Újabb tudós olvas be a Debreceni Egyetem rektorának Putyin kitüntetése miatt

  • narancs.hu
  • 2017. szeptember 15.

Kis-Magyarország

És amennyire csak tud, le is lép.

Az MTA doktora, Váradi András levelét hozta le friss számában az Élet és Irodalom. Váradi, akárcsak Vajda Mihály, szintén rossz néven vette, hogy a Debreceni Egyetem kitüntette Putyin elnököt. Ezért írt az egyetem rektorának.

„Mindig van egy utolsó csepp a pohárban. Természetesen arról a »pohárról« van szó, amelybe az Ön egyetemének Szenátusa (90 százalékos többséggel) nem tiszta vizet, hanem a Civis Honoris Causa cím Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin orosz elnöknek való adományozását töltötte. Erről sokakkal együtt nekem is lesújtó a véleményem” – kezdődik a levél.

Ezután Váradi kitér arra, hogy az egyetem szerinte méltatlanul bánt a korábban tiltakozó Vajda Mihállyal, miután kommentálták a filozófus nyilatkozatát. Majd Váradi így folytatja: „erős szakmai és baráti szálak fűznek a Debreceni Egyetemhez. Az Orvostudományi Doktori Iskola rendszeresen kér fel az onnan kikerülő, általában igen magas színvonalú PhD-dolgozatok bírálatára, a doktoranduszok szigorlati vizsgáztatására. (…) Legnagyobb fájdalommal ezt a kapcsolatot kénytelen vagyok megszakítani addig, amíg a fenti gyalázatos döntést az Egyetem vissza nem vonja. Egészen biztos vagyok abban, hogy debreceni barátaim megértik elhatározásomat.” Váradi megemlíti, hogy Putyin kitüntetése még hátrányos is lehet az egyetem számára. „Én most azokra a tehetséges, frissen doktorált, illetve doktoráló ifjú tudósokra gondolok, akik a világ kiemelkedő kutatóintézeteibe kívánnak néhány éves posztdoktori ösztöndíjat megpályázni. »Hm, ez az ifjú kutató arról az egyetemről jönne, ott szerzett PhD-t, ahol Putyint díszpolgárrá fogadták…, talán válasszunk egy másikat egy nem kompromittálódott egyetemről.«

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.