A hétvégén ostrom nélkül is bevehetik a budai Várat

Lokál

Tavaly a járvány miatt a Budapest100 rendezvényeit csak szeptemberben lehetett megtartani. Idén ismét a „régi kerékvágásban” haladnak a dolgok, és nem kell egy évet várni arra, hogy szervezett lakóházsétákon vegyünk részt a fővárosban.

 

Az eseményt szervező civilek idei jelszava: „Bevesszük a Várat”, tehát a Várnegyed épületei kerülnek terítékre május 14-15-én. A remélhetően verőfényes májusi hétvége nehezített pályán zajlik; nagy szabású és vitatott építkezések közepette várja a résztvevőket az időutazás, de ez senkinek ne vegye el a kedvét. A környéken található 180 épületből 42 nyitott ház lesz a hétvégén, ahova különböző nyitvatartási időben be lehet menni, és önkéntesek segítségével ismerkedésre, beszélgetésre is alkalom nyílik. Bővebb információk az esemény honalpján olvashatók.

A hagyományos szombat-vasárnapi programokat megelőzően csütörtökön szakmai konferenciát is tartanak a Magyar Nemzeti Levéltárban a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) és az MTA Építészeti Tudományos Bizottsága szervezésében. A helyek beteltek, de a konferenciát online, élő adásban közvetítik a KÉK Youtube-csatornáján, valamint az Építészfórum honlapján is lehet majd követni.

A Magyar Narancs múlt heti lapszámában a Dísz tér 12. történetét meséltük el, ahol Horthy István feleségének családja, az Edelsheim-Gyulai família élt, de az ingatlan korábban az erdélyi vajda, a budavári polgármester lakhelyéül is szolgált. A második világháború után pedig úgy építették ár bérházzá, hogy a 19. századi állapotát vették alapul.

 
Dísz tér 12.
Fotó: Glavánovits Martin/Budapest100 

A szomszédos Dísz tér 13. is valamikor a Edelsheim- Gyulai családé vol, de a ház külseje már 1815-ben óta ilyen, amikor Vörösné Hiemer Katalin akkori tulajdonos számára klasszicista stílusban átépítették. Az ablakok fölé ekkor kerültek az antik mitológiai ábrázolások, valamint ekkor egészült ki a ház Schmelhegger Mátyás kovácsoltvas remekműveivel, köztük a lépcsőfeljáró ajtajával. A Fortuna utca 14. alatt található egyemeletes barokk lakóház még ennél is régebbi; földszintjén korábban asztalosműhely és pékség is üzemelt, leginkább mégis arról nevezetes, hogy 1982-ben Pierrot néven itt nyílt (a szocialista) Budapest első privát kávéháza, amely még ma is üzemel.

Természetesen még számos régi és új környékbeli épületbe lesz szabad bejárás szombat-vasárnap. Érdekes módon a Tárnok utca 9-11. alatti általános iskola bejárása azért tekinthető rendhagyónak, mert az épület csak 1968-69-ben épült Kangyal Ferenc tervei alapján. A szomszédos Tárnok utca 5.-ről viszont ezt írják: „Az aranysárga homlokzatú ház 14. századból származó középkori maradványokat rejt barokk részletei mögött. A 20. század elején megfordult itt a művészeti élet színe-java, hiszen az épület ekkor az irodalmi mecénás, báró Hatvany Lajos tulajdonában volt. A rezidenciát tőle a dúsgazdag francia ékszerész, Louis Cartier vásárolta meg felesége, Almásy Jacqueline grófnő kedvéért. Az ostromot követő felújítások során 15. századi falfestések nyomait találták az udvari homlokzaton.” Amúgy itt lesz május 15-én az idei Budapest100 záróeseménye is, Fábián Flóra és Adorjáni Máté koncertje délután 5-től.

A programban részt vevő épületeket Budapest100 molinók jelölik a homlokzatokon. A helyszínek és a programok a rendezvény idején szabadon és ingyenesen látogathatók, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a műegyetemi építészkari hallgatók a Várba vezető lépcsőkre készítenek különböző köztéri installációkat, a Várnegyed Galériában  a Fortepan klub közösségi kiállítása látható, amelyet erre a hétvégére állítottak össze a Paralel Alkotócsoport vezetésével régi várbeli fotókra reflektálva. Az ELTE Pszichológiai és Pedagógiai Karának hallgatói szerveznek egy kiállítást az Országház utca 13.-ban „A város felfedezése: városi séták és terepgyakorlatok építészeti és környezetpszichológiai megközelítésben” című kurzusuk keretében.

A Budapest100 szervezőit a programokkal kapcsolatban itt lehet elérni:  budapest100 [at] kek [dot] org [dot] hu.

Az írás a Kortárs Építészeti Központ és a Magyar Narancs közötti együttműködésben, az NKA támogatásával jött létre. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk