A szerk.
A szerk.
Méreg a levegőben
Idegbe jött Szijjártó Péter külügyminiszter, úgy tűnik. Valótlanságok állítása, rágalmazás miatt feljelenteni készül Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét és a Telexet.
MaNcs 38. évf. 7. sz. (2026-02-11)
Idegbe jött Szijjártó Péter külügyminiszter, úgy tűnik. Valótlanságok állítása, rágalmazás miatt feljelenteni készül Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét és a Telexet.
Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter múlt pénteken a hivatalában fogadta Bondár Anna teniszezőt, aki azért érdemelte ki e megtiszteltetést, mert előtte kedden a kolozsvári Transylvania Open teniszversenyen nem fogott vele kezet legyőzője, az ukrán Olekszandra Olijnikova.
Hazánk lakosságának jelentős többsége nem igazán érthette, hogy miért van akkora felhajtás a vasárnap megtartott balmazújvárosi önkormányzati képviselőválasztás körül. „A város működőképessége a tét” – harsogta elsősorban a pártsajtó, mivel a 2024-es választás után a városi közgyűlésbe azonos létszámban kerültek az ellenzéki és a fideszes képviselők.
A magyar háztartások viszonylag sok pénzt, az összes pénzügyi megtakarításuk úgy 20 százalékát tartják hozamot nem nyújtó készpénzben, vagy az azt alig generáló bankbetétben; ha a leggazdagabbakat nem tekintjük, ez az arány még sokkal magasabb.
Donald Trump ámokfutása is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Orbán Viktor rendeleti úton korlátozná a bíróságok tevékenységét. A szakma meglepően egységesen állt ellen, de a valódi gondok az egykori alkotmánybírósági elnöki főtanácsadó szerint ennél jóval nagyobbak. Például mert a mai Alkotmánybíróság nem féke, hanem eszköze a demokratikus visszafejlődésnek.
Egyre többször kerül elő a nyilvánosságban, hogy nevelőszülők bántalmaznak rájuk bízott gyerekeket. Gondatlanság, bántalmazás miatt nem egy haláleset is történt. Az intézményi hiányosságok és a nem megfelelő monitoring is okai a szörnyű esetek bekövetkeztének.
Orbán Viktor ütközet előtti seregszemlének nevezi a fórumot, amelyre meglepetésvendégként toppan be. A Tisza Párt indulója meghirdeti gyűlését, mindenkit vár, a sajtónak regisztrációt kell kérnie, a helyi kormánypárti tévé nem kap.
Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.
Dolgozott Csurka Istvánnal, és ott volt a Fidesz kampányaiban is. A jobboldali közeg ismerőjeként állítja: látszik ugyan az erózió a kormánypárt környékén, de még egy választási vereség sem biztos, hogy véget vet Orbán állammodelljének.
Miközben Ukrajna EU-csatlakozásáról ádáz viták dúlnak, Brüsszelben eldöntött tényként kezelik Montenegró 2028-as, de legkésőbb 2029-es csatlakozását. Az ország kicsi, és csak 620 ezren lakják, emiatt különösebben nem zavar senkit, és a felvételükkel üzenni is lehet a Balkán többi részére: nektek is sikerülhet, ha tesztek érte. De miért kell, hogy Montenegró mielőbb az EU tagja legyen, és mi köze van ehhez Szerbiának?
Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.
Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyében fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat határain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.
Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.
Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.
A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.
A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.
Kevés zeneszerző éri meg, hogy a centenáriumát ünnepeljék, még kevesebben, hogy korszakokon átívelő, valóban jelentős mesterként emelje a vállára egy kis ország közönsége.
Február 2-án jelent meg a The Roving Chess Club első nagylemeze, amelynek apropóján klasszikus zenei háttérről, hitelesen előadott folkzenéről, valamint a nyelvváltás kérdéséről is beszélgettünk a zenekar énekesével és csellistájával.
Most és halála óráján című legutóbbi, hatodik regényéről kérdeztük a szerzőt, aki emellett az írói szerepfelfogásokról, változásokról és a halál kérdéséről is megosztotta velünk a véleményét.
Már nem is emlékszünk, hogy mi tette egyedivé a Tőrbe ejtve című mozisorozatot – talán az, hogy a hősei egytől egyig balfácánok voltak, de mégis mindent véresen komolyan csináltak?
A bécsi klasszikus komponista utolsó korszakának termése a B-dúr zongoraverseny (K. 595), amelyben Mozart a legszabadabban kísérletezett a formával.
A történész szerző – a latin-amerikai francia imperializmus, különösen Mexikó 1861–1867 közötti katonai intervenciójának szakértője – új könyvét a margószélen jegyzett Habsburg Miksa főhercegnek szenteli.
A zeneszerző az 1724-ben bemutatott „blockbusterének” főszerepét a korszak kasztrált sztárénekesére, Senesinóra szabta, hangjának minden képességét kiaknázva.
Könnyű megjegyezni Orville Pecket arról, hogy az arcát minden fotón Zorro-szerű maszkkal takarja el.
Luc Besson egy tökéletesen felesleges (de nem teljesen élvezhetetlen) Drakula-újragondolás keretében megajándékozza a világot egy vérszívóval, akit legkevésbé a vér érdekel.
Szabó Dániel odasétált a zongorához, és bevezetőként eljátszotta a Very Early című elbűvölő Bill Evans-örökzöldet, a kedvencét.
Trafó, Vígszínház, Belvárosi Színház - előadásokat ajánlunk
A Mozsár utcát állítólag már az 1770-es évek elején, úgy ötven évvel Jókai születése (1823) előtt is nagyjából így nevezték.