Törő, a pénzszivattyú - Tállai András államtitkár pályaképe

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2015.09.30 16:08

Kis-Magyarország

Focicsapatának 400 milliós támogatása irányította rá a figyelmet. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa: az egykori könyvelő néhány év alatt a kijárás mestere, egy évtized alatt pedig „élet-halál” ura lett saját térségében.

Mezőkövesd legbefolyásosabb embereit manapság a futball-lelátókon érdemes keresni. A másodosztályból feljutott csapat MTK elleni, végül sima három-nullás vereséggel zárult fővárosi debütálásán kinn volt Tállai András is. A vendégszektorban támasztotta a korlátot több fontos kövesdi vállalkozó, ahogyan az államtitkárral jó kapcsolatot ápoló, KDNP-s vonalon felfutott Fekete Zoltán polgármester is, aki a labdarúgás iránt szintén elkötelezett fiatal pappal duruzsolt a mérkőzés közben. Alattuk a kövesdi kemény mag, a Matyó Brigád, a megafonozás, dobolás, skandálás megy már nekik, ahogyan az MTK elleni kötelező zsidózás is. "Mi vagyunk a Kelet Nyugatja! - lelkendezik eközben a Narancsnak egy középkorú férfi. - A mi városunk Borsod ékszerdoboza. Aki eljön, láthatja, hogy tiszták az utak, az épületek közül sok fel van újítva. És ez Tállai érdeme, ahogy a foci is."

Így játszottak az MTK ellen

Így játszottak az MTK ellen

Fotó: MTI

Felépíti magát

Amikor július elején a Magyar Közlönyben megjelent, hogy a pár éve még az NB III. Mátra csoportjában gurító csapat 400 milliót kap a költségvetési tartalékból, több újságíró Tállai András - aki egyben a klub elnöke - befolyásának tulajdonította az ajándékot. ' viszont (akárcsak a borsodi földbérletbotrány idején) határozottan tagadta az origo.hu-nak, hogy lobbizott volna, mi több, az államtitkár semmi különöset nem talált abban, hogy egy frissen feljutott csapat az elején kap egy kis segítséget. A saját mércéje szerint nem túlzott: Tállai már eddig is milliárdokban mérhető támogatásokat vitt a városába, amiből - főleg, ha hozzávesszük az önkormányzati támogatást - közvetlenül vagy kerülő úton 400 milliónál már rég több került a helyi fociba, vagy ahogyan a városban mondják, "Tállai mániájába".

Mezőkövesd legbefolyásosabb emberéről úgy tartják, 1983-ban egy régi IFA-n érkezett a városba. Tállai András Debrecenben született, majd Hajdúszoboszlón érettségizett. "Szüleim földből élő egyszerű emberek voltak - írja honlapján. - A vallásosság végigkísérte életemet, és gyerekként rendszeresen ministráltam is. Az általános iskola mellett majd mindennap dolgoztam. A rám bízott feladat nem teljesítése ugyanis kemény pofonokkal járt." Diplomát a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szerez, focizás közben itt "ragadt rám a 'Törő' becenév, kitüntetőleg a magyar labdarúgás nagy csillaga, Törőcsik András után."

Első munkahelye a Tiszai Vegyi Kombinát, aztán jött a költözés. "A feleségét hívták tanítani a városba, akinek az volt a feltétele, hogy András is kapjon állást. Így lett Tállaiból gazdasági igazgatóhelyettes a szakmunkásképzőben" - mondja egy kövesdi forrásunk, aki mindenki máshoz hasonlóan neve elhallgatását kérte, mert, mint mondja, az államtitkár "sértődékeny típus, és nem felejt, a kritikát pedig nagyon rosszul viseli". Az iskolában mindenesetre nem bánták meg a felvételét: megbízhatóan vezette az intézmény gazdasági ügyeit. Munkabírása már akkor kitűnt: a helyi sportklub, az akkori Mezőkövesdi Munkás vezetésébe is beszállt a '80-as évek közepén, de a környékbeli pedagógus-szakszervezet könyvelésében is segített. Egy őt már akkoriban is ismerő forrásunk úgy emlékszik vissza, hogy a helyi KISZ-ben is aktív volt az MSZMP-tag Tállai, aki csatár poszton játszott. "Nyerésre orientált ember, a vereséget nehezen viselte, és a játékban el-elpattant az agya. Rátartások, odarúgások, ilyenek nála előfordultak, de a meccs utáni sörözésnél ezeket rendeztük."

false

 

Fotó: MTI

A '90-es évek elején fogott saját vállalkozásba. Könyvelni kezdett, és adóügyekben adott tanácsot a rendszerváltás utáni világban helyüket kereső helyi vállalkozóknak. "Korábban nem ismertem, úgy ajánlották. Valami pályázatot írtam, azaz aztán már ő írta meg nekem. Nyertünk is egymillió forintot, ami akkor nagy pénz volt. Főleg nekem, aki akkor indította el a festővállalkozását" - meséli egy ma már nyugdíjas férfi. "Tud pénzt szerezni, és pénzt találni a kiskapukban" - tartják ekkoriban városszerte a fiatal könyvelőről, ezért is fordulnak hozzá egyre többen. Így épül ki hamarosan Tállainak az a hátországa, amely később nagyban hozzájárul "életművéhez", azaz Mezőkövesd vezetéséhez: megismerkedik a helyi vállalkozók jó részével, akikről "a könyvelésen keresztül nagyjából mindent tud. Jót és rosszat is".

Orbán csókja

A helyi politikába '97-ben száll be: időközi önkormányzati választást tartanak, ahol Tállai - még nem fideszesként - elindul. "Ez a kampány már mutatta, miben erős. Választókerületében házról házra járt, és végül nyert is. Egy évvel később a Fidesz színeiben az országgyűlésin behúzta a kövesdi körzetet. Ekkor már nem mindenkihez ment el, de helyi rendezvényt nem tartottak nélküle. Hálózatát is ekkor kezdi építeni: már jóban van a művészeti-civil körökkel, az erős vállalkozókkal, az egyház helyi vezetésével, részt vesz a sportéletben, tudja, mi történik az iskolákban (Tállai felesége ekkor is tanít - N. G. M.), s emellett reprezentál: Bandi a kezdetektől ebben a rendszerben mozgott. Lépésről lépésre, tudatosan építette fel magát" - mondja egy akkor még politizáló forrásunk.

A Fideszben villámrajtot vett, mert noha csak 1998-ban lépett be a pártba, 2001-ben már a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium államtitkára. Egy akkori borsodi frakciótag visszaemlékezése szerint "a megyei fideszesek csak pislogtak, amikor Tállaiból államtitkár lett. Először azt hittük, hogy ez vicc, mivel Andrásnak komoly poszton, például pénzintézetben nem volt szakmai tapasztalata". A gyors érvényesülés megértéséhez nem árt fölidézni a Fidesz akkori helyzetét: míg 1994-ben a Fidesznek a 386 fős Országgyűlésben csupán 20 mandátuma volt, addig 1998-ban - amikor az MDF-fel és a Torgyán-féle kisgazdákkal kormányt alakítottak - már 148. Tállainál azokban az években - több forrásunk is emlékszik akkori érvelésére - épp az szólt a Fidesz mellett, hogy az egy "olyan párt, ahol még van hely, és ahol gyorsan meg tudja csinálni magát". Ráadásul nem is kellett a mezőkövesdi Fidesz-aspiránsok miatt aggódnia. "' volt az egyik legelső fideszes a kövesdi testületben. Sőt, '98-ban nemcsak a parlamentbe, de a Borsod megyei közgyűlésbe is bekerült."

Orbán Viktorra a '98-as jelöltmeghallgatáson elhivatottságával, lendületével és energikusságával Tállai jó benyomást tett. "Később már nemcsak hozzászólt a pénzügyi témákhoz, de adóügyekben ő tartott előadásokat a frakciónak" - emlékszik vissza egy akkori fideszes képviselő. Egy másik szerint Tállai mindig külön ügyelt arra, hogy "felfelé jól barátkozzon". Első parlamenti ciklusában is megmutatta, hogy tud lobbizni. Tállai testvérének frissen bejegyzett cége az első Orbán-kormány alatt 18 millió forintot kapott szállásfejlesztésre, de Mezőkövesd állami támogatással tudta megvenni a Matyó Múzeum épületét, sőt, "2001-ben Orbán felesége, Lévai Anikó jött el felavatni az állami támogatásban részesült (a mostani polgármesterhez köthető - N. G. M) Jézus szíve templomot. Ezen persze ott volt András is."

A magyar politikai sajtóból kitörölhetetlen az a fénykép, amikor Orbán Viktornak egy idős asszony kezet csókol: ez is Mezőkövesden történt, a kép szélén ott van Tállai is, közvetlenül a miniszterelnök mellett. "Amikor a kétezres évek elején elindult az M3-as sztráda építése, úgy volt, hogy csak egy bekötőút lesz, de aztán a kihelyezett kormányülést követően lett még egy rákötés Mezőkövesdnél" - jelzi Tállai lobbierejét az egyik, ma is fideszes színekben politizáló képviselő.

A csókjelenet - Tállai a bal sarokban

A csókjelenet - Tállai a bal sarokban

Fotó: MTI

Azt pedig először a Népszabadság írta meg, hogy a 2002-es választás első fordulója után (amikor már világos volt, hogy Orbán bukik) a Varga Mihály vezette pénzügyi tárca igazi pénzszórásba kezdett, és több mint egymilliárd forintot osztott szét, melynek legnagyobb nyertese épp a miniszter körzete (Karcag, 213 millió), illetve a Tállaié lett (Mezőkövesd, 174 millió), így az össztámogatás csaknem 40 százalékát vitte el a minisztérium két vezetőjének a körzete. A helyiek azt látták, ha egy szomszédos településen felújítottak egy templomot, azt Tállai adta át, de ő vitt új labdákat a környékbeli focicsapatnak is. Ahogy államtitkár lett, megugrott a népszerűsége: a 2002-es országgyűlésin az első fordulóban szerzett mandátumot, ősszel pedig a polgármesteri címet is begyűjtötte baloldali elődjével szemben.

Takaros matyók

Mezőkövesd Budapesttől 130 kilométerre található. A mezőségi város területi adottságai jók, továbbá a matyó kulturális örökség részese, és van gyógyvízforrása. A várostól három kilométerre fekvő jelenlegi fürdő Zsóry Lajos korábbi országgyűlési képviselőről kapta nevét, akinek a földjén eredetileg olajat kerestek, ám végül 1939-ben termálvizet találtak. (A fürdőt a szocializmus idején építették ki.) A jó föld miatt a mezőgazdaság a 18. századtól fontos, míg a rendszerváltás előtt több telep (autóvillamossági, gép- és ruhaipari) is volt Mezőkövesden. "A '90-es évek első fele nem volt itt könnyű időszak. A szocialista vállalatok tönkrementek, és kellett egy kis időszak, amíg a helyi vállalkozók felerősödnek. Újabban a kereskedelem is megerősödött az ipari és építőcégek mellett, tehát a kulturális és turisztikai adottságok, valamint a mezőgazdasági lehetőségek miatt Mezőkövesd több lábon áll, emiatt a borsodi átlaghoz képest kifejezetten jók a foglalkoztatási mutatói, noha az autóipari Remy helyi üzemének tavalyi bezárását nem sikerült megakadályozni" - mondja egy Mezőkövesden több évtizede élő férfi.

A 16 ezres település viszonylagos jóléte a főutcán látszik: négy különböző bankfiók, több takarékszövetkezet, utazási irodák, éttermek, sörözők, bolt bolt hátán. Több középületet nemrégiben újítottak fel, például a központi galériát, de mutatós a vele szemben lévő Matyó Múzeum is, illetve a közelben lévő Hadas-rész, ahol régi nádtetős, matyó időkből örökölt - később felújított - parasztházak láthatók, amolyan helyi skanzenként. A köztereket rendben tartják, a füves-fás részeket gondozzák, a padok tiszták, a centrumban szökőkutak. Mezőkövesd lakosságának közel negyede roma származású: a kisebbségi társadalom azonban láthatóan - és később ezt a várost jól ismerő forrásaink is megerősítik - rétegzett. Több roma vállalkozó is dolgozik a településen, a központban sétáló fiatalok ruháján pedig a módosabb élet jelei mutatkoznak. Laknak persze szegénységben élő romák is a városban, noha az ózdihoz hasonló telepek itt nem léteznek. Ottjártunkkor a kis angol csapatok otthonát mintául vevő focistadion munkálatai folytak gőzerővel, éjszakába nyúlóan: a világítás már működött, ám az öltözőket, illetve a fedett lelátók tetejét még építették, hogy előbb a Pápa, augusztus végén pedig a felcsúti Puskás Akadémia méltó vendéglátói lehessenek.

Mezőkövesd főutcája

Mezőkövesd főutcája

Fotó: MTI

A mutatós felszín alatti keményebb viszonyokról árulkodik a centrumban álló egykori Hungária étterem üres épülete. Egy alapos felújítás után jó másfél évtizede kezdett működni benne elegáns vendéglő. A vállalkozás jól ment, a városképnek is jót tett az impozáns vendéglátóhely, ahol helyi rendezvényeket is tartottak, ám 2008-ban a város felbontotta a szerződést, mivel a 2010-ig polgármesterként dolgozó Tállai kevesellte a bérleti díjat (150 ezer/hó), melyet elődjével alkudott ki az éttermet működtető vállalkozó. (Mivel a szerződés öt év felmondási idővel számolt, az étterem 2013 év elején költözött ki.) Helyi forrásaink jellemző esetként állítják be a történteket: szerintük arról volt szó, hogy az étterem vezetője nem volt hajlandó "haverkodni" Tállaival, ezért az akkori polgármester megorrolt rá, és megtorpedózta az önkormányzati bérleményt. Az esetet a helyi újság is dokumentálta, amely a vitatott ügyben előbb csak Tállai levelét közölte, a másik fél hetekkel később kapott válaszlehetőséget - ám emellé már a Tállai-utód KDNP-polgármester elődje érvelését erősítő levele is odakerült. Forrásaink szerint jellemző, hogy levelében Tállai úgy beszél 2013-ban a vállalkozó és az önkormányzat közt fennálló vita konkrét, naprakész összegeiről, hogy államtitkári posztja miatt "elvileg" már nem ő vezeti a várost. "Aki szembemegy itt bizonyos dolgokkal, az vagy nem érvényesül, netalán még bizonyos dolgokat ki is teregetnek róla. Itt volt, amikor Nyeste Lászlót meglehetősen érdekes körülmények közt (erről hamarosan bővebben lesz szó - N. G. M.) elküldték a munkahelyéről, és ezt a dolgot megírta több országos lap is. Ezek után Tállai képes volt arra, hogy a helyi lapban elővegye Laci testvérét. Ez undorító." Tállai a Mezőkövesdi Újság 2012/16. számában ezt mondta: "Laci (mármint Nyeste László helyi szocialista képviselő), azt mondom neked, hogy gondold végig, hogy a testvéreddel kapcsolatban nincs-e neked otthon elég dolgod, hogy ne kerüljön annyiszor szembe a törvénnyel." Helyben jól tudják, hogy az érintett család számára mennyire fájdalmas esetre céloz Tállai. "Ez tipikus lejáratás, a privát dolgok kiteregetése. És ehhez még van egy ilyen újság is, amiben bármi közzétehető bárkiről, aki kritizálja Tállait. Az ellenzék persze alig kap benne felületet."

Tállai csókjai

Akivel viszont jó viszonyban van, annak szalad a szekere. Sokáig a legerősebb helyi cég volt az építőiparban dolgozó Wiktori Kft., melynek két éve elhunyt vezetője Tállai barátja, sőt a mezőkövesdi sportklub meghatározó tagja volt. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány beruházás, amelyet a Wiktori végzett, főleg kivitelezőként, az önkormányzat megbízásából az elmúlt években (zárójelben a beruházás összköltsége millióban): Szent Imre Tagiskola (336), városi bölcsőde felújítása (122), a Piaccsarnok építése (400), Egri Úti Tagóvoda bővítése (240), a Kavicsos-tó kialakítása (400). De a galéria, a közösségi ház és a fogyatékos-napköziotthon felújításában is részt vett a Wiktori, melyek szintén több száz milliós munkák voltak kisebbrészt önkormányzati, nagyobbrészt pályázati, jellemzően ÉMOP-os, azaz uniós forrásból. Egy másik példa: 2009-ben az önkormányzat 130 milliós beruházásról döntött, melynek keretében később műfüves pálya és fedett lelátók is létesültek. A beruházás egyik kivitelezője a Wiktori volt: azaz önkormányzati közvetítés alatt nyert munkát a mezőkövesdi sportélet egyik vezetőjének cége. A fejlesztés ötletéről az alábbi, Tállai András által írt - a helyi lapban megjelent búcsúztató - történet nyújt eligazítást. "Jól emlékszem arra az időszakra is, amikor a Sportpályán egy alkalommal összefutottunk. Farkas István, aki mindig is rajongott a futballért, karon fogott, és szinte kitalálva az elképzeléseimet, azt mondta: 'András, vágjunk bele!' És akkor kezdődtek el a több évtizeden keresztül elhanyagolt létesítmény területén az átalakítási munkálatok." Helyi forrásaink szerint a Wiktori korábbi ügyvezetőjének halála után a szintén kövesdi Szilvási-Építő került vezető helyzetbe, amely nemrég a sportcsarnokot, illetve a polgármesteri hivatalt újította fel egy több mint 150 millió forintos beruházásban. Komoly megbízásokat kapott az a Pharos '95 is, amely a felcsúti, illetve a Videoton-pálya gyepét építette, és amelynek vezetője olykor Orbán Viktor fehérvári VIP-páholyából nézheti a meccseket. A Pharos - amely a kövesdi mellett a felcsúti csapat támogatója is - végezte tavaly a városszéli Kánya-patak rekonstrukcióját is 536 milliós (ebből 482 millió pályázati pénz) projekt keretében.

Ahogy a városban mondják: hoszszú távon az a vállalkozás lehet sikeres Mezőkövesden, amely támogatja a helyi sportot, főleg a focit, esetleg a szintén első osztályú kézilabdát. A labdarúgócsapat támogatói listáján szerepel a Wiktori, a Pharos '95, több önkormányzati cég, illetve a Szilvási-Építőhöz köthető Szilvási Trans, de az a Kiss & Társa is, amely az Új Széchenyi Terv keretében tavaly egy 58 milliós összeget nyert gépkorszerűsítésre, illetve ÉMOP-os keretből szintén tavaly csaknem 90 milliót nyert telephelyfejlesztésre.

Míg 2010-ben az önkormányzat adta a csapat 55 milliós költségvetésének nagyobb részét, addig a ma már sportkluboknak is adható társaságiadó-támogatás révén a helyi vállalkozók felajánlásából százmillió forint feletti új bevételi forrás is megjelent a kövesdi futballklub életében. A HVG számításai szerint idén a 400 milliós központi tartalékból elkülönített támogatással 700-800 millió lesz a csapat éves kerete. Ám nem csak anyagi támogatást kell elképzelni: az egyik helyi vendéglő azzal segített, hogy a csapat több játékosát etette.

Épül a stadion

Épül a stadion

Fotó: MTI

A felduzzasztott csapat elnöke Tállai, míg ügyvezetője az a Hagyacki József, akiről nemrég a borsodi földügyleteket taglaló cikkünkben is megemlékeztünk (lásd: Köztük marad, Magyar Narancs, 2013. július 4.), mivel a földbérleti pályázaton "434 hektárt nyert magánszemélyként és a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó Puszta Agro 2010 Kft. nevű cégével", de írtunk arról is, hogy egy 465 hektárt elnyerő pályázó felesége Tállai András rokonságához köthető, míg egy másik nyertes Tállai irodájának dolgozott korábban. Szintén Mezőkövesd közelében nyert földet egy korábbi fideszes polgármesterjelölt is. Az államtitkár cáfolta, hogy köze lenne a pályázatokhoz, ugyanakkor a hatalmát jelzi annak a kövesdi képviselőnek az esete, aki megkeresésünkre előbb Tállainak jelezte, hogy beszélgetne velünk róla, majd lemondta a találkozónkat.

Kivégezte a rendszert

Tállai 2002-től 2010-ig tartó polgármesteri ciklusát így értékeli egy helyi forrásunk: lehet kritizálni Tállai stílusát, mely több forrásunk szerint is sokszor bántóan kioktató és lekezelő, lehet felróni neki azt, hogy a hozzá közel álló vállalkozók kapják a legtöbb önkormányzati megbízást, de vitathatatlan, hogy miután átvette a várost, rendbe tette a költségvetését, később pedig sok pénzt "hozott" Mezőkövesdre. Tavaly decemberben jelentette be Tállai, hogy négy borsodi város egyedi kormánytámogatást kap, köztük volt Mezőkövesd is 650 millió forinttal. "Ez az összeg bekerült a városi tartalékba, azonban a költségvetésben ebből 250 millió forint már a foci támogatására lett átirányítva" - mondja a helyi testület egyik ellenzéki tagja.

Akad azonban helyben szigorúbb kritikus: a pályázati pénzek döntő többsége látványberuházásra (felújítás) ment el, miközben ezek önrészét súlyos összegekkel állta a város. Az önkormányzat Tállai alatt hárommilliárdos hitelt vett fel, sőt a Heti Válasz által 2011-ben készített önkormányzati eladósodottsági listán Mezőkövesd az egy főre jutó kötelezettségvállalás alapján a 14. helyet foglalta el országos viszonylatban, csaknem 400 ezer forintos eredményével, egy hellyel lemaradva Hódmezővásárhelytől. Az eladósodás a fideszes önkormányzatok körében egyáltalán nem volt ritka az előző ciklusban. A hvg.hu egy májusi esztergomi ülés felvétele alapján azt írta, Meggyes Tamás szerint 2008-ban már mindenki tudta, hogy az önkormányzatok adósságát konszolidálni fogják. "Meggyes (...) szavai ugyanakkor érdekes igazolását adhatják egy hosszú évek óta közszájon forgó politikai pletykának, miszerint a 2006-os önkormányzati választások után (...) Orbán Viktor arra biztatta pártja polgármestereit: nyugodtan adósítsák el településüket, azt vagy az MSZP-kormánynak kell konszolidálnia, és akkor annál jobb, vagy egy kormányváltást követően ők maguk teszik rendbe a helyzetet." Tállai András 2013-ban államtitkárként maga hozta el a városba azt a hivatalos dokumentumot, mely szerint az állam átvállalja a város adósságának 60 százalékát, összesen mintegy hárommilliárd forintot.

2010 őszén lett önkormányzati államtitkár a Pintér Sándor vezette Belügyminisztériumban. A két vezető politikus nem itt ismerte meg egymást: Pintér meglehetősen előnyös üzletet kötött a kövesdi önkormányzattal még 2007-ben (erről lásd a Laktanya szép kilátással című keretes anyagunkat). Tállai fő feladata ezután az önkormányzati reform koordinálása, ám a különböző érdekvédő szervezeteknél dolgozó forrásaink kizártnak tartják, hogy ő lenne az átalakítás kitalálója. "' a végrehajtó. Lehet, hogy az új önkormányzati törvényben vannak saját ötletei, de az egész központosítás, a helyi autonómiák csorbítása általános kormányzati törekvés. ' ezt tolja rá az önkormányzatokra. Az, mondjuk, érdekes, hogy állami jóváhagyáshoz kötötték a komolyabb hitelfelvételt: és ezt pont ő képviseli, aki úgy eladósította saját városát." Az év elejétől életbe lépett új szabályozás egyik legfontosabb változása, hogy már nem normatív, azaz szabadon felhasználható támogatást kapnak az önkormányzatok, hanem csak az egyes közfeladatok ellátását finanszírozza az állam. "Ennek egyik problémája, hogy a rendszerből hiányzik úgy 70-80 milliárd forint. A súlyosabb probléma, hogy mivel több helyi adót is megkurtítottak, az új rendszer már csak nevében önkormányzati. A gazdálkodás helyi önállóságát meggátolták, sokkal kevesebb dolog dőlhet el helyben, elvették az iskolákat, míg az adósságkonszolidációval a pazarló módon gazdálkodóknak segítettek, és ez rossz üzenet" - mondja egy önkormányzati érdekvédő, aki bár messze lakik Mezőkövesdtől, nem szerette volna, hogy leírjuk a nevét, mert fél Tállaitól, aki szerinte az "önkormányzati rendszer szétverését" levezényelte.

A helyi történelem része

Államtitkári időszaka alatt sem szakadt el városától: a tavaly februárban az Éhségmeneten a kormány politikája ellen Miskolcról Budapestre vonuló tüntetőket Mezőkövesden a város polgármesterével együtt Tállai várta kenyérrel és hólapáttal. A munkát csak egy szonda megfújása után lehetett felvenni, ám mikor arra kérték a többek szerint is ittas Tállait, hogy fújja meg, ő nem tette meg. Az eset után érdeklődő sajtónak azt mondta: ha visznek le neki szondát Mezőkövesdre, akkor megfújja, majd lecsapta a telefont. (Nekünk még ennyire se futotta: több héten át próbáltuk elérni őt minisztériumán keresztül, de ott csak annyit közöltek, hogy épp szabadságát tölti.) Az eset után néhány hónappal, annak következményeként újabb mezőkövesdi esettel foglalkozott az országos sajtó: a helyi MSZP-frakció tagját, Nyeste Lászlót nehezen hihető érvvel bocsátották el történelemtanári állásából; a tanár-politikus részt vett az Éhségmeneten, és bírálta Tállai akkori megnyilvánulását. Ennek előzménye volt, hogy a szóban forgó szakképző iskolát a várostól átvette az egyház a megállapodás szerint az összes tanárral, így Nyestével együtt. A Népszabadságnak így beszélt az érintett: "a júniusi testületi ülésre előterjesztettek egy anyagot, amelyben kiszámolták, hogy öt osztály nem indul jövőre, ezért körülbelül száz órával kevesebb lesz heti szinten az ellátandó tanóra, így három pedagógust el kell küldeni", és egyikük épp Nyeste volt. "Azt azonban elhallgatták az előterjesztők, hogy tavaly hetente 1500 órát kellett ellátni, s ebből 200 túlóra volt: tehát ha levonjuk a hiányzó osztályokra járó óraszámot, még így is nyolcvan-száz marad, ez bőven kifutja három tanár óraszámát. Tehát senkit nem kellett volna elküldeni." Ezt követően Tállai a már idézett módon vájkált Nyeste magánéletében, és úgy beszélt az iskola ügyeiről, mintha ő is a vezetők közé tartozna.

Nem ez volt az első iskolai botrány: az intézmény korábbi igazgatóját, a fiatal Tállai '80-as évekbeli letelepedését és beilleszkedését segítő, több mint húsz éven át igazgatóként dolgozó Molnár József munkáját épp a polgármester, Tállai akadályozta meg 2002 után, amikor munkáltatóként választás elé állította az országgyűlési szavazáson vele szemben alulmaradt, de listás helyről bejutott képviselőként is dolgozó Molnárt azzal, hogy hetente mindössze egy napot engedélyezett a parlamenti elfoglaltságának intézésére. Így Molnárnak döntenie kellett, aki végül a politikát választotta. Utóda egy korábbi fideszes képviselő lett, miközben a mezőkövesdi általános iskolát a közeli Tard fideszes polgármestere vezeti, a helyi újságot pedig a szintén közeli harsányi polgármester szerkeszti. És persze a trafikot is - noha nagy botrány nem volt ebből Mezőkövesden - Fidesz-közeli személyek (aktivisták, kapcsolattartók) kapták a környéken helyi forrásaink szerint.

"Félnek a marásától, helyben és a megyében egyaránt. Itt a korábbi esetekből már mindenki megtanulta: jobb csendben maradni, különben a te vagy a rokonod állása - már ha van olyan - veszélybe kerül. Kussolás is van, az ellenvéleményt kevesen vállalják - mondja egy a helyi közéletet jól ismerő forrásunk. - Ugyanakkor az átlagember, aki nem kerül vele konfliktusba, azt látja, hogy ma is mindenhol ott van, ahol érdemleges történik, a városba továbbra is komoly pénzeket hoz. Az már persze nem érdekli őket, hogy azt a pénzt kitől, melyik másik településtől veszik el, és végül hova kerül vissza. Arról nem is beszélve, hogy sokkal többet lehetne fordítani a helyi munkanélküliek segélyezésére vagy a kevésbé központi helyek fejlesztésére. De a látszat egyelőre csillog. Abba is kevesen gondolnak bele, hogy ha megszűnik a pénz pumpálása a stadionba, ki tartja fenn ezt az új, sokkal költségesebb infrastruktúrát. Mert ha kiesünk, a stadion, a sok öltöző, a megemelkedett számlák akkor is a mi nyakunkon maradnak." Tállai mindennek ellenére népszerű, "főleg az idősebbek és saját vállalkozói, kedvezményezettei körében. Sokan úgy vannak vele, hogy jó, vannak hibái az Andrásnak, de ha esetleg be is rúg, azt akkor is a mi érdekünkben teszi. Emellett olyan hálózata van a városban, ami megyeszerte egyedi. A helyi vállalkozók, az egyház, a sport, a különböző, szépen megtámogatott egyesületek, a helyi újság és a fiát is foglalkoztató tévé: mind szimpatizálnak vele, ráadásul a környék polgármesterei is jóban vannak vele. És vidéken, főleg kampányidőszakban, ez számít. Szóval nem hiszem, hogy belátható időn belül le lehetne őt itt győzni, ahhoz már kegyetlenül felszívta magát."

Laktanya szép kilátással


Még 2007-ben adott el 16-ot az összesen 26 hektáros - egy ingatlanbecslő szerint 176 milliót érő -, korábban állami tulajdonból megszerzett laktanyájából a Tállai vezette önkormányzat. A vevő a Pintér Sándor két cégének (Immobil 2000, illetve a Civil Biztonsági Szolgálat) a konzorciuma volt, amely a területhez meglehetősen jutányos áron, mindössze 5 millió forintért, illetve a helyi iparűzésiadó-befizetésért jutott hozzá. Mivel Pintér cége Zuglóban volt bejegyezve, székhelyet kellett változtatni: az új központ a kövesdi laktanya lett. (Pintérnek egyébként a szomszédos Szihalmon van egy üdülője is.) A kormányváltás után Pintér kiszállt üzleteiből, a továbbra is a Mezőkövesdre bejegyzett Immobil 2000-ben pedig Garancsi István vállalt tisztséget. A Videoton-vezérnek nem ez az egyetlen mezőkövesdi érdekeltsége, ezért felkerestük, hogy megtudjuk, mi szól amellett, hogy lakhelyétől távol vannak bejegyezve érdekeltségei. Garancsi elutasította érdeklődésünket. A laktanya egyébként közel egy tucat cég székhelye, ám a várostól másfél kilométerre fekvő helyszínen csupán a biztonsági szolgálat kocsija és emberei tartózkodtak ottjártunkkor - különben gaz, kiégett gyep, bomladozó épület és sivárság jellemzi, miközben a Pintér korábbi érdekeltségébe tartozó Pajzs 07 táblája is ott virít a bejáratnál. A belügyminiszter korábbi cégcsoportját az origo.hu térképezte fel két éve: Pintér korábbi cégei (a Pajzs 07 tulajdonosa Pintér cége, a Civil Biztonsági Szolgálat volt) több száz milliós állami megbízásokat kaptak a "Magyar Villamos Művektől, a Magyar Fejlesztési Banktól, a Szerencsejáték Zrt.-től, a Terror Háza Múzeumtól, a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságtól és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől".

Adódik a kérdés: miért jó egy ilyen ingatlant birtokolni? A válasz egyszerű: a szomszédos, jelenleg használaton kívüli reptér miatt. Tállai nagy álma, hogy az ország - Ferihegy utáni - második leghosszabb leszállópályájával rendelkező repterét az ipari légi kereskedelem szolgálatába állítja: ha ez megvalósul, akkor a hozzá kapcsolódó laktanyának - amely a reptér kiszolgáló egysége is volt - komoly értéke lesz. Igaz, nem holnap: a választások előtt találtak egy ír céget, amely bérbe vette a területet, ám évekkel később sem indult el a fejlesztés. Próbáltuk ennek okát megtudni a cégtől, de kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ.

Neked ajánljuk