A Vatikán ukrajnai békemisszióban vesz részt, hogy véget vethessenek Oroszország és Ukrajna konfliktusának – közölte Ferenc pápa háromnapos magyarországi látogatását követően a pápai repülőn, útban Rómába, vasárnap este adott interjújában.
„Kész vagyok mindent megtenni, ami szükséges. Egy misszió van folyamatban, de ez még nem nyilvános. Ha az lesz, majd felfedem” – mondta a katolikus egyházfő anélkül, hogy további részleteket közölt volna ezen erőfeszítésekről. „Úgy vélem, békét csakis a csatornák megnyitásával lehet kötni. Sosem lehet békét elérni elzárkózás útján” – fogalmazott a pápa.
Mint mondta, megbeszélte az ukrajnai helyzetet Orbán Viktor miniszterelnökkel és Hilarion metropolitával, az Orosz Ortodox Egyház budapesti-magyarországi egyházmegyéje kormányzójával.
„A tanácskozásokon nem pusztán a Piroska és a farkasról beszéltünk. Mindezeket a dolgokat megvitattuk. Mindenki érdekelt a békéhez vezető útban”
– hangsúlyozta Ferenc pápa.
A 86 éves Ferenc pápa már korábban beszélt arról, hogy egy békemisszió keretében ellátogatna Kijevbe, de Moszkvába is.
Ferenc pápa a Rómába tartó visszaúton a sajtókíséret tagjainak megköszönve az újságírók munkáját magyarországi látogatásáról azt mondta, hogy „három intenzív, de jó nap volt”.
Kérdésre Ferenc pápa felidézte, hogy a hatvanas években került kapcsolatba először a magyarokkal, amikor Chilében folytatta tanulmányait, ahol többek között magyar jezsuitákkal találkozott, akiket elüldöztek hazájukból, valamint magyar szerzetesnővérekkel, akik Buenos Airestől nem messze iskolát tartottak fenn, ahova Jorge Mario Bergoglio, különleges káplánként havonta kétszer járt. Megemlítette az argentín fővárosban működött magyar világi hívők társaságát is. Hozzátette, két magyar szót jegyzett meg, a gulyást és tokajit, de nem felejti, mennyire megérintette a menekülésre kényszerült magyarok fájdalma, akik hazatérésre vágytak.
Említette a Boldogságos Szűz Mária Intézete nevű rend alapítójaként ismert Ward Mária szerzetesnővéreit, és azt az általa hallott történetet, miszerint meg akarták győzni Mindszenty bíborost, hogy menjen Rómába. Ferenc pápa kijelentette, értesült 1956 lelkesedéssel teli hangulatáról, mely rövid ideig tartott, és az azt követő csalódottságról.
Azt mondta, nem változott meg a magyarokról kialakított képe, sőt a mostani látogatás tovább gazdagította azt. Megjegyezte, az általa ismert magyarok, még az egyszerűbb emberek is, nagy műveltséggel bírtak. Hozzátette, hogy a magyarok azért beszélnek idegen nyelven, mivel magyarul Magyarországon kívül nem beszélnek, „kivéve a mennyben, hiszen örökkévalóság kell a magyar nyelv megtanulásához”. A magyarokról „nem változott a véleményem, ugyanazt a stílust tapasztaltam, amit korábban is ismertem” – jelentette ki.
