Húszan haltak meg az indiai-kínai határon
kina.jpg

Húszan haltak meg az indiai-kínai határon

  • MTI
  • 2020. június 16.

Külpol

Húszra emelkedett az indiai-kínai határon az azt őrzők között kialakult erőszakos összetűzés indiai halálos áldozatainak száma.

A helyszínen elhunyt 3 mellett később további 17 indiai katona halt bele sérüléseibe, amelyeket a Himalája térségében, a Galván folyó magasan fekvő völgyében szereztek a fagypont alatti hőmérsékleti viszonyok közepette kibontakozott harcokban.
Egy másik indiai forrás kiemelte, hogy az összetűzésekben lövések nem dördültek el, a rivális erők fémrudakkal és kövekkel harcoltak egymás ellen.
Külügyi közlés szerint a súlyos incidensnek mindkét oldalon voltak halálos áldozatai.
A hadsereg szóvivője azt mondta, hogy az indiai és kínai erők időközben felhagytak a csatározással a térségben. A felek magas rangú képviselői tárgyalóasztalhoz ültek, hogy békés úton zárják le a konfliktust.
A két ázsiai óriás között 1975 óta nem volt halálos kimenetelű összetűzés.
A korábbi közlések még arról szóltak, hogy három indiai katona, köztük egy tiszt vesztette életét az összecsapásokban, amelyek helyi idő szerint hétfő este robbantak ki a vitatott határszakaszon.
Kína azt állította, hogy az indiai határőrök kétszer is illegálisan kínai területre léptek, és provokálták a kínai katonákat.
Peking és Újdelhi közt legutóbb májusban alakult ki feszültség, miután kínai katonák vonultak be olyan területekre, amelyeket India magáénak tart.
Az érintett terület India északnyugati részén, a Kasmírhoz tartozó Ladakban fekszik. Ezen a vidéken a két ország határvitája India és Pakisztán függetlenné válásáig, 1947-ig nyúlik vissza. A kínai ellenőrzés alatt álló, Akszai Csin nevű területről indiai részre átfolyó Galván folyó völgyébe május elején kínai katonák érkeztek, amire válaszul India is több ezer katonát mozgósított. A kínai csapatok többszöri felszólítás után sem távoztak, a kínai és indiai katonák pedig többször összeverekedtek, kővel dobálták egymást, és össze-összeszólalkoztak.
A kasmíri térséghez tartozó Ladakban Kína csaknem egy magyarországnyi, 90 ezer négyzetkilométer indiai területet követel magának, India viszont azt állítja, hogy a kínai fennhatóság alatt álló Akszai Csin-fennsík 38 ezer négyzetkilométere Ladak természetes része, s ezért Indiához kell tartoznia.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.