Netanjahu nem utazik el Auschwitz felszabadításának megemlékezésére

  • narancs.hu
  • 2024. december 20.

Külpol

Az izraeli miniszterelnök attól fél, hogy letartóztatnák.

Lengyel lapértesülések szerint Benjamin Netanjahu nem utazik el a lengyelországi Auschwitzba a haláltábor felszabadításának 80. évfordulójának alkalmából, jövő év január 27-én tartandó megemlékezésre. A Rzeczpospolita szerint távolmaradás oka az, hogy Netanjahu attól tart, a lengyel hatóságok érvényt szeretnek a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) november 21-én ellene kiadott nemzetközi letartóztatási parancsának.

Az izraeli kormányzat eddig nem lépett kapcsolatba a megemlékezést szervező lengyel intézményekkel,  A lapnak névtelenül nyilatkozó lengyel tisztségviselők úgy gondolják, a távolmaradásnak az az oka, hogy Lengyelország jelezte, elfogadja az ICC döntését és kész annak érvényt szerezni. Valószínűleg nemcsak Netanjahu, hanem Jiszák Hercog államelnök sem vesz részt az eseményen, aminek különösen erős kontrasztot fog adni, hogy több tucatnyi állam- és kormányfő is részt vesz a megemlékezésen

Az ICC háromtagú bírói novemberben két izraeli és egy palesztin vezető ellen adott ki nemzetközi letartóztatási parancsot. A palesztin körözött Mohamed Deif, a Hamász katonai szárnyának, az Izz ad-Dín al-Kasszám Brigád vezetője, akit a parancsnoksága alatt elkövetett 2023 október 7-i terrortámadás során elkövetett súlyos bűncselekmények miatt szeretne Hágába vitetni a nemzetközi bíróság.

Izraeli részről Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Joáv Galant volt védelmi miniszter ellen adtak ki nemzetközi letatóztatási parancsot. Az indoklás szerint az éheztetés háborús fegyverként való bevetéséért, gyilkosságért,  a palesztin lakosság alapvető jogainak korlátozásáért, és kollektív üldöztetéséért, illetve a civil lakosság elleni szándékos támadásokért körözik őket.

A hágai bíróság letartóztatási parancsára reagálva Orbán Viktor azonnal meghívta Budapestre az izraeli kormányfőt, és jelezte, itt biztosan nem veszi senki őrizetbe.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.