Könyv

„A füle botját sem”

Majdnem lehetetlen címmel könyvet írt az SZFE autonómiaharcáról Upor László. A felsőoktatás megrablásáról, a mélyállam kiépüléséről, a fő-fő fáraóról, a hatalmi visszaélések milyenségéről, és a felemelő pillanatok utáni fájdalmas tapasztalatokról is beszélgettünk vele.

Dakota beszáll

Te hogy választod ki, hogy melyik könyv illik legjobban az aktuális outfitedhez? Elég tudatosan alakítottad ki a könyvespolcodat, hogy a megfelelő képet sugározd az interjúid vagy a Zoom-meetingek alatt?

 

Az utolsó népi író

Az első, A videódisznók esete és más történetek című, a Seneca Kiadónál 1995-ben megjelent novelláskötetének fülszövegében ez olvasható: „Reményei szerint ő az utolsó népi író. Kötetét mindenkinek figyelmébe ajánlom.”

„A semmibe szakadtam”  

Csernai Mihály hallgatói önkormányzati elnök volt az egyetemfoglalás idején, jelenleg a politikatudomány szak hallgatója az ELTE-n. Közben ír, sokat, sokfélét. Az egyetemfoglalásról, a kultúra állapotáról, részvételiségről és a tágabb kontextusok megértésének fontosságáról beszélgettünk.

A király és a komédiás

Bizony léteznek fordulatos Krasznahorkai-regények, a Zsömle odavan ilyen. A 2010 körül játszódó történet főszereplője a kilencvenes éveit taposó Kada József, Józsi bácsi, a nyugdíjas villanyszerelő, akiről az hírlik, hogy valójában az Árpád-házi királyok leszármazottja, sőt, Horthy Miklós titkon királlyá koronáztatta, így már csak vissza kell ülnie a trónra, megszüntetve a jöttment kormányok országvesztő károkozását.

Az eltévedt Lovas

Tavaly arról írtunk, hogy a vajdasági magyar kulturális életet egy személyben irányító Lovas Ildikó teljhatalmat gyakorolva szerzők és könyvek betiltását kezdeményezte, idén tavasszal viszont azt látjuk, egyik pillanatról a másikra veszíti el befolyását. Mi történik, és kisülhet-e ebből valami jó?

„Előveszem a bögrét”

A skandináv szerzők jelenléte és sikere egész Európában számottevő, nálunk is. Jón Kalman Stefánsson és Karl Ove Knaus­gård fordítójával kerestük az északi divat forrását, illetve azt is megnéztük, mitől skandináv a skandináv gyerekvers.

„Dédanyánk és nagyszüleink”

A műveiket közösen író Kovács ikrek, Dominik és Viktor kapták idén a Drámaíró Kerekasztal Prológ díját. A vidékiségről és a fővárosi létről, valamint az ikreket fogadó csodálkozásról beszélgettünk velük.