Kedden harcok törtek ki az örmény-azeri határon, csütörtökre megállapodtak a fegyverszünetről

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. szeptember 15.

Külpol

Legalábbis az örmények szerint. Az azeriek egyelőre nem erősítették meg, hogy létrejött volna a fegyverszünet.

Megállapodás született a fegyverszünetről Azerbajdzsán és Örményország között, miután kedden harcok törtek ki az örmény-azeri határon a Hegyi-Karabahhal kapcsolatos több évtizedes konfliktus újabb kiéleződéseként - jelentette be egy örmény magas rangú tisztségviselő.

Armen Grigorján, az örmény biztonsági tanács titkára szerdán késő este az örmény televíziónak azt mondta: a nemzetközi közösség közreműködésének köszönhetően sikerült megállapodni a fegyverszünetről. A bejelentés szerint a tűzszünet már hatályba is lépett. Az örmény védelmi minisztérium korábban jelezte, hogy a lövöldözés véget ért a határ térségében.

Azerbajdzsán részéről nem erősítették meg, hogy létrejött volna fegyverszünet.

Nikol Pasinján szerdán a parlamentben azt közölte, hogy százöt örmény katona esett el a kedden kitört újabb összetűzések kezdete óta. Bejelentette, hogy az azeri erők tíz négyzetkilométernyi újabb örmény területet foglaltak el, miután májusban 40 négyzetkilométert már ellenőrzésük alá vontak. Pasinján azt is elmondta, hogy Jereván a Moszkva vezette Kollektív Biztonság Szervezetének (ODKB) segítségét kérte országa területi épségének helyreállításához az azeri támadások után.

A konfliktus kirobbanása miatt a felek kölcsönösen egymást vádolták. Az örmény védelmi tárca Bakut vádolta meg azzal, hogy újrakezdte a támadásokat, tüzérséggel, aknavetőkkel és nagykaliberű fegyverekkel lőttek a határon lévő Dzsermuk fürdőváros és Verin Sorzsa irányába. Az örmény-azeri határ mentén kitört összecsapások miatt Baku viszont Jerevánt okolja. Az azeri védelmi minisztérium közleménye szerint szerda délben az örmény erők tüzérségi tűzzel és rakétákkal lőtték a határvonalat, benne lakott településeket is Gorisz és Szokt között. Baku közlése szerint ötven azeri katona esett el a harcok első napján.

A Hegyi-Karabahhal kapcsolatos több évtizedes konfliktus legutóbb 2020 szeptemberében éleződött ki újra, akkor hat hétig tartó háború robbant ki, és a harcoknak 6500 halottja volt. Azerbajdzsán nagyszabású hadműveletet indított a területébe ékelődött, örmények ellenőrizte enklávé és az örmények által elfoglalt környező területek visszafoglalására, és hadműveletei döntően sikerrel jártak. Jóllehet a felek orosz kezdeményezésre 2020. november 9-én fegyverszünetben állapodtak meg, a határ menti térségben azóta is rendszeresek az összetűzések.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.