A Trump által megígért deportálás: beiktatása másnapján több városban is razziázhatnak

  • narancs.hu
  • 2025. január 18.

Külpol

Úgy tűnik, a razzia egyhetes lesz és Chicagóban kezdődik, de lesznek letartóztatások New Yorkban és Miamiban is. 

Kedden egyhetes razziát indítana több helyszínen is az Egyesült Államok Bevándorlási és Vámhivatala (Ice) – számolt be a 24.hu a Wall Street Journal nyomán. A határellenőrzés vezetésével megbízott Tom Homan szerint a razziát Chicagóban kezdik, de lesznek letartóztatások New Yorkban és Miamiben is.

Egészen pontosan nem lehet tudni, hogy az illegális bevándorlókat érintő razzia mit jelent, de Donald Trump elnökválasztási kampányának kulcstémája volt a migrációval szembeni határozott fellépés. Mint mondta az év elején, „a beiktatásom első perceiben megkezdjük az amerikai történelem legnagyobb deportálási műveletét”. 

 
Donald Trump megválasztott amerikai elnök (k) republikánus kormányzókat fogad Mar-a-Lago nevű birtokán, a floridai Palm Beachben 2025. január 9-én. A 78 éves üzletember és republikánus párti politikus 2017 és 2021 között az Egyesült Államok 45. elnöke volt. Trumpot január 20-án iktatják be az ország 47. elnökeként. MTI/AP/Evan Vucci
 
 

Novemberben Győri Gáborral, a Policy Solutions vezető elemzőjével beszélgettünk arról, hogy Trumpnak a rasszista retorikája ellenére sikerült behúznia a latinó szavazókat. A szakember akkor azt mondta, „az amerikai gazdaság nagyon erősen függ az illegális bevándorlóktól is. Teljesen abszurd helyzet: úgy tudnak évtizedekig élni az országban, hogy ha nem csinálnak semmi törvényszegést, akkor elvannak. Nyugdíjat kapnak, iskolába járhatnak. Ezt teljesen leállítani nem akarhatja senki, öngyilkosság lenne. Csillapítani akarhatják a folyamatot, mármint az illegális bevándorlást. Milliószámra kitoloncolni embereket meredek vállalás. Ahhoz rengeteg anyagi erőforrás kellene, illetve lokális konfliktusok léphetnek fel, amikor egyeseket elvisznek a munkahelyükről, az iskolákból és hasonlók. Olyan feszültséget okozna, ami emlékeztethetne minket a fasizmusra. Nem zárom ki, hogy megtörténhet, de nem tartom valószínűnek. Szerintem a további beáramlás megfékezésére fordítanak majd nagyobb erőfeszítéseket”. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.