Többek között az avatóünnepségre kivezényelt kisgyerekekre gyakorolt rémisztő hatás miatt a Pécsi Járásbíróság bűnösnek mondta ki garázdaságban a város sétálóutcájában felállított Weöres Sándor-szobrot liszttel leöntő Böszörményi István szobrászt, akit figyelmeztetésben részesítettek.
Egy kiló lisztből 40 lett Pécsett, miután az ismert pécsi szobrász, Böszörményi István tárgyalása előtt mintegy 40-50 szimpatizáns jelent meg a bíróság épülete előtt, akik többsége lisztet is hozott magával. A nagyszámú érdeklődő miatt a tárgyalást is át kellett tenni egy nagyobb terembe.
„Vettem a kisboltban egy kiló lisztet” – idézte fel a bíró kérdésére Böszörményi István azt az eseménysort, amely végén a lisztet Kligl Sándor frissen felállított Weöres Sándor-szobrára öntötte az alkotó, Páva Zsolt polgármester és az ünnepségre kirendelt kisgyerekek szeme láttára.
| ||
A pécsi szobrász kifejtette, hogy tettét egyrészt a szobor silány mivolta, másrészt a pályáztatás módja motiválta – mint ismeretes, Kligl felesége az Emmi államtitkára, ő maga pedig az NKA bizottsági tagja, így az összeférhetetlenséget úgy kerülték meg, hogy az önkormányzatok pályáztak arra, hogy Kligl-szobrok díszíthessék közterületeiket.
Böszörményi ügyvédje, Juhász Gábor azzal érvelt, hogy a szobrász tette a szólásszabadság határain belül marad, és több hasonló határesetet is idézett az elmúlt évtizedekből, mint például a Fidesz-frakció Kossuth téri kordonbontását, avagy Orbán Viktor hungarocell szobra fejének letépését. A védelem tanújaként Sárkány József muzeológus, művészettörténész elmondta, hogy Böszörményi István tette művészeti performansz volt, amely nem okozott maradandó károsodást a szoborban – igaz, mint ahogy fogalmazott, jobb sem lett tőle.
A bíróság a védekezést csak részben fogadta el. Megítélése szerint Böszörményi tette kimerítette a közbotránkoztatás tényállását, emellett pedig riadalmat is keltett a pécsi önkormányzat jóvoltából nagy számban a helyszínre terelt kisiskolások körében. A bíró emellett hangsúlyos enyhítő körülményként értékelte, hogy a képzőművész „valós vagy vélt” közérdek miatt cselekedett, így elzárás és pénzbüntetés helyett a lehető legenyhébb ítéletben, figyelmeztetésben részesítette.
Böszörményi István nem fogadta el az ítéletet, mivel meglátása szerint nem követett el garázdaságot, és így fellebbezett; az ügy a Pécsi Törvényszéken folytatódik majd.
