könyv - PATRICK SÜSKIND: SOMMER ÚR TÖRTÉNETE

  • - kg -
  • 2010. május 20.

Könyv

Tak-tak-tak-tak... - jóformán ennyi, botja ütemes kopogása hallatszik Sommer úrból, e soha meg nem álló, életfogytig felhúzott kisemberbõl, aki menetrendszerûen közlekedik - mit közlekedik, lábát kapkodva süvít -, mint egy távolsági falujárat Untern- és Obernsee közt. Kiféle-miféle alak ez a Sommer úr, mit cipel, mi ûzi, mi elõl iszkol oly kitartóan, hogy télen-nyáron meg nem állna, társaságot, segítséget el nem fogadna? Egy biztos, Sommer úr a gyerekkorához visszatérõ elbeszélõ életének elmaradhatatlan tartozéka, a minden gyerekkorra jutó zsákos ember, akit iskolatársaink körében bátran kinevetünk, de egyedül inkább tartunk tõle. Sommer úr nagy távokat fut be, noha egy olyan kis történetben, mint amilyet Süskind kerít köré, félõ, hogy kifut az elbeszélésbõl. Akkor is fut, és nyugtalanító tak-tak-takja akkor is kivehetõ a háttérbõl, ha nem is róla szól a történet, s többnyire nem róla szól, hanem az elbeszélõ 100 centi magas, fára kedvtelésbõl mászó, 28-as lábú énjérõl. Az õ Untern- és Obernsee között megtett útjairól, a két falu közti gyerekkorról.

Inkább író-, mint emberközpontú történet a Sommer úré és az útját keresztezõ gyerkõcé, egy kicsiségével tüntetõ, madárcsontú meskete, melynek kicsiségét ezer nyelvi leleménnyel toldja meg a játékos kedvû mesemondó. Egy kisded település hangyaparányi emberalakjai szedik a lábukat életkoruknak megfelelõ célok felé, de egy, csak egy (öreg)legény van talpon a vidéken, aki teljesen céltalanul köröz - igen, Sommer úr, akibõl csak valami porfelleg látszik, mint rajzfilmben a nekiiramodó gyalogkakukkból. Van valami rajzfilmszerû egyszerûség Süskind írásában, melyet Sempé könyvillusztrációi a szövegnél is jobban tudnak, le is fõzik itt-ott az írásbeli igyekezetet a gyerekvilág derûs-szomorú visszaidézésében.

Fordította: Tandori Dezsõ. Partvonal, 2010, 135 oldal, 2200 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.