könyv - PATRICK SÜSKIND: SOMMER ÚR TÖRTÉNETE

  • - kg -
  • 2010. május 20.

Könyv

Tak-tak-tak-tak... - jóformán ennyi, botja ütemes kopogása hallatszik Sommer úrból, e soha meg nem álló, életfogytig felhúzott kisemberbõl, aki menetrendszerûen közlekedik - mit közlekedik, lábát kapkodva süvít -, mint egy távolsági falujárat Untern- és Obernsee közt. Kiféle-miféle alak ez a Sommer úr, mit cipel, mi ûzi, mi elõl iszkol oly kitartóan, hogy télen-nyáron meg nem állna, társaságot, segítséget el nem fogadna? Egy biztos, Sommer úr a gyerekkorához visszatérõ elbeszélõ életének elmaradhatatlan tartozéka, a minden gyerekkorra jutó zsákos ember, akit iskolatársaink körében bátran kinevetünk, de egyedül inkább tartunk tõle. Sommer úr nagy távokat fut be, noha egy olyan kis történetben, mint amilyet Süskind kerít köré, félõ, hogy kifut az elbeszélésbõl. Akkor is fut, és nyugtalanító tak-tak-takja akkor is kivehetõ a háttérbõl, ha nem is róla szól a történet, s többnyire nem róla szól, hanem az elbeszélõ 100 centi magas, fára kedvtelésbõl mászó, 28-as lábú énjérõl. Az õ Untern- és Obernsee között megtett útjairól, a két falu közti gyerekkorról.

Inkább író-, mint emberközpontú történet a Sommer úré és az útját keresztezõ gyerkõcé, egy kicsiségével tüntetõ, madárcsontú meskete, melynek kicsiségét ezer nyelvi leleménnyel toldja meg a játékos kedvû mesemondó. Egy kisded település hangyaparányi emberalakjai szedik a lábukat életkoruknak megfelelõ célok felé, de egy, csak egy (öreg)legény van talpon a vidéken, aki teljesen céltalanul köröz - igen, Sommer úr, akibõl csak valami porfelleg látszik, mint rajzfilmben a nekiiramodó gyalogkakukkból. Van valami rajzfilmszerû egyszerûség Süskind írásában, melyet Sempé könyvillusztrációi a szövegnél is jobban tudnak, le is fõzik itt-ott az írásbeli igyekezetet a gyerekvilág derûs-szomorú visszaidézésében.

Fordította: Tandori Dezsõ. Partvonal, 2010, 135 oldal, 2200 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.