adunk betekintést, hogy a helyi Fideszen belül milyen vitákat generált a turul, amit még az előző, Dietz Ferenc által vezetett testület szavazott meg. Dietz viszont már nem polgármester Szentendrén – arról is olvashat, hogy miért nem. „Utóda Verseghy-Nagy Miklós, a Semmel­weis Egyetem korábbi operatív főigazgatója lett, aki kormánypárti színekben kényelmes előnnyel nyert tavaly ősszel egy helyi civil szervezet, a TÉSZ jelöltje előtt. Nemcsak ő került kívülről a helyi frakció élére, hanem Gyürk Dorottya is, az EP-képviselő, korábbi Fidesz-kampányfőnök Gyürk András testvére. Bár forrásaink eltérő személyiségnek írják le őket, abban hasonlítanak egymásra, hogy a frakció­tagoknál képzettebbek, »gondolkodásuk más nívójú a többiekéhez képest«, ahogyan egy városházi forrásunk fogalmaz. Nem véletlen, hogy a fontos helyi ügyekben rendre ők ketten döntenek.

A turult például nem szeretik, mégsem tudták megfúrni. (Főleg Gyürk Dorottya nem akarta, állítólag az ő szájából hangzott el, hogy »itt nem lesz náci jelkép«. Erre azonban nem tudtunk nála rákérdezni, mivel leszögezte, a turulügyről nem kíván nyilatkozni.) Mivel a Fidesz-frakció többsége is ragaszkodik a madárhoz – elvégre többen pénzt adtak érte –, Verseghyék nem akartak azon melegében frontot nyitni saját frakciójuk ellen. Holló István vállalkozó – ő lett Filó jobbikos utódja – megerősíti a Narancsnak, hogy az eredeti helyszínt valóban Gyürk torpedózta meg, aki »elképesztő érvekkel állt elő, azzal például, hogy a szobor sérthet bizonyos társadalmi csoportokat«. Jellemző ugyanakkor, hogy amikor idén nyáron vita alakult ki a turul új helyszínéről, akkor nem a polgármester, hanem a kormánypárti frakció két régebbi tagja vette védelmébe a madarat. Zakar Ágnes például – jegyzőkönyvi idézet – mélységes elkeseredésének adott hangot. Szerinte mindenki »tudja, hogy milyen ősi szimbólum a turulmadár. Rárakódtak és rátehetnek még pluszdolgokat, ami nem biztos, hogy a mai magyar társadalomban létező dolog.« Hozzátette, hogy amikor a város egyik papja az »árpádsávos zászlót 2003-ban kirakta, nagy felháborodás kerekedett – ma már senki nem tesz az árpádsávos zászlóhoz semmi más jelentést«.”

A teljes cikket a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja.

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.