Egy tetőcsomagtartóba rejtve, kanálisba dobva találták megy egy magyar nő holttestét Hollandiában

Külpol

A férjét letartóztatták.

Magyar nő holttestére bukkantak a holland rendőrök egy tetőcsomagtartóban, amit a múlt héten dobhattak be az észak-hollandiai Orvelte település melletti csatornába. A tetőcsomagtartót múlt hétfőn vette észre a vízben egy járókelő, aki azonnal értesítette a rendőrséget. A 37 éves áldozatot már jó ideje keresték a rendőrök, mert eltűnt.

A holttest megtalálása után a nő volt férjét, egy 52 éves asseni fogtechnikust pénteken őrizetbe vették. A rendőrség szerint a tetőcsomagtartót ő dobhatta be a csatornába február 7-én, szombaton. Egy szemtanú arról számolt be, hogy azon az estén egy furgon lámpáit látta világítani a helyszínen, és arra is figyelmes lett, hogy a kocsi vezetője a folyó hídjától nem messze egy nagyobb méretű, bőröndnek tűnő tárgyat dob a vízbe.

A hatóságok szerint a 37 éves magyar nő tavaly februárban tűnt el. Édesapja a Dagblad van het Noorden holland napilapnak azt mondta, hogy a család már 2020-ban bejelentette a nő eltűnését, és a rendőrség most arról tájékoztatta, hogy lánya kb. egy hónapja halhatott meg. Az újság szerint a nő prostituáltként dolgozott és kábítószer-kereskedelemmel is foglalkozhatott. A hatóságok egyelőre nem közölték a halál okát. A házaspár két gyermeket nevelt, de a gyermekvédelmi hatóságok 2019-ben kiemelték őket a családból.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.