"Mariupoli mintára történő megadást" ajánlott a Szeverodonyeckben körülzárt ukrán erőknek az orosz hadsereg

Külpol

Az oroszok azt ígérik: megkímélik az életüket és a hadifoglyokról való bánásmódról rendelkező genfi egyezmény normáinak megfelelően fognak eljárni velük szemben.

Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője lehetetlennek nevezte, hogy az üzem területén tartózkodó civileket az ukrán kézen lévő, több oldalról szorongatott Liszicsanszk felé evakuálják biztonságosan, ahogy azt az ukrán fél kérte. Emlékeztetett arra, hogy a két város közötti utolsó hidat -  mint mondta - Kijev parancsára hétfőn felrobbantották.

Ehelyett az orosz tábornok azt ajánlotta fel, hogy az orosz erők az Azotban tartózkodó civilek számára szerdán 8 és 20 óra között Szvatove felé nyitnak humanitárius folyosót a távozáshoz.

Mizincev az ukrán erőknek és a külföldi fegyvereseknek azt tanácsolta, hogy reggel nyolckor hagyjanak fel a harci tevékenységgel, engedjék ki az általuk fogva tartott civileket és tegyék le a fegyvert, amelynek fejében megkímélik az életüket és a hadifoglyokról való bánásmódról rendelkező genfi egyezmény normáinak megfelelően fognak eljárni velük szemben, ahogy az a mariupoli kapituláció esetén is történt. Közölte, hogy az ukrán fél a humanitárius műveletben történő részvételi készségét a fehér zászló felemelésével jelezheti.  

Szeverodonyeckért, a "Luhanszki Népköztársaság" egyik utolsó, még ukrán kézen lévő városának birtoklásáért májusban kezdődtek meg a harcok. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter múlt kedden jelentette be, hogy a lakónegyedek orosz ellenőrzés alá kerültek.

 Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta összesen 202 repülőgépet, 131 helikoptert, 1205 drónt, 338 légvédelmi rakétarendszert, 3548 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 521 rakéta-sorozatvetőt, 1947 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3505 darab speciális katonai járművet veszítettek.

Ukrajnai háború

 
Volnovaha, 2022. március 27. Orosz katonák a Donyeck megye déli részén fekvő Volnovahában 2022. március 26-án. Az orosz csapatok által blokád alá vont kisváros lakóépületeinek 85 százaléka megsemmisült a harcokban. 
Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Konasenkov állítása szerint az ukrán hadseregnél egyre gyakoribbá váltak azok az incidensek, amelyek során nacionalista egységek hátba lövik a megadásra készülő ukrán katonákat. Elmondta, hogy a "Donyecki Népköztársaságban" lévő Novomhajlivkánál az ukrán 54. gépesített dandár 25. zászlóaljának több mint 30 katonája döntött a fegyverletétel mellett. Az ukránok rádión a tűz beszüntetését kérték az orosz hadseregtől és éjjel fehér zászlóval indultak el annak állásai felé egy biztonságos folyosón, ám páncélozott járműveken érkező "nacionalista" záró alakulatok kereszttüzet nyitottak a hátukba, amelynek következtében 32 ukrán katona életét vesztette.

Vlagyimir Rogov, a Zaporizzsja megyei katonai és polgári közigazgatás főtanácsának tagja a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva célként nevezte meg a régió egészének "felszabadítását".

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.