Kedden harcok törtek ki az örmény-azeri határon, csütörtökre megállapodtak a fegyverszünetről

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. szeptember 15.

Külpol

Legalábbis az örmények szerint. Az azeriek egyelőre nem erősítették meg, hogy létrejött volna a fegyverszünet.

Megállapodás született a fegyverszünetről Azerbajdzsán és Örményország között, miután kedden harcok törtek ki az örmény-azeri határon a Hegyi-Karabahhal kapcsolatos több évtizedes konfliktus újabb kiéleződéseként - jelentette be egy örmény magas rangú tisztségviselő.

Armen Grigorján, az örmény biztonsági tanács titkára szerdán késő este az örmény televíziónak azt mondta: a nemzetközi közösség közreműködésének köszönhetően sikerült megállapodni a fegyverszünetről. A bejelentés szerint a tűzszünet már hatályba is lépett. Az örmény védelmi minisztérium korábban jelezte, hogy a lövöldözés véget ért a határ térségében.

Azerbajdzsán részéről nem erősítették meg, hogy létrejött volna fegyverszünet.

Nikol Pasinján szerdán a parlamentben azt közölte, hogy százöt örmény katona esett el a kedden kitört újabb összetűzések kezdete óta. Bejelentette, hogy az azeri erők tíz négyzetkilométernyi újabb örmény területet foglaltak el, miután májusban 40 négyzetkilométert már ellenőrzésük alá vontak. Pasinján azt is elmondta, hogy Jereván a Moszkva vezette Kollektív Biztonság Szervezetének (ODKB) segítségét kérte országa területi épségének helyreállításához az azeri támadások után.

A konfliktus kirobbanása miatt a felek kölcsönösen egymást vádolták. Az örmény védelmi tárca Bakut vádolta meg azzal, hogy újrakezdte a támadásokat, tüzérséggel, aknavetőkkel és nagykaliberű fegyverekkel lőttek a határon lévő Dzsermuk fürdőváros és Verin Sorzsa irányába. Az örmény-azeri határ mentén kitört összecsapások miatt Baku viszont Jerevánt okolja. Az azeri védelmi minisztérium közleménye szerint szerda délben az örmény erők tüzérségi tűzzel és rakétákkal lőtték a határvonalat, benne lakott településeket is Gorisz és Szokt között. Baku közlése szerint ötven azeri katona esett el a harcok első napján.

A Hegyi-Karabahhal kapcsolatos több évtizedes konfliktus legutóbb 2020 szeptemberében éleződött ki újra, akkor hat hétig tartó háború robbant ki, és a harcoknak 6500 halottja volt. Azerbajdzsán nagyszabású hadműveletet indított a területébe ékelődött, örmények ellenőrizte enklávé és az örmények által elfoglalt környező területek visszafoglalására, és hadműveletei döntően sikerrel jártak. Jóllehet a felek orosz kezdeményezésre 2020. november 9-én fegyverszünetben állapodtak meg, a határ menti térségben azóta is rendszeresek az összetűzések.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.