2025 augusztusában számolt be először Grauszmann György, Verőce polgármestere arról, hogy az Európai Unió vizsgálatot kezdeményezett a település Duna-limes (a Római Birodalom mintegy 2400 kilométer hosszú határ- és védelmi rendszerének a folyót érintő szakasza) emlékműjével, a múzeumával és játszóterével kapcsolatban. Elsősorban azért, mert a verőcei szakasz végül nem lett világörökségi helyszín: mint ismert, 2015-ben Magyarország, Szlovákia, Csehország, Ausztria és Németország közösen beadott egy UNESCO-pályázatot, melyeken kijelölték, mely településrészeken található emlékműveket szeretnék világörökség részébe bevonni, ám Magyarország – máig tisztázatlan okokból – 2021-ben visszavonta a pályázatát.
Verőce ettől függetlenül a pályázati pénzből megépítette a tervezett létesítményeket, köztük a római hídfőállást megidézni kívánó emlékművet, amely valójában egy kilátó a Duna-parton. Grauszman György az idén februári testületi ülésen arról beszélt, hogy az irányító hatóság korábban megtekintette az építményt, és semmilyen kifogást nem talált vele kapcsolatban.
Tavaly viszont mégis vizsgálat indult,
az uniós döntés értelmében pedig a községnek a teljes pályázati forrást, mintegy 308 millió forintot, valamint a kamatokat is vissza kellene fizetnie.
A polgármester a testületi ülésen elmondta, a pénzt nem is szeretnék és nem is tudnák visszafizetni, már csak azért sem, mert nem ők tehetnek arról, hogy végül Magyarország kimaradt a világörökségi kezdeményezésből. Ezért a kormányhoz fordult, hogy az összeget biztosítsák Verőce számára, de ettől függetlenül a költségvetést ezen teher fényében kell megtervezniük.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
