Kultúra

Közvetítő felületet működtet.

Új regényében, A Golden házban egy titokzatos indiai család települ be a manhattani Greenwich Village-be, a dúsgazdag emigránsok Obama beiktatásával egy időben foglalják el a Golden házat – Rushdie az ő történetükben éppúgy érdekelt, mint abban, hogy mi vezetett végül Trump tényezővé válásához. A szerzővel e-mail-interjút készítettünk.

"Az európai béke és egység ünnepe."

Aligha túlzás állítani, hogy irodalmi értelemben az elmúlt év Nádas Péter Világló részletek című memoárregényéről szólt. Csak azért nem mondjuk, hogy a csapból is ez folyt, mert tulajdonképpen – a regény szellemével és látomásaival bizonyosfajta összhangban – ez a csap már jó ideje kiszáradt.

Tsz-elnököt játszik az első filmes Lengyel Balázs Lajkó – cigány az űrben című filmjében, mely szerint nem Gagarin repült először, hanem Serbán Lajos permetezőpilóta, akit sajna elfeledett a történelem, mert az első űrutazónak mindenképp a nagy Szovjet­unióból kellett érkeznie.

Le kell szögeznem az elején, hogy nem szeretem a Bogyó és Babócát: megfeleléskényszer és fád unalom sugárzik a történetekből, és a számos kaland ellenére sivárnak, kiszámíthatónak és humortalannak tűnik az apró lények élete. A rajzfilm szörnyen kétdimenziós és statikus, sokszor a szereplők rugózása a legmozgalmasabb effekt, és a felülről figyelő, mosolygó vagy szomorú arcot vágó napocskától kiráz a hideg.

„Gagarin, Armstrong és a cigány kering a Föld körüli pályán…” Ha vicc kezdődne így, biztosan eltűnt színesfémekre futna ki a poénja, de ugyanez ugrik be az új magyar film alcíméről is: Cigány az űrben. A címben szereplő név, a Lajkó ezen is túltesz, hiszen a „hősi halott” kutya, Lajka jut róla az eszünkbe. Pontosabban az, hogy kár a kutyáért, bár a címből ítélve valahogy egyértelműnek tűnik, hogy a furfangos cigány visszatér.

Apja a hazai magfizika atyja, bátyja világhírű kozmológus, ő pedig innovatív hangszerkészítő lett. Szalay Andrással a progresszív Bartók-átirataikkal, majd előremutató szintetizátorzenéjükkel nevet szerzett Panta Rhei feltámadása kapcsán beszélgettünk.

Az, hogy az élet nem leányálom, nem kolosszálisabb közhely, mint az az utóbbi évtizedekre jószerivel mindenki számára magától értetődő tény, miszerint a születés előtti időszaknak (a prenatális fejlődésnek) döntő jelentősége van a későbbi életünk minősége, lelki fejlődésünk (vagy épp zavaraink) szempontjából.