Egy gyerek ne legyen se díszlet, se eszköz!

Lélek

Gyermekjogi kisokost állított össze a Hintalovon Alapítvány politikai kampányok szervezőinek és politikusoknak.

„Ha egy politikus fontosnak tartja a gyerekek jólétét, és szeretné demonstrálni gyerekbarát programját, akkor kezdje azzal, hogy tiszteli a gyerekeket. Ne használja őket politikai fegyverként, és vegye komolyan őket. A közügyek a gyerekeké is. Joguk van ahhoz, hogy saját magukat képviseljék benne” – mondta Németh Barbara, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány munkatársa, aki a Gyermekjogi 1×1 politikai kampányok szervezőinek és politikusoknak című szakmai kiadvány szerzője. Az alapítvány ezzel a szakmai anyaggal egy olyan kisokost akar nyújtani politikusoknak és politikai kampányok szervezőinek, amely maximálisan figyelembe veszi a gyermekjogokat, felhívja a figyelmet arra, hol sérülhetnek ezek a jogok és ajánlásokat is megfogalmaz arra, milyen az ideális és valódi gyermekrészvétel.

Önkéntes szerepvállalás

A választási kampányidőszakban gyakran előfordul, hogy a képviselőjelölteket gyerekei körében ábrázolják, hogy a politikusok iskolákba látogatnak, amiről aztán a közösségi oldalakon osztanak meg képeket (gondoljunk itt például Simicskó Istvánra, aki ezt előszeretettel űzi), a buszmegállókból az egyes pártokra szavazó mintacsaládok portréi köszönnek vissza ránk, vagy egy diákkórust párteseményeken szerepeltetnek. Ezek mindegyike veszélyezteti a gyermeki jogok érvényesülését. „Egy gyerek nem eszköz, nem díszlet, hanem jogokkal rendelkező állampolgár. Nem lehet kihasználni és politikai előnyökhöz jutni gyerekeken keresztül. A Gyermekjogi egyezmény szerint egy gyereknek joga van ahhoz, hogy minden őt érintő ügyben figyelembe vegyék a véleményét. Önkéntes és felelős döntést kell neki biztosítani ahhoz, hogy eldöntse, szerepet vállal-e egy adott politikai párt adott kampányában, de a részvételhez való joga azt is jelenti, hogy közösségben is kiállhat véleménye mellett” – vallják az alapítvány munkatársai, akik a kisokosban összeszedték azt az öt legfontosabb pontot, amit elengedhetetlen figyelembe venni minden kampány megszervezése előtt és közben:

  • A gyerekeket védeni kell a manipulációtól. A választási kampányoknak ők nem célcsoportjai.
  • A gyereknek joguk van a megfelelő tájékoztatásra a politikáról. Segíteni kell őket, hogy megértsék a politika és pártpolitika szerepét a közélet alakításában.
  • A gyerekek nem használhatók politikai célokra.
  • A gyerekek nem közszereplők: személyes adataik, képmásuk felhasználása sértheti jogaikat és legjobb érdeküket.
  • A gyerekeknek vannak polgári jogaik, és részt vehetnek az őket érintő közéleti kérdésekben.
false

 

Fotó: Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány

 

Valódi részvétel

Az alapítvány munkatársai hangsúlyozzák: a gyerekszerető imidzs hitelesebben felépíthető, ha a jelölt bemutatja azt a programot, amelyet a gyerekek részvételével dolgozott ki, és amit az ő érdekükben politikusként meg akar valósítani ahelyett, hogy gyerekpusziló, gyerekszerető politikus képét mutatja ország-világnak, a választók érzelmeire hatva és manipulálva őket. „Örömteli lenne olyan kampányokat látni, amelyek valódi gyerekrészvételen alapulnak, és nem a gyerekek (tudatos vagy megszokásból történő) kihasználásán. Ez persze nem könnyű. A világon mindenhol kihívás a gyermekjogokkal foglalkozóknak, hogy jól válaszoljanak a pártok igen gyakori kérdésére: miért éri meg a gyermekjogokat tisztelni, ha a gyerekek ilyen egyszerű és hatékony kampányeszközök?” A Hintalovon válasza erre az, hogy „a gyerek részvételének lehetősége nem a felnőtt társadalom ajándéka, hanem a gyerek joga, mert a részvétel megtapasztalására szüksége van ahhoz, hogy felelős, jogtudatos és jogkövető állampolgárrá váljon” – ami az egész társadalom érdeke.

„Ne azért legyen benne egy gyerek egy kampányban, mert gyerek, hanem mert üzenete van, amit közvetíteni szeretne. Ha egy gyereknek nem a véleménye és tapasztalata számít, akkor az nem lehet más, mint kizsákmányolás” – vélik a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gyermekjogi követei, vagyis olyan 14–18 éves fiatalok, akik 2017 nyara óta aktívan foglalkoznak gyermekjogi témákkal és képviselik a gyermekjogokat különböző fórumokon.

A jelenségre felfigyelt az Eötvös Károly Intézet (EKINT) is, akik készítettek egy bejelentő lapot arra az esetre, ha a szülő úgy érzi, nincs rendjén a gyerekével való kampányolás, például ha az óvodai vagy iskolai látogatás után egy politikus Facebook-oldalán köszönnek vissza a gyerekéről készített képek, videók. Ez jogsértő is lehet, amit a szülő bejelenthet a választási bizottságnál, a letölthető beadvánnyal pedig kivizsgáltathatja, hogy az adott politikus megsértette-e a választási eljárásra vonatkozó jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.

Gyermekjogi-1x1

null

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.