A jövőben semmit nem tudunk majd a kormányülésekről

  • narancs.hu
  • 2018. július 4.

Közlemény

A tervek szerint nem lesz kötelező hangfelvételt készíteni az elhangzottakról.

A jelenlegi törvény értelmében a kormányülésekről hangfelvételt, illetve az elhangzottakból összefoglalót kell készíteni. A 2019. évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat 38. §-a ezt úgy módosítja, hogy megszünteti a hangfelvétel készítésére vonatkozó kötelességet, csak az ülésről szóló összefoglalót említi. Az Eötvös Károly Intézet szerint ezzel a lépéssel végleg megszűnik „a magyar parlamentarizmus kezdeteiig visszanyúló közjogi vívmánya” a kormányülések tartalmi dokumentáltsága.

Az intézet állásfoglalását alább közöljük:

A kormányüléseket dokumentáló iratok, hangfelvételek keletkezésük idején rendszerint nem nyilvánosak, de utóbb levéltárba kerülnek, megismerhetővé, kutathatóvá válnak. Olykor maguk az alkotmányok szólnak a kormányülések jegyzőkönyveiről. Magyarországon a kormányüléseken elhangzottak dokumentálását 1848 áprilisában a Batthyány-kormány, az első felelős ministerium rendelte el. A rendszerváltásig az összes későbbi magyar kormány fenntartotta ezt a szokást. A kormányülésekről szóló iratok a Magyar Országos Levéltárban ma is szabadon kutathatók.

Az 1990-ben hivatalba lépő kormány üléseiről még szó szerinti jegyzőkönyvet, valamint összefoglalót kellett készíteni. Két évvel később megszüntették a szó szerinti jegyzőkönyvezést. 1994-től a kormány üléseiről összefoglaló és hangfelvétel is készült. A következő évben az ügyrend ismételt módosítása a hangfelvétel készítésére vonatkozó előírást törölte, ám1996 áprilisában ezt visszaállították. Az 1998-ban megalakult kormány ülésein sem hangfelvétel, sem szó szerinti jegyzőkönyv nem készült, csupán egy összefoglaló. 2002 júniusától a kormány üléseiről ismét összefoglaló és az ülés szó szerinti jegyzőkönyvéül szolgáló hangfelvétel készült. Az Alkotmánybíróság, előírva a tartalmi dokumentáció kötelességét is, 2006-ban megállapította, hogy az Országgyűlésnek törvényben kellett volna szabályoznia a kérdést.

A 2010-ben megalakult új Országgyűlés új törvényt alkotott, amely a korábbi rendelkezést megismételve, a hangfelvétel készítésének kötelezettségét továbbra is előírta. Ugyanakkor a kormány ügyrendjéről szóló, pár héttel később megjelent kormányhatározat, a hatályos törvénnyel ellentétben, nem tette kötelezővé a hangfelvétel-készítést.

A rendszerváltás utáni kormányok tehát többször is kísérletet tettek a kormányülések tartalmi dokumentálásának megszüntetésére. Ennek legújabb fejezetét írja a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatban elrejtett, a kormányülések kötelező jegyzőkönyvezését megszüntető, a késleltetett információszabadságot is lehetetlenné tevő alkotmányos jogkorlátozás.

Az EKINT felhívja a figyelmet arra, hogy ha a kormányülések tartalmi dokumentálását megszüntető alkotmányellenes törvényi szabályok hatályba lépnek, az ellenzéknek joga van az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezni. Ha az Alkotmánybíróság alkotmányosnak kívánja nyilvánítani a kormányülések dokumentálásának megszüntetését, nem lesz könnyű helyzetben, hiszen határozatát valahogyan indokolni köteles, miközben ilyen alkotmányos indokok szerintünk nincsenek.

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.