Külpol

Dél-Koreában született, 13 éves volt, amikor családja az Egyesült Államokba költözött. Sikeres írói debütálása után, 2011-ben hat hónapot töltött Észak-Korea fővárosa, Phenjan elit műszaki egyetemén. Nélküled mi sem vagyunk címmel könyvet írt erről az izolált világról. Az ELTE bölcsészkarán tartott TEDx előadása után beszélgettünk vele.

Afganisztán mellett Nepál a világ legszegényebb, Afrikán kívüli országa. Nyilván segítene, ha nem volna egyszersmind a világ egyik legkorruptabb országa is, de a lendületes gazdasági fejlődésnek akkor is hiányoznának a feltételei.

Amikor ez a cikk nyomdába megy, még nem tudjuk, hogy a Konzervatív Párt vagy a Munkáspárt szerzett-e többséget május 7-én. De bárki nyer is – miért nyer? S mit tehet akkor, ha egyedül nem alakíthat kormányt?

Az értelmiségi gyökerű McDonald’s-romboló juhtenyésztő és parasztaktivista hatodik éve képviseli az Európai Parlamentben a francia környezetvédő mozgalmakat. Könyve – egy multiellenes leleplezésgyűjtemény – magyarországi megjelenése alkalmából járt Budapesten.

Néhány évente, valamilyen válság, belső konfliktus hatására fölerősödik a nemzetközi érdeklődés Kína jövője iránt: hogyan vonul ki, ha kivonul a kommunista párt a hatalomból, megtörténhet-e ez katasztrofális következmények nélkül stb.

Száz évvel ezelőtt kezdődött az örmény népirtás, de Törökország máig nem vállalja érte a felelősséget. A téma egyik legelismertebb török szakértőjével beszéltünk róla.

A múlt szombat délután Erbilben hatalmas detonáció tépte szét az Ainkawa Road nyugalmát. A kurdisztáni régió fővárosának ebben a negyedében jobbára keresztények laknak; főutcája a nyugatiak kedvelt találkozóhelye, s itt működik az amerikai főkonzulátus is – az lehetett a támadó célpontja.

Megvédhető-e Közép-Európa? címmel tartott konferenciát NATO-, illetve kormánypárti politikusok részvételével a Danube Institute. Sejthető volt, hogy ezúttal nem a keletre nyitós vonal fog megnyilatkozni. Szijjártó nem is volt ott.

Nem látszik leszakadni a történelem a jelenről Ruandában. Legalábbis nem azon a módon, ahogy azt Kigaliban a hatalom elképzeli. De az is igaz, hogy egyes külső résztvevőknek is van miről – olykor éppen arról, hogy nincs miről – beszámolnivalójuk az utókornak.

Putyin nem egyszerűen azért igyekszik meghamisítani a történelmet, hogy ezzel a szovjet szégyenből kimossa az orosz utókort, hanem hogy életben tartson egy geopolitikai valóságot, melyet egykor Hitler és Sztálin teremtett.

Az orosz elnök apja fotójával vonult fel a győzelem napján, május 9-én. Két nappal korábban jelent meg a Die Zeit cikke, amely minden eddiginél részletesebben utánajárt Putyin valódi családjának. Ha ez a történet idejében eljut a széles nyilvánossághoz, valószínűleg másképpen alakul Oroszország és Európa sorsa az elmúlt 15 évben. De valakik mindent megtettek, hogy titokban maradjon.

Lengyelország holnap elnököt választ. Jelentős várakozás és aktivitás előzi meg a voksolást. De van-e esélye a baloldali jelölteknek, vagy két kicsi külön nem megy semmire?

Borzalmas lehetett a támadás a garissai campus ellen, ahol végül 148 diák vesztette életét. A helyi emlékezet szerint hét egész órát kellett várni, mire megérkezett a fővárosból a helyszínre az erősítés, a hatóságok tagadják ezt, és sokkal rövidebb időről beszélnek. Tény, hogy a négy terroristának bőven volt ideje összeterelni és csoportosan meggyilkolni az áldozatokat, mielőtt ők maguk is meghaltak, szerintük Allah nagyobb dicsőségére.