Könyv

Radu Ţuculescu: Öregmama történetei

Könyv

Boszorkányok márpedig nincsenek, gondolhatnánk, de ha kezünkbe vesszük az Öregmama történeteit, hamar rájövünk, hogy valójában vannak, sőt azok vannak csak igazán. Petrában, egy eldugott kalotaszegi kis zsákfaluban pedig valahogy igencsak magas az egy négyzetméterre jutó mágia aránya. Idejár havonta Kolozsvárról az unoka és annak kedvese, hogy Öregmama hogyléte felől érdeklődjenek, megismertessék az idős asszonyt olyan varázslatos dolgokkal, mint a gyümölcsjoghurt vagy a karfiolleves. Cserébe olyan varázslatos történeteket kapnak, melyek keresztül-kasul szövik át e világvégi falut: hűtlenkedésekről, halotti torokról, egymáshoz évtizedeken át nem szóló házastársakról. A csodálatos Margóliliről nem is beszélve, aki egy háromnapos lakodalom után csak egy véres fejszét és néhány hosszú fekete hajszálat hagyott maga után a falu összes férfijának, akivel ágyba bújt. Egy fekete macskáról, aki villanyrezsót hordott a hóna alatt, vagy a feketetói vásárról, ahol álomszép lányok fürödtek meztelenül egy óriási dézsában. Öregmama a történeteibe ügyesen beleszövi aktuális olvasmányait, így ne csodálkozzunk, ha Bulgakov vagy Dickens köszön vissza a lapokon. A mágikus realista elemek sűrűn keverednek a falusi idill megkapó ártatlanságával, az ezeréves hagyományokkal, a pletykával és a tömény, nyers erotikával (és sajnos rengeteg nyomtatási hibával). Amikor azonban felsorakoznak a falu lakói és sorra ugyanazt mesélik, mint Öregmama, kételkedni kezdünk: hogy lehet, hogy a részeges férfiak és a disznóherélő asszony is táncoltak abban a végzetesnek bizonyuló lakodalomban azzal a furcsaságokat beszélő fekete macskával? Talán mégsem Bulgakovot kell a sorok között keresnünk, talán mégis létezett a táncoló asztal, ahogy léteztek a boszorkányok is? Talán mindezt magunkban is fel kell ébreszteni.

Fordította: Szőcs Imre. Tarandus Kiadó, 2016, 384 oldal, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.