Több mint 74 milliárd forintról mond le a kormány, mert nem kér a Norvég Alapból
luxembourg_2_top_story_lead.jpg

Több mint 74 milliárd forintról mond le a kormány, mert nem kér a Norvég Alapból

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 4.

Külpol

Mivel a pénz elosztásáról nem csak a kormány döntene, ezért inkább nem jöhet egy fillér támogatás sem. Elvesznek a Norvég- és az EGT Alap támogatásai.

A kormány még mindig nem kötött megállapodást a 2014-2020 közötti időszakra az Európai Gazdasági Térség, de nem EU-tag három ország (Izland, Liechtenstein és Norvégia) kormányával az általuk finanszírozott projektek megvalósítására. Ez azt jelenti, hogy Magyarország mintegy 109 millió euró (37,5 milliárd forint) fejlesztési pénztől esett el Magyarország, írja a Népszava.

Ezen felül még érkezhetett volna pénz a Norvég Alapból is, de megállapodás nélkül nem kaptunk semennyit a hét évre szánt 105,7 millió ból sem (36,4 milliárd forint). Ez azt jelenti, hogy a magyar kormány összesen mintegy 74 milliárd forint támogatásról mondott le.

Emlékezetes, a 2014-ben a magyar kormány beleszólást követelt abba, hogy miként osszák el nálunk Norvég Alap, illetve az EGT Alap a civil szervezeteket segítő forrásait. Ezeknél ugyanis az a gyakorlat, hogy a kormányoktól független szervezetek osztják szét a pénzeket. A támogatók azonban nem engedték, hogy a kormány döntsön, ezért azóta sem született megállapodás.

2009 és 2014 között 153 millió euró érkezett a két alapból Magyarországra.

Az érintett 15 ország közül egyébként Magyarország az egyetlen, amelyik nem kötött megállapodást, és így nem kapott támogatást 2014 óta.

Figyelmébe ajánljuk

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.