| 1. Krasznahorkai László: Seiobo járt odalent (Magvető, 2008) - 64 pont Szavazóink: Ambrus Judit, Bárány Tibor, Báthori Csaba, Bedecs László, Benedek Anna, Bodor Béla, Bojtár Endre, Csáki Márton, Dunajcsik Mátyás, Gács Anna, Halmai Tamás, Horváth Györgyi, Jánossy Lajos, Jenei László, k. kabai lóránt, Kálmán C. György, Kiss Noémi, Krusovszky Dénes, Lapis József, László Emese, László Ferenc, Lóránd Zsófia, Margócsy István, Menyhért Anna, Mikola Gyöngyi, Nagy Gabriella, Németh Gábor, Németh Zoltán, Pallag Zoltán, Schein Gábor, Selyem Zsuzsa, Szegő János, Tarján Tamás, Turi Tímea, Urfi Péter. A szavazóknak minden alkalommal 4, a közelmúltban magyarul megjelent szépirodalmi vagy azzal határos műfajú kötetet kell megnevezniük és sorrendbe állítaniuk; az első 15, a második 10, a harmadik 6, a negyedik pedig 3 pontot kap.
A listás könyvek megvásárolhatók a Fókusz Könyváruházban. Cím: 1072 Budapest, Rákóczi út 14. fokusz [dot] budapest [at] lira [dot] hu |
Az új és a régi lista között váratlanul nagy különbségek mutatkoznak, még ha egészen rendkívüli eseményt nem is észleltek szavazóink. Pontjaiból sokat vesztve, de fölényesen nyerte ugyanis immár a második kört Krasznahorkai László új regénye, őt a magyar irodalom egy másik jól ismert, nagy figurája, Kertész Imre követi. Kertész esszékötetének nagy részét megelőző válogatásokból ismerhetjük, a mostani kötet újdonságai főleg régi újságok lapjairól előbányászott színész-, zenész- és festőportrék. Talán ennek az ismerősségnek is köszönhető, hogy e sorok szerzőjén kívül, aki a könyvesblogon jelentette meg fenntartásait (konyves.blog.hu), más még nemigen foglalkozott a könyvvel.
A harmadik helyezettről kritikát ugyan nem találni, frissebb még annál, de a literán olvasható szavazónk, Jánossy Lajos és a szerző beszélgetése a történelmi (vagy legalábbis szépen felépített történelmi díszletek előtt játszódó) regényről, amelynek voltaképpeni főszereplői azért mégiscsak az egymásba fonódó szerelem és halál (www.litera.hu). Egy másik, sokaknak témát biztosító kérdés a testvérszerelemé, erről ír az erotikus határsértések egyik legnagyobb múlt századbéli írója (még ha nem feledkezhetünk is meg Proustról vagy Thomas Mannról), Vladimir Nabokov a dobogóról éppen hogy leszorult regényében - így is megszerezve az egyik legelőkelőbb helyet, amit világirodalmi szöveg megcsíphetett a lista már eddig is diadalmas és további szédítő távlatok előtt álló történetében. A világirodalom tán sosem látott nagy sikereket könyvelhetett el most, reméljük, egy új korszak kezdeteként. A pontegyenlőségek miatt kényszerűen tizenkettesre szaporodott lista pozícióinak majdnem felét külföldi szerzők foglalják el: ez éppen kedvünkre való arány.
Márton László novelláskötete még ebben a viharban is szilárdan tartja magát; ezen a listán ötödik. A munkát lapunkban komolyan bírálta szavazónk, a lista ötletgazdája, Kiss Noémi ("Hátborzongató történetek", Magyar Narancs, 2008. november 27.), Láng Zsolt azonban az ÉS hasábjain melegen dicsérte (www.es.hu). Kevés könyvnek jut ki ilyen érdekes fogadtatás, a két kritikus azonos témákról pontról pontra homlokegyenest ellentétes megállapításokat tesz. Míg Láng szerint "Mártontól sokat megtudhatunk az emberekről, nagyon sokat", addig Kiss úgy véli, hogy "annak ellenére, hogy Mártonnak rengeteg szereplője van, sok karakterrel dolgozik, az ember mégis hiánycikk". Aligha elkerülhető, hogy elolvassuk a könyvet, ha ezen a terepen ki akarunk igazodni. A hatodik helyen a kiváló angol írónő, Jeanette Winterson Teher című könyve áll, Atlasz mitologémájának feldolgozása, egy sorozat részeként, amelyben a nyugati emberiség egy-egy nagy mítoszát mesélik újra kortárs írók. Bényei Tamás méltatta a könyvet és rótta meg kissé a fordítást az ÉS-ben (www.es.hu). A hírek szerint különben nemsokára magyarul is elérhető lesz a sorozat egy újabb darabja, a Wintersonnál nem kevésbé kiváló izraeli író, David Grossman Sámson-könyve (szavazók és olvasók figyelmébe!). A szerelem és a halál az utóbbi évezredekben méltán népszerűvé vált témáit járja körül (a Péterfyétől mégis eléggé eltérő hangsúlyokkal) Maurice Blanchot könyve is, két helyet javítva legutóbbi eredményén, a világirodalom Sturm und Drangjának újabb üdítő bizonyítékaként. Sántha József nálunk megjelent írása mellett, amit már előző alkalommal is emlegettünk (A magány körgyűrűi, Magyar Narancs, 2008. november 27.), az ÉS két remek kritikáját sem hagyhatjuk ki, szavazónk, László Emese és Bazsányi Sándor írásait (www.es.hu és www.es.hu). A két előbbi könyv még Christoph Ransmayr regényével is kénytelen osztozni a hatodik helyen, és e helyt meg kell jegyeznünk, hogy a Kalligram méltónak bizonyult dicséretünkre, valóban élen jár a világirodalom publikálásában: öt világirodalmi versenyzőnk közül három ebből az istállóból került ki, további két magyar szintén. Aligha kérdés, ők a mögöttünk hagyott két hónap nagy nyertesei, még ha az aranyat és az ezüstöt verhetetlen, nagy szerzőivel a Magvető hódította is el. A Telep-csoport nevű irodalmi társulás (róluk szóló riportunkat Hálós műhely címmel lásd: Magyar Narancs, 2007. szeptember 27.) legfrissebb tagja, Sirokai Mátyás mellbedobással megelőzte az utolsó hármast a roppantul tömött mezőnyben, bemutatkozó kötetét egy mostanában jelentkező ifjú kritikus, Molnár Illés tette mérlegre a literán (www.litera.hu).
Tar Sándor válogatott novelláinak kötete újfent listás helyre került, Deczki Sarolta ezenközben azon gondolkodott az ÉS-ben (www.es.hu), hogy nem lehetne-e még magasabban, a Tart igazán megillető helyen, ha a kötetbe kerülő novellákat szerencsésebb kézzel válogatták volna. Tar könyve mellett Bán Zsófia esszékötete és Fernando Pessoa válogatott versei zárják a listát. Pessoa ars poetica jellegű, Élveboncolás című versét elolvashatják a kiadó honlapján (www.kalligram.com), remek kedvcsináló. Végezetül azért még elmondanám, hogy szabályaink - naivan - normális ügymenetű irodalmi életre találtattak ki, második kiadású könyveket már nem lehet ajánlani. Ezért szavazóink nem hívhatták fel az Ön figyelmét, tisztelt Ezerfejű Cézár, a magyar irodalom egyik kivételes remekművére, melyet Önnek ismernie azért nem állhatott módjában, mert első és második, jelenlegi megjelenése között kilencven év telt el. Szomory Dezső regényéről van szó: Harry Russel-Dorsan a francia hadszíntérről. A Múlt és Jövő adta ki. Kedves Olvasó, megindultságomban letegezlek, le én most: Vedd, olvasd, ave Caesar! Mához két hónapra találkozunk.
