Orbán megerősítette: a kormány szorgalmazza a mielőbbi svéd NATO-csatlakozást

  • narancs.hu
  • 2024. január 24.

Külpol

A miniszterelnök telefonon beszélt a NATO-főtitkárral, aki üdvözli a magyar kormány támogatását.

Orbán Viktor telefonon beszélt Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjáról – derült ki a miniszterelnök X-en megjelent bejegyzéséből.

„Megerősítettem, hogy a magyar kormány támogatja Svédország NATO-tagságát. Hangsúlyoztam azt is, hogy továbbra is szorgalmazni fogjuk, hogy a magyar Országgyűlés szavazza meg Svédország csatlakozását, és az első adandó alkalommal zárja le a ratifikációt” – írta Orbán.

Stoltenberg ugyancsak posztolt a telefonhívásról. Azt írta, jó beszélgetést folytattak, és üdvözli, hogy a miniszterelnök és kormánya egyértelműen támogatja a svéd NATO-tagságot. Egyúttal várja, hogy a ratifikáció megtörténjen, amint összeül a parlament.

Mint a hvg.hu összefoglalójában írja, a török parlament kedden este megszavazta Svédország NATO-csatlakozását, így Magyarország az egyetlen NATO-tagállam, amelyik még nem szavazta meg a svéd tagságot.

Jens Stoltenberg szerdán üdvözölte a török parlament kedd esti döntését, egyúttal felszólította Magyarországot, hogy cselekedjen ugyanígy.

Svédország – Finnországgal együtt – az ukrajnai orosz invázió megindulása után kérte felvételét a NATO-ba. Mindkét nemzetnél Törökország és Magyarország hosszú ideig blokkolta a folyamatot. A finnekről tavaly tavasszal megszülettek a döntések, a svédeket azonban mindkét ország váratta.

A magyar jóváhagyást hosszú ideig a legkülönfélébb indokokkal halogatta a parlament, és a késlekedést illetően gyakran egymásra mutogatott a kormányzat, valamint a Fidesz-frakció. A legfrissebb fordulat, még a török jóváhagyás előtt az volt, hogy kedden Orbán Viktor Magyarországra invitálta a svéd kormányfőt, hogy a csatlakozásról tárgyaljanak, ám a svéd külügyminiszter jelezte, nem lát okot a tárgyalásra.

Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke tavaly októberben úgy nyilatkozott: „Még a törökök előtt megtörténik a ratifikáció, és ismétlem: nem Magyarországon fog múlni a csatlakozásuk."

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.