Már megint érdekes társaságba került Magyarország a nemzetközi porondon. A miniszterelnök egy kormányhatározatot is aláírt arról, hogy országunk csatlakozik a Donald Trump-féle Béketanácshoz, hiszen „egyetért a Béke Tanács Alapokmánya bemutatott szövegével”, és „ebben a minden korábbinál veszélyesebb korszakban” minden békés erőfeszítést támogatni kell.
Noha a közösségi médiában számos helyen tévesen állítják, az alapokmányhoz való csatlakozás még nem jár pénzügyi kötelezettségvállalással: az első három év „ingyenes”, utána viszont egymilliárd dollár készpénz befizetését várják el az amerikaiak. Jó kérdés, hogy hol lesz Trump három év múlva – annyit viszont tudunk, hogy az amerikai elnök a furcsa tengely felállításával az ENSZ kiváltására készül, amely szervezeteinek már korábban megüzente az elnök, hogy „alkalmazkodjanak, zsugorodjanak vagy pusztuljanak”. Először a Gázai övezet rendberakását tűzte ki célul. Az Egyesült Királyság, Franciaország, Norvégia, Németország, Svédország, valamint az európai országok jelentős többsége nem akar csatlakozni a drága tagdíjat követelő klubhoz, amelybe Trump az Ukrajnával háborúzó Oroszországot is meghívta. Putyin egyelőre nem csatlakozott a Béketanácshoz.
A davosi Világgazdasági Fórum után megtartott első, alapító ülésen Orbán Viktor Indonézia elnökének társaságában írta alá a csatlakozást Trump mellett. Többek között Argentína, Örményország, Azerbajdzsán, Bahrein, Bulgária, Jordánia, Kazahsztán, Koszovó, Mongólia, Marokkó, Pakisztán, Paraguay, Katar, Szaúd-Arábia, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek és Üzbegisztán volt ott az alapító okirat szignálásakor a már felsorolt kettőn, és persze az amerikaikon túl.
Rendkívül furcsa, hogy a fenti országok közül több akár most, vagy a közelmúltban is fegyveres konflikusok részesei. Izraelt talán nem elegáns ide sorolni, hiszen a Béketanács a gázai háború rendezésének ürügyén jött létre, annyit azért mégis érdemes megjegyezni, hogy Benjamin Netanjahu ellen még érvényben van a Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűnök miatt kiadott elfogatóparancsa, az amerikaiak és az izraeliek viszont nemcsak a hágai intézményre, de az ENSZ-jelentésekre is magasról tesznek.
Törökország folyamatban lévő fegyveres hadműveletekkel van jelen Észak-Szíriában és Észak-Irakban a Kurdisztáni Munkáspárt ellen, és ezek tavaly nyáron sem zárultak le, legfeljebb az intenzitásuk változott. Recep Tayyip Erdoğan számára a külső fenyegetettség a politikai narratíva része, és bár nemzetbiztonsági okai nyilvánvalóan vannak a csapásoknak, azokkal inkább a regionális hatalmát stabilizálja.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
