könyv - PATRICK SÜSKIND: SOMMER ÚR TÖRTÉNETE

  • - kg -
  • 2010. május 20.

Könyv

Tak-tak-tak-tak... - jóformán ennyi, botja ütemes kopogása hallatszik Sommer úrból, e soha meg nem álló, életfogytig felhúzott kisemberbõl, aki menetrendszerûen közlekedik - mit közlekedik, lábát kapkodva süvít -, mint egy távolsági falujárat Untern- és Obernsee közt. Kiféle-miféle alak ez a Sommer úr, mit cipel, mi ûzi, mi elõl iszkol oly kitartóan, hogy télen-nyáron meg nem állna, társaságot, segítséget el nem fogadna? Egy biztos, Sommer úr a gyerekkorához visszatérõ elbeszélõ életének elmaradhatatlan tartozéka, a minden gyerekkorra jutó zsákos ember, akit iskolatársaink körében bátran kinevetünk, de egyedül inkább tartunk tõle. Sommer úr nagy távokat fut be, noha egy olyan kis történetben, mint amilyet Süskind kerít köré, félõ, hogy kifut az elbeszélésbõl. Akkor is fut, és nyugtalanító tak-tak-takja akkor is kivehetõ a háttérbõl, ha nem is róla szól a történet, s többnyire nem róla szól, hanem az elbeszélõ 100 centi magas, fára kedvtelésbõl mászó, 28-as lábú énjérõl. Az õ Untern- és Obernsee között megtett útjairól, a két falu közti gyerekkorról.

Inkább író-, mint emberközpontú történet a Sommer úré és az útját keresztezõ gyerkõcé, egy kicsiségével tüntetõ, madárcsontú meskete, melynek kicsiségét ezer nyelvi leleménnyel toldja meg a játékos kedvû mesemondó. Egy kisded település hangyaparányi emberalakjai szedik a lábukat életkoruknak megfelelõ célok felé, de egy, csak egy (öreg)legény van talpon a vidéken, aki teljesen céltalanul köröz - igen, Sommer úr, akibõl csak valami porfelleg látszik, mint rajzfilmben a nekiiramodó gyalogkakukkból. Van valami rajzfilmszerû egyszerûség Süskind írásában, melyet Sempé könyvillusztrációi a szövegnél is jobban tudnak, le is fõzik itt-ott az írásbeli igyekezetet a gyerekvilág derûs-szomorú visszaidézésében.

Fordította: Tandori Dezsõ. Partvonal, 2010, 135 oldal, 2200 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.