A hőség ellenére nem dőlt meg az áramfogyasztási rekord a nyáron

Lokál

A teljes villamosenergia-felhasználásban a csökkenés mértéke júliusban és augusztusban is 5 százalékos nagyságrendű volt az előző év azonos időszakához képest. Ez utalhat már a fogyasztók takarékoskodására is.

A rendkívül meleg időjárás ellenére az ország áramfogyasztása ezen a nyáron nem haladta meg a korábban mért csúcsértéket – közölte a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.

A rendszerirányító az idei nyári csúcsot június 30-án regisztrálta, akkor 6802 megawatt (MW) volt a rendszerterhelés. A magyarországi áramfogyasztás az eddigi abszolút nyári rekordot 2021. június 23-án érte el, azon a napon 6940 MW-os rendszerterhelést mértek.

A társaság tájékoztatása szerint az idei nyári időjárás hasonlított ugyan a tavalyihoz, de idén nem volt olyan hosszú egybefüggő kánikulai időszak, mindig volt egy-egy nap, amikor kicsit visszaesett a hőmérséklet.

A Mavir felhívta a figyelmet arra, hogy jelentősen nőtt a háztartási méretű napelemek darabszáma, illetve beépített teljesítőképessége, és ezek mérése ma nem megoldott. A napelemek fogyasztáscsökkentő hatása érthető módon főként a nyári vagy a világosabb órákban látszik a rendszerterhelésben – tették hozzá.

A rendszerirányító jelezte azt is, hogy a teljes villamosenergia-felhasználásban a csökkenés mértéke júliusban és augusztusban is 5 százalékos nagyságrendű volt az előző év azonos időszakához képest, hasonló időjárási viszonyok mellett. Ez már újabb tényezőkre is utalhat, például a fogyasztók takarékoskodására, esetleg fogyasztási helyek megszűnésére.

A társaság tapasztalatai szerint a nyári fogyasztást továbbra is a klímaberendezések vagy egyéb hűtő berendezések pörgetik. Magyarországon a valaha mért legnagyobb rendszerterhelés 7396 MW volt, ezt az idén január 25-én regisztrálta a Mavir.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

A falnak is szeme van

Túlzás lenne azt állítani, hogy a Radiohead különösebben sok vidámságot csalt volna az arcunkra, épp ezért furcsa a némiképp utódzenekarának tekinthető The Smile névválasztása.

Mélyen tisztelt publikum!

  • - turcsányi -

„Vándorcirkuszos szeretnék lenni, hóban-esőben a cirkusszal menni…” – köszöntötte az új évtizedet 1970-ben Karda Beáta.

Szabó, baka, kém

Hogyan válhatott a II. világháború kulcsfontosságú alakjává egy divattervező? Miért hízelegtek nagy hatalmú német vezetők egy töpörödött francia nőnek?

Elfordított arccal

  • SzSz

Hosszú percekig kitartott, éjfekete vászonnal indulunk, amelyet hirtelen vált fel az idilli kép: családi délután a folyóparton, a madárcsicsergést csak a játék és hancúrozás hangjai szakítják meg. Jonathan Glazer filmjében ugyanis a sötétség és a fényesség a szó szoros értelmében egymás szomszédságában honol.

Fejjel a falnak

A rasszizmus mindig újratermelődik, és már csak emiatt is elemi érdekünk, hogy újra és újra elővegyük a tiszaeszlári történetet, és beszéljünk róla.

A jelmez hatalma

A zalaegerszegi színház minden évadban műsorra tűz egy kötelező olvasmányból készült előadást; az idén a Tartuffe-öt a színház színművésze, Farkas Ignác állította színpadra.

Boldogan éltek, míg

Három, fehér menyasszonyi ruhába öltöztetett próbababa tájol minket a lépcsőfordulóban, körülöttük papírból kivágott virágok és levelek, mintha egy kicsit sután berendezett menyasszonyi szalon kirakatát látnánk.

A nem haszonelvű szeretet

Ennél abszurdabb és szerencsétlenebb szituációt nehezen lehetett volna elképzelni, erre tessék. A Kossuth rádión ugyanis épp Balog Zoltán mondta el a reggeli imát aznap, amikor egész mást kellett volna mondania.

A szomorú bohóc

  • Domsa Zsófia

Hjalmar Bergman a svéd próza és dráma egyik klasszikusa. A történetcsokor első darabjában egy svéd vidéki kisvárosban járunk, a múlt század elején, a szerző legjobban sikerült elbeszéléseinek idején. Bergman a realizmust fantasztikummal, a vígjátékot mély tragédiával vegyítő írásmód mestere. A Nagymama és az Úristen egy matriarcha életét és elmúlását, egy társadalom átrendeződését tárja elénk.

Az utolsók

Már az első magyarázkodásuk is átlátszó és röhejes volt: az tudniillik, hogy Svédország NATO-tagsága miatt „vita van” a kormány és a Fidesz-frakció között. Volt ám ilyen vita Finnország ügyében is! Aztán amikor Törökország, amellyel a baráti magyar kormány együtt mozgott a két ország tagságának a blokkolásában, bejelentette, hogy a finnek részükről jöhetnek, Orbán is meggondolta magát.