Ady Endre 1905. október 15-én, azaz éppen száz éve Sírás és panaszkodás címmel esszét jelentetett meg a Figyelő című folyóiratban. Az írás később az Ismeretlen Korvin-kódex margójára című publicisztika első részeként vált közismertté.
Vizuális merénylet, intellektuális ötletroham, a digitális kultúra előretolt helyőrsége. A Wired 1993 óta jelenik meg, és azóta folyamatosan provokálja olvasóit.
Tíz novella, tíz látomás, tíz lidérc: Papp Sándor Zsigmond, a fiatal erdélyi prózaíró-nemzedék egyik nagy ígérete új könyvében figyelmet érdemlő, aprólékosan kidolgozott, sokrétűen hangszerelt darabokkal lép a nyilvánosság elé.
A vállalkozás is, a produktum is oly monumentális méretű - két vastag kötet, összesen több mint 1500 oldal, súlyra lehet vagy három kiló -, hogy legegyszerűbb egyelőre tán a számoknál maradni.
Riasztó, viszont reményteljes kép fogadja a váradi pályaudvar elé kilépő utazót. Szemben a romániai magyarul "blokkháznak" nevezett, reménytelen lakósilók. Balra, a belvárosba vezető főút mentén a fényesebb múlt után omlatagon sóhajtozó régi épületektől ornamentikájuk utolsó maradványai vesznek búcsút.
A dalszöveg múzsája egy trampli. A saját közegéből - a zenei világából - kiszakadva a legritkább esetben képes normálisan viselkedni. Fülsértő, slendrián, nem lehet emberek közé vinni.
A plebejus érzelmű, hurkán, rántottán meg sajtos makarónin felcseperedett, s a hanyatló szocializmus vendéglőiben fáradtolaj-ízű bécsi szeletekkel traktált olvasó eleve némi indulattal fog neki Anthony Bourdain könyvének.
Így vezette le a "pénz" szó etimológiáját a híres historikus, Lema”tre A magyar pénzhiány oknyomozó története című alapmű szerzője, Karinthy Frigyes szerint. "A szó gyökerét a kitűnő filológus hosszas keresés után találta meg: magát a pénzt azonban ő se találta meg."