Interjú

"Jelképes most már úgyis minden"

Ferencz Győző író Radnóti Miklós halálának körülményeiről és a Bori noteszről

Könyv

Soha nem fogjuk megtudni, hogy valóban 1944. november 9-én, Abda határában lőtték-e agyon Radnóti Miklóst. Csak abban lehetünk biztosak, hogy a Bori notesz az abdai tömegsírból került elő. A Radnóti-hagyaték gondozójával a költő eltűnésével és halálával kapcsolatos tudásunkról, a Bori noteszről és az utolsó versekről beszélgettünk.

Magyar Narancs: Radnóti Szalai Sándorra bízta a bori lágerben született verseit. Ki volt ő és milyen kapcsolatban állt Radnótival?

Ferencz Győző: Szalai Sándor (1912–1983) szociológus volt, akadémikus. Egyetemi tanulmányait – a numerus clausus miatt – Németországban végezte, doktorátust Svájcban szerzett. Budapesten a Pester Lloyd című lapnál, majd a Dante Könyvkiadóban dolgozott. Radnótit gyerekkora óta ismerte, és amikor a Dante Könyvkiadóhoz került, fordítói, szerkesztői munkákhoz juttatta. Szalai Borban a Rhön lágerben volt, Radnóti a Heidenauban, de a tábor kiürítésekor találkoztak a Berlin lágerben. Két lépcsőben indították útnak a munkaszolgálatosokat Magyarországon át Németország felé, Radnóti az első, Szalai a második lépcsőbe került. Radnóti ekkor adta át neki addig elkészült verseit.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.