Interjú

„A 18-as karika mögé szorultam”

Lady Dömper (Petróczi Zoltán) transzvesztita, showman

Lélek

Több mint harminc éve áll Lady Dömperként a színpadon az Alterego Club állandó műsorvezetője. A Pride hónap alkalmából beszélgettünk a kezdetekről, a mai állapotokról, személyes és közös ügyeinkről.

 

Magyar Narancs: Az idei Pride fő témája a példaképek megtalálása. A Kádár-korszak végén voltál fiatal, te hol találtál példaképet?

Lady Dömper: Nemhogy példaképem, meleg ismerősöm sem volt. A szüleim munkásemberek voltak, nekik sem volt még az ismerősi körükben meleg ember. Azt sem tudtuk, hogy létezik ilyen egyáltalán. Ha valaki a hetvenes–nyolcvanas években eszmélt, nem volt könnyű helyzetben. Nekem is zavaros érzéseim voltak csupán. Tisztában voltam azzal, hogy nem a lányok felé vezet az utam, de mentem a kolomp után. Amikor behozott valaki az iskolába egy szexújságot, kórusban bőgtük, hogy „hú, de klassz, apukám”, és csak apránként rajzolódott ki bennem, hogy ez nekem nem megy. És azt hittem, mint a többiek, hogy egyedül vagyok. A mai generációknak nagy, talán túl nagy segítség is az internet. Ma már könnyebb tisztába kerülni az identitásunkkal.

MN: De valahogy csak nyíltak utak.

LD: Szakács az eredeti szakmám, a vendéglátós iskolában volt egy fiú, aki már kamaszként, 15 évesen tisztában volt magával. Mókás volt, amikor osztályfőnöki órán Szűcs Juditot énekelt. Vicces volt és látványos. Vállaltan és szabadon, nyíltan táncolt máskor is. Emlékszem, vonaglott és énekelte, hogy „ennek a lánynak a diszkóban a helye”. Ki is nevették persze, de érdekes módon ebben a nevetésben nem volt bántás. Ő volt az első, aki a környezetemben melegnek vallotta magát. De én valahogy nem így gondoltam önmagamra. Aztán öt évre rá találkoztunk az utcán, a buszmeg­állóban. Kérdezgettük, ki hogy van. Család, kérdeztem. Mosolygott: „Tudod, hogy mi a helyzet velem.” Megkérdeztem, hova jár szórakozni. Megnevezett egy külvárosi éttermet, a Somfát, amelyet szombatonként a Homérosz Lambda, az első legális magyar melegegyesület bérelt ki a Pöttyös utcai metrómegállónál. És egy közfürdőt is említett. Elsőként oda mentem el. Adták a köténykét, sétálgattam, beültem a medencébe, de hogy ki a meleg, azt nem tudtam eldönteni. Aztán kiderült, hogy mindenki. És számomra még az is, hogy nekem ez a víz alatti tipi-tapi meg a kabinos szex nem a világom. Így hát 1988. december 6-án szombaton elmentem a Somfába.

MN: Honnan van meg ilyen tisztán a dátum?

LD: Mert ezen a napon történt az első meleg szexuális élményem azzal az emberrel, akit ott ismertem meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?