Könyv

„Egy kivétel volt: Fifi néni” - Nyáry Krisztián író, könyvkiadó

Két nagy sikerű kötetet is megtöltött a magyar irodalom love sztorijaival, amelyekkel eredetileg a Facebookon szórakoztatta az ismerőseit. Azóta írt hősies és merész magyarokról, szerelmes festőkről és 1848/49 nagy levelezőit is kötetbe rendezte. Volt Demszky Gábor sajtófőnöke, a Magvető vezetője, jelenleg pedig egy egész könyves cégbirodalom kreatív igazgatója.

Csókakortanú

Az irodalmi leszámolások és kultuszok évtizedeiben Kányádi Sándor kivételes módon búcsúzott: úgy hagyott maga mögött kilenc évtizedet, hogy életműve mindezektől érintetlen maradt.
  • Parászka Boróka
  • 2018. július 28.

Győz a hanta

Az irodalmi életet korántsem feltétlenül a nagy írók és költők teszik szórakoztatóvá, különössé vagy éppen kriminálissá. Szélhámosok és hintáslegények a magyar irodalom történetéből.

„Mintha a főművét írná” - Váncsa István újságíró

Két év telt el Esterházy Péter halála óta, az írói hagyatékból most a 2003 és 2016 között született cikkek, javarészt az Élet és Irodalomban közölt publicisztikák jelentek meg Az olvasó országa című kötetben. Az ÉS főszerkesztő-helyettesével EP-ről és az EP-féle publikról beszélgettünk.

Az önérdek-érvényesítés mesterműve – Hogyan vált Tormay Cécile Bujdosó könyve a Horthy-korszak után a 21. század első évtizedeiben másodszor is a jobboldal kultuszopusává

A Bujdosó könyv, amit a 2. világháború után a Fasiszta Sajtótermékek Jegyzékét Összeállító Bizottság Mussolini és Hitler műveivel együtt az elsők közt tiltott be, a harmadik Magyar Köztársaságban először 1998-ban jelent meg újra. Kiadása minden bizonnyal kifizetődő volt, hiszen az­óta számos újabb követte, sőt pár éve e-könyvként is beszerezhető (Az első kiadások sikeréről lásd: A fasiszta biznisz felvirágzása, Magyar Narancs, 2009. július 23., legutóbbi kiadása: Lazi Könyvkiadó, 2015, 487 oldal, 3200 Ft – a szerk.).
  • Kádár Judit
  • 2018. július 15.

Nyitott kapu

A Kádár-kor alatt egy balatonfüredi villában néhány magyar író, költő, művész az európai kultúra légkörét élvezte. A helyszín Lipták Gábor író, kultúrtörténész feleségének családi örökségéből származó nyaraló és kertje, a Lipták-villa volt. Ma a magyar irodalom ugyanebből a házból indul a világ tájai felé: 1998 óta itt működik a Magyar Fordítóház.
  • Götz Eszter
  • 2018. július 14.