Németországban bevezethetik a nem megválasztásának jogát

Külpol

Tizennégy éves kortól mindenki szabadon megváltoztathatja majd a nemét és a keresztnevét Németországban egy törvénytervezet szerint.

Marco Buschmann szövetségi igazságügyi miniszter és Lisa Paus család-, idős-, nő- és ifjúságügyi miniszter közös berlini tájékoztatóján mutatta be a tervezetet: mindhárom kormánypárt - a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) - egyetért abban, hogy a transzszexuálisok helyzetéről szóló jogszabályt fel kell váltani egy új törvénnyel.

A koalíció szándéka szerint a számos szakértő által diszkriminatívnak és elavultnak tartott régi jogszabály helyére az úgynevezett önrendelkezési törvény kerül.

A kormánypártok, illetve a szakminisztériumok közötti egyeztetéseken kidolgozott alapelvek szerint az új jogszabályban rendelkezni kell arról, hogy egy egyszerű anyakönyvi hivatali eljárás révén

14 éves kortól mindenki önállóan, szabadon határozhatja meg a nemét és a keresztnevét, méghozzá bármiféle orvosi vizsgálat vagy szakvélemény nélkül.

Marco Buschmann aláhúzta, hogy statisztikailag ugyan ritka, de nagyon is "normális, hogy vannak emberek, akiknél a szexuális identitás eltér a biológiai nemtől".

Ezeket az embereket "sok-sok évtizeden át betegként kezeltük, mintha valami nem lenne rendben velük", de ez a "patologizálás" téves megközelítés, amellyel szakítani kell, hiszen "minden ember megérdemli, hogy tisztelettel bánjanak vele" - fejtette ki az FDP-s politikus.

Hangsúlyozta: a koalíció 

célja nem a társadalmi viszonyok "felforgatása", hanem az alkotmány, a német Alaptörvény azon központi ígéretének beváltása, miszerint egyenlő szabadság és egyenlő méltóság jár mindenkinek.

Lisa Paus aláhúzta, hogy a társadalom számos ügyben előrébb tart, mint a jogalkotás. Az önrendelkezési törvénnyel egy ilyen elmaradást hoznak be, mert a jogszabály nem csupán javítja majd a transznemű emberek életét, hanem "elismeri a nemek sokszínűségét".

A Zöldek politikusa hozzátette: gondoskodni kell arról, hogy a magánszféra védelme a nem és a keresztnév megváltoztatására is kiterjedjen, mert az új törvény nem jelenthet "kikényszerített előbújást". Ezért rendelkeznek arról is, hogy pénzbüntetéssel kell sújtani, ha bármilyen hatóság, szervezet vagy magánszemély az illető beleegyezése nélkül nyilvánosságra hozza, hogy megváltoztatta a nemét vagy a keresztnevét.

A miniszter arról is szólt, hogy az 1980-ban bevezetett előző törvény sok szenvedést okozott, a többi között válásra vagy súlyos műtéti beavatkozásra kényszerített embereket csak azért, hogy elismertethessék nemi identitásukat.

"Itt az ideje, hogy bocsánatot kérjünk és kárpótlást biztosítsunk ezekért az igazságtalanságokért"

- mondta a német család-, idős-, nő- és ifjúságügyi miniszter.

Az ország vezető gyermekvédelmi szervezete, a Német Gyermekvédelmi Liga (DKSB) üdvözölte a kormány kezdeményezését. Daniel Grein, a DKSB ügyvezetője a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak nyilatkozva rámutatott, hogy

a saját nemükkel kapcsolatos bizonytalanság súlyos pszichológiai teher az érintett gyermekeknek és serdülőknek.

Az új jogszabály viszont már a 14 éveseknek is lehetőséget biztosíthat arra, hogy szüleikkel egyeztetve az anyakönyvi hivatalban megváltoztathassák nemüket és keresztnevüket. "Ez nagy terhet venne le a fiatalok válláról" - mondta Daniel Grein.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Négy hidat elfoglaltak a tüntetők Budapesten

  • narancs.hu

A Hadházy Ákos által meghirdetett több ezer fős tüntetés a gyülekezési jog korlátozása ellen véget ért az Erzsébet hídnál, a résztvevők azonban továbbmentek a Margit, a Petőfi és a Szabadság hídra.   

Egy szatyor fing-e vagy?

Ebben az országban alighanem Sulyok Tamásnak lenne a legtöbb esélye szabad embernek lenni, és visszautasítani azt a dilemmát, amit ez a rendszer a magyar népnek kínál.