Interjú

„Tűrnek és kivárnak”

Vogel Dávid Latin-Amerika-kutató

Külpol

2026. január 3-án az Egyesült Államok gyors katonai akciója során a venezuelai fővárosban elfogták Nicolás Maduro elnököt és feleségét, majd elszállították őket az országból. Miközben Maduróék a narkoterrorizmus vádjával néznek szembe, a Trump-kormányzat ki is nevezte az elnök utódját – az eddigi alelnököt. Miért fontos ennyire Venezuela az Egyesült Államoknak, s mik lehetnek a beavatkozás következményei – kérdeztük a térség szakértőjétől.

Magyar Narancs: Mitől volt különleges a korábban Hugo Chávez, a legutóbbi napokig pedig Nicolás Maduro vezette venezuelai rendszer?

Vogel Dávid: Chávez különleges, ikonikus vezető volt: ezt még jobboldali ellenfelei is elismerték a régióban, például Sebastián Piñe­ra, kétszeresen is volt chilei elnök, aki igazán nem vádolható baloldalisággal. A Chávez-rendszer kezdetben erős ideológiai megalapozottsággal bírt, és megfelelő stratégiai gondolkodás is jellemezte, amit nyilván nagyban segített az olaj sokáig magas világpiaci ára. Venezuela olajvagyona nagyobb, mint Iraké, sőt Iráné; bár az más kérdés, hogy ez az olaj milyen típusú és mennyire könnyű kitermelni, értékesíteni. Chávez tudatában volt a lehetőségeinek, ráadásul rendszerben gondolkodott. Katonatiszt volt, nem csupán afféle allűrként tűnt fel rendszeresen egyenruhában: 1992-ben már részt vett egy puccskísérletben. Mindig is volt benne baloldaliság és határozott Egyesült Államok-ellenesség: hajlamos volt minden mögött Washingtont felfedezni. A kapcsolata Kubával akkor erősödött meg, amikor 2002-ben ellene is puccskísérletet hajtottak végre, sőt 47 órára el is mozdították a hatalomból. Számos írott és íratlan megállapodást kötött Havannával, ráadásul a bilaterális kapcsolatokon túl regionális, latin-amerikai szövetségi rendszert próbált kialakítani. Megtalálta a közös hangot Rafael Correával Ecuadorban és Evo Moralesszel Bolíviában. Hozzájuk társult az akkor – miként most is – Lula da Silva vezette Brazília, meg az elnöki székben egymást követő Kirchner házaspár Argentínában.

MN: Maduro hozzá képest súlytalan vezető volt, sem külföldön, sem otthon nem volt ekkora presztízse – miért ő lett az utód?

VD: Nem világos, hogy Chávez azért nem foglalkozott az utódlás kérdésével, mert teljesen lefoglalták a kormányzással és a grandiózus terveivel járó feladatok, vagy azért, mert fiatal volt, és nem számolt azzal, hogy viszonylag hamar legyőzheti a rák. Nem nevelt ki tudatosan utódot, bár voltak körülötte erős emberek. Talán nem is tartotta szükségesnek ezt, mert egy igazán karizmatikus második ember csökkenthette volna a saját politikai súlyát. Ez a minta nem egyedi Latin-Amerikában. Evo Morales például szintén nem készült a hatalom átadására, alkotmánymódosításokkal próbált hivatalban maradni, ami végül az ő és rendszere bukásához vezetett. Rafael Correa Ecuadorban hiába jelölte ki saját alelnökét utódnak, Lenín Voltaire Moreno a megválasztása után szakított a baloldali irányvonallal. Madurónak nincsenek önálló politikai gondolatai, és nem stratéga. A chávizmust próbálta továbbvinni, de új elképzelések nélkül. Amikor a szankciók miatt a rendszer működésképtelenné vált, nem indult el időben gazdasági átalakítás vagy bevételi diverzifikáció, hanem elsősorban a szociális kiadásokat csökkentették.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Disznóláb

Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter múlt pénteken a hivatalában fogadta Bondár Anna teniszezőt, aki azért érdemelte ki e megtiszteltetést, mert előtte kedden a kolozsvári Transylvania Open teniszversenyen nem fogott vele kezet legyőzője, az ukrán Olekszandra Olijnikova.

A Balkán Ukrajnája

Miközben Ukrajna EU-csatlakozásáról ádáz viták dúlnak, Brüsszelben eldöntött tényként kezelik Montenegró 2028-as, de legkésőbb 2029-es csatlakozását. Az ország kicsi, és csak 620 ezren lakják, emiatt különösebben nem zavar senkit, és a felvételükkel üzenni is lehet a Balkán többi részére: nektek is sikerülhet, ha tesztek érte. De miért kell, hogy Montenegró mielőbb az EU tagja legyen, és mi köze van ehhez Szerbiának?

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.