Nyolc évig élt és alkotott Jane Austen a hampshire-i házban, amely ma múzeumként szolgál. Az egész környék a regényei hangulatát idézi, amelyek nem grandiózus történelmi eseményekről szólnak, hanem arról, mi zajlott az író szűk környezetében.
Új kötetét – miként arra az alcím is utal – elsősorban hiánypótlónak szánja a Magyar Amatőrfilm Szövetség egykori főtitkára.
Mark Twain klasszikusa, a Huckleberry Finn kalandjai nemcsak hogy felforgatta az amerikai ifjúsági irodalmat, de a köznyelvi fordulatok és a regionális szokások beemelésének köszönhetően egyenesen a modern amerikai regény prototípusaként tartják számon.
A regény egy rejtélyekkel teli festmény köré épül. Gustav Klimt Egy hölgy portréja című festményének kalandos története már önmagában is izgalmas krimialapot kínál. A szerző azonban nem áll meg a dokumentált tényeknél, az ismeretlen modell alakját hús-vér figurává formálja, és több generáción átívelő családregénnyé bővíti a történetet.
Amikor Szerhij Zsadan saját szülővárosáról szóló novelláskötete 2014-ben megjelent, éppen a több hónapon át tartó Oroszország-ellenes tüntetéssorozat, az Euromajdan zajlott Kijivben.
Mi a költészet? A kötet lírai alanya a belső borítólapon közzétett reflexiójában azzal kecsegtet, hogy igenis lehetséges erre a végtelenül elvont kérdésre válaszolni. És egyáltalán nem esünk a poétikai tájékozatlanság hibájába, ha ezt a beszélőt teljes mértékben azonosítjuk a szerzővel, a lecsúszott, szenvedélyfüggő költő szerepét hús-vér valóságában vállaló és megtestesítő Peer Krisztiánnal.
Indokolatlanul kevés szó esett a hazai megjelenéséről ennek a nagyon fontos könyvnek, amelyben a francia szerző arról vall, amiről még fikciós regényekben is csak szégyenérzettel olvasunk.
Második verseskötetében a költő-képzőművész egyszerre kutatja a legintimebb emberi kapcsolatok működését és feszeget lebilincselően izgalmas ismeretelméleti kérdéseket.
