„A 20. századi kisebbségi lét kérdéseinek újszerű és hiteles prózai ábrázolásáért” kapta meg az egykor rangosnak számító, kimagasló prózakötetért adományozható Márai-díjat Tompa Andrea. (Csak összehasonlításképpen: első alkalommal, 1996-ban Bodor Ádám, Kertész Imre és – posztumusz – Mándy Iván érdemelte ki az elismerést; 2012-ben Hász Róbert, Mózes Attila és Oláh János.)
Tompa Andrea, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatója, a Színház folyóirat szerkesztője és a Magyar Narancs kritikusa a nol.hu-nak elmondta, hogy súlyos morális dilemmát jelentett neki, hogy ettől a kormánytól elfogadjon-e bármit, hiszen tevékenységének nagy részével képtelen azonosulni. Mivel két írószervezet – a Szépírók Társasága és a Fiatal Írók Szövetsége – jelölte a díjra, ezért elfogadta azt, de a vele járó mintegy 770 ezer forintot* az L. Ritók Nóra vezette Igazgyöngy Alapítványnak utalja.
| ||
„Azzal, hogy átadja a pénzdíjat, megpróbál egy üzenetet megfogalmazni a kormány felé. Hozzáteszi: ha lenne egy normálisan működő közmédia, akkor eljutna az üzenet az országot vezető politikusokhoz, hogy egy díjazott író mit gondol a kormány munkájáról” – írja a nol.hu.
Az MTI közölte a díjátadó mosolygós képeit, ismertette Balog Zoltán szép beszédét, de Tompa Andrea reakciója már valóban nem érte el a közmédia ingerküszöbét.
Andreának mindenesetre gratulálunk, a díjhoz és a döntéséhez is.
(Tompa Andrea Fejtől s lábtól című könyvéről kritikánkat itt olvashatják.)
* Először, tévesen, 200 ezer forintot írtunk, de a vonatkozó kormányrendelet szerint a díjjal járó pénzjutalom mértéke a kormánytisztviselői illetményalap – vagyis 38 650 forint – hússzorosának megfelelő összeg.
