Az oroszok több települést is lőttek Donyeck és Harkiv megyében

Külpol

Egy iskolát és egészségügyi intézményeket is találat ért.

Az orosz hadsereg aktívan lőtte a Donyeck megyei Kramatorszk és Szlovjanszk környékét, valamint ismét rakétákkal támadta Harkivot és a közelében lévő településeket – számolt be szerdán az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzókra hivatkozva.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó közölte: Kramatorszkot hajnalban érte tüzérségi támadás, emiatt tűz ütött ki egy egészségügyi intézményben. A városi tanács később pontosítása alapján kiderült, egy pszichiátriai kórházban keletkeztek károk. Szlovjanszkban hajnali négy óra körül az oroszok rálőttek egy iskola egyik kihelyezett részlegére, és eltaláltak egy többszintes házat. Később a megyei rendőrség nyilvánosságra hozta, hogy legalább három ember rekedt a romok alatt. A hatóság közlése szerint károk keletkeztek egy fül-orr-gégészeti kórházban is.

Az orosz erők szerdára virradóan két rakétacsapást mértek Harkiv városára is. Oleh Szinyehubov megyei kormányzó közlése szerint az egyik rakéta egy kétszintes épületet talált el, a közeli autómosó kigyulladt, és kár keletkezett kávézókban, üzletekben és gépkocsikban is. A második rakéta a földet érte. Az előzetes információk alapján senki sem sérült meg.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője mindeközben arról adott hírt, hogy az ukrán légierő szerda reggel lelőtt egy orosz Ka-52-es helikoptert a déli herszoni régió felett, az éjszaka pedig két orosz drónt semmisítettek meg keleten, ezen kívül a légvédelem egy ellenséges Szu-25-ös támadógépet is lelőtt. Ihnat egy tévéműsorban azt is elmondta, hogy az orosz csapatok az Ukrajna elleni háborúban egyre gyakrabban használnak elavult szovjet fegyvereket, mivel az orosz készletek „kissé megcsappantak”.

A kijevi katonai vezetés legfrissebb, szerdai összesítése szerint eddig Ukrajnában hozzávetőlegesen 56 610 orosz katona halt meg, közülük 460 az elmúlt egy napban. Az ukrán katonák megsemmisítettek egyebek mellett 2097 harckocsit és 4520 páncélozott járművet, 1194 tüzérségi fegyvert, 237 repülőgépet és 208 helikoptert.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.