"Mi vagyunk a többség" - Stuart Milk melegjogi aktivista, a Harvey Milk Foundation elnöke

  • Sánta Mária
  • 2011. június 23.

Lélek

Az első melegfelvonulás szervezőjének, Harvey Milknek szintén meleg unokaöccse volt az idei Budapest Pride díszvendége.
Az első melegfelvonulás szervezőjének, Harvey Milknek szintén meleg unokaöccse volt az idei Budapest Pride díszvendége.

Magyar Narancs: Miért a magyar felvonuláson vett részt?

Stuart Milk: Budapesten élő segítőnk és régi barátom, Nancy G. Brinker, a volt budapesti amerikai nagykövet biztatott, hogy jöjjek ide. Mindketten nagyon fontosnak tartjuk, hogy önöknél ne legyen visszarendeződés e téren. Magyarország Európa szíve, ami itt történik, az egész Kelet-Európára hatással lehet.

MN: Ismeri az itteni helyzetet?

SM: Nancytől sok mindent tudok, azt is, hogy mik történtek az elmúlt évek felvonulásain.

MN: Azokhoz képest ez a mostani jóval kevésbé volt félelmetes.

SM: Ezt nem tudom megítélni. Nekem a legszembetűnőbb talán az volt, hogy idősek és fiatalok is részt vettek, s a házak ablakából, az éttermek teraszáról is kedvesen integettek felénk. Úgy vélem, a rendőrség remek munkát végzett, hogy a menet eltérítésével megvédett bennünket a szélsőségesek támadásától.

MN: Itthon vitatott a melegközösségen belül is, hogy kell-e felvonulni. Az ellenzők szerint evvel nemhogy szimpatikusabbá, de még ellenszenvesebbé válnak a homoszexuálisok.

SM: Ez a kérdés az USA-ban is megosztja a közvéleményt, viszont Harvey azt mondta, hogy elsősorban a fiatal melegekért csinálja. A felvonulás közösségérzetet ad, megmutatja, hogy nincsenek egyedül, ezáltal bátorságot és erőt ad nekik, hogy vállalják fel, fogadják el önmagukat, jöjjenek ki a szekrényből. Régebben otthon is csak az "átlagtól eltérőket", főleg a travikat mutogatta a média, viszont mára ez megváltozott, valószínűleg itt is csak idő kell hozzá.

MN: Mit gondol, az ön fellépésének lesz valami "következménye" Magyarországon?

SM: Két éve Isztambulban vonultam, a nők burkával a fejükön meneteltek. Egy héttel előtte egy fiatalt megöltek a homoszexualitása miatt - a párját csak azért nem, mert német volt. Törökországban egyelőre még nem lehet coming outra ösztönözni az embereket, csak arra, hogy próbáljanak biztonságos környezetet kialakítani maguknak a családon belül is. A társadalmi egyenlőség nem azonos a jogi egyenlőséggel, ezért az ellentétek közti dialógust tartom az egyik legfontosabb eszköznek. Kalifornia állam republikánus kormányzója, Arnold Schwarzenegger csak a közelmúltban engedélyezte a Harvey Milk Nap megrendezését, őt például a feleségén keresztül sikerült megpuhítani. Biztos, hogy mindenhol és így minden politikai oldalon vannak melegek: rá kell venni ezeket a politikusokat, hogy "bújjanak elő".

MN: Ajándékot hozott a Budapest Pride szervezőinek, egy óvodásoknak összeállított képeskönyvet, amely a nagybátyja életéről szól. Miért pont ezt?

SM: Azért, hogy fordítsák le magyar nyelvre, hiszen minden a gyermekekkel kezdődik. Harvey története nemcsak a melegekről szól, hanem minden kisebbségről, különbözőségről. Neki a legkülönbözőbb embereket sikerült megszólítania, nemcsak a melegeket, hanem a feketéket, a fogyatékosokat is. Ezzel az erővel tudta megnyerni az 1978-as választásokat. Harvey arra tanít, hogyan lássák meg a másságban az értéket, a gazdagságot. Hogy mi vagyunk a többség, nem a neonácik, és hogy a különbözőség a sokszínűség jele.

MN: Magyarországon létezik ugyan egy középiskolai felvilágosító program, az a címe, hogy Melegség és megismerés, ám a legtöbb iskola, különösen a vidékiek, elzárkóznak ingyenes ajánlatuktól. Amerikában toleránsak az iskolák?

SM: Ott sem olyan könnyű a helyzet. Mi a Gay-Straight Alliance nevű szervezettel próbáljuk Harvey Milk örökségét eljuttatni a fiataloknak. Klubokat szervezünk iskolai közösségek számára. Úgy véljük, ha egy csoportban csak egy meleg is van, akkor erőt ad neki a többiek támogatása, a többieknek pedig a szolidaritás érzése. Emellett a szervezet emberei különböző szabadidős programok keretében tartanak előadásokat diákoknak és tanároknak - főleg az utóbbiaknál tapasztalható idegenkedés. Sokuk előtt a melegség ma is tabutéma, félnek konfrontálódni a tanítványaik szüleivel.

MN: A magyar melegközösség erősen megosztott. A szervezetek között állandó a veszekedés sokszor személyes konfliktusok miatt, és az érdekérvényesítésük ilyenformán messze nem elég hatékony. Hogy lehetne ezen változtatni?

SM: Ez mindenhol probléma. Harvey harmincöt évvel ezelőtt azt mondta, hogy a melegközösség legnagyobb ellensége saját maga. El kell kezdeni az együttműködést, de nem szabad hagyni, hogy eközben a velük egyet nem értők tönkretételére törekedjenek. Légy csendben, és csináld a magad dolgát! Maximalizálni kellene a hasznot, hiszen mint mondtam, melegek mindenhol vannak, minden egyházban, pártban. Erre kellene építkezni.

MN: A vallási ideológiák Magyarországon sem erősítik a meleg öntudatot...

SM: Argentínában történt, ahol erős a katolikus vallás, hogy egy nő elkezdte az egyházat történelmi perspektívából kutatni, mit és hol hibázott el, miben nem volt igazuk. Soha nem állította, hogy az egyház vagy a vallás rossz, csak racionális kritikát fogalmazott meg többek között a melegek házasságának tiltása ellen. Ezután láthatóan növekedett az azonos neműek közti házasságot támogatók aránya. A közvélekedésben általában két véglet létezik: vagy teljesen ignorálni kell az egyházat, vagy pedig elfogadni felülbírálhatatlanságát. Argentínában ezek helyett egy jó lépés történt.

Figyelmébe ajánljuk