Könyv

Homonnay Gergely: Puszi, Erzsi! – A világ macskaszemmel

Könyv

Kutyával, macskával és gyerekkel szinte bármit el lehet adni, azt pedig legkésőbb Demény, a kötsög vizslablogger óta tudjuk, hogy van igény az állatok szájába adott idióta szövegeknek. Erre apellál Erzsi is (illetve a mögötte megbúvó szolga, Homonnay Gergely, tudniillik a macskáknak nem gazdája, maximum szolgája van), az Észak-budai Vadászkörzet Cinegemadár Szakosztályának elnök asszonya, bajszos szupermodell, életmód-tanácsadó, politikai szakkommentátor. Az uralkodói babérokra törő cirmos karrierje egy nagy szökéssel kezdődött, mely még a híradót is megjárta. Később Facebook-oldala lett, ahol legalább napi négy-öt posztban osztja az észt tonhalról, aranyozott alomtálcáról, a napi húsz-huszonhárom órányi pihentető alvás fontosságáról, szolgája szerencsétlenkedéseiről, elnöki terveiről. Pólóra nyomtatva részt vett a Pride-on, az október 2-i népszavazáson pedig több száz híve voksolt inkább rá, mint a nemre. Ennyi siker után most elérkezettnek látta az időt, hogy könyvet írjon eddigi életének fontosabb, rendszerint az evéshez vagy alváshoz, esetleg Gergely őrületbe kergetéséhez köthető állomásairól, pórul járt cinegemadárkákról, a félszemű Rogánciliről, a cicászat és a macskamenta rejtelmeiről, az ivartalanítás pozitív hatásairól és személyi kultuszának építéséről.

A kedves illusztrációkkal tűzdelt macskakönyv szellemes, rövid fejezetekkel igyekszik feltárni, milyen is lehet a világ cicaszemmel, ám ami működik a néhány soros Facebook-posztokban, az még a macskatartó és -imádó olvasók figyelmét is kevéssé köti le könyv formájában. Az eleinte vicces és szarkasztikus frázisok fárasztó ismétléssé alakulnak, 60-70 oldal után pedig kezdi magát az olvasó is úgy érezni, mint Erzsi, akinek épp megpödörgeti bajszát szolgája, ahelyett, hogy hagyná inkább aludni egy fárasztó nap huszadik órájában is.

Libri, 2016, 186 oldal, 2999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.