Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

A patkányelit csendőrterrorja – Barcs Miklós a betiltott PICSA-koncertről

Lokál

Elmarad a HétköznaPI CSAlódások szeptember 14-re tervezett koncertje Kiskunhalason, mert az ottani Freedom Music Club tulajdonosa már most törölte az eseményt, állítólag a polgármesteri hivatalból szóltak le neki. Az esetről kikértük Dr. Flash, vagyis Barcs Miklós, a Flash 50+-os frontemberének, a júliusi Flash Fasztivál megálmodójának véleményét.

magyarnarancs.hu: Érdemes egy punkzenekarnak Orbán-ellenes turnét szerveznie?

Dr. Flash: Manapság szinte csak azt érdemes, turnérozni, amíg csak lehet!

magyarnarancs.hu: Érdekel-e ez bárkit?

DF: Akit nem érdekel, az húzzon rabszolgának valamelyik fostos főispán haláltelepére szarszippantónak!

false

 

Fotó: Legát Tibor

 

magyarnarancs.hu: Mi a véleményed a kiskunhalasi önkormányzat lépéséről?

DF: A hivatalok fosnak a legjobban, a félelem terjed, mint a száraz lepra. Most a megélhetésüket, a pénzüket féltik az emberek ettől a rablóbandától. Elfoglalták az államon keresztül az országot, és mindent ellopnak. A klub (szabadság nevű ráadásul!) vezetőjének simán fel kellett volna léptetnie a Picsáékat, de beszart a tetves kiskirály cenzoroktól!

magyarnarancs.hu: Mennyire jellemző manapság az ilyen eljárás?

DF: Rejtve mindig is ez volt, töretlenül ezer éve, a patkányelit csendőrterrorja. Aczél és Erdős Péter óta semmi nem változott. Volt egy kis fellélegzés, amikor ezek az elit csótányok bizonytalankodtak, egy kevés, de felejthetetlen hatalomnélküliség a rendszarváltozáskor, aztán visszakapaszkodtak egymás túros hátán Orbány vezérletével a hatalomba. Úgyhogy maradt a jól bejáratott cenzúra. 

magyarnarancs.hu: A Flash került-e valaha ilyen helyzetbe?

DF: Minket eleve meg se mernek hívni.

magyarnarancs.hu: Ha összehasonlítod a mostanit a rendszerváltás előtti időkkel, látsz-e különbséget, és ha igen, mit?

DF: A rendszarváltás előtti politikai jellegű bizonytalanságban tartást felváltotta a megélhetési, pénzügyi terror. A rablóállam csak a talpnyalóinak csorgat, aki beugat, mehet kukázni. Mindenhova elér a kezük, nyilvántartó terrorfélét működtetnek, lásd Kubatov. A szotyisféreg a saját kiskirályaival a régi szart próbálja kiszorítani, a rohadék téeszelnökök legaljasabb rabszolgáztató modorában.

magyarnarancs.hu: A Flash készül valamiféle demonstrációra a PICSA mellett?

DF: A Picsával jó lenne végre egy közös koncert! Egyelőre itt a régi basszerük, Balha Vilmos Willy (+2006) két szösszenete, ez meg ez Gróf Balázs mappájábul. Na, ez a punk, basszátokmeg!

Előző cikk a rovatban A turista gyalogoljon! – Parkolófoglalás a Bazilikánál A turista gyalogoljon! – Parkolófoglalás a Bazilikánál
Következő cikk a rovatban Kálvinista gibbonok – A Nagyerdei Kultúrpark Kálvinista gibbonok – A Nagyerdei Kultúrpark

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

Kritika

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Kritika

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

Kritika

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

Kritika

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Kritika

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

Színház

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.