Kié a tér? – Angelus Iván és az óbudai önkormányzat esete egy performance és a gyülekezési törvény kérdésében

Lokál

Ki a kreatívabb jogértelmező?

Megszokott esemény a Budapesti Kortárstánc Főiskola tagjai számára, hogy az általuk vallott alapértékekről művészi formában akár az utcán is tanúbizonyságot tehetnek. Angelus Iván táncos, koreográfus, az iskola alapító rektora több évtizedes tapasztalattal vezeti az ilyen és ehhez hasonló események lebonyolítását is. Ezen a héten az óbudai főtéren „demonstráltak” volna Nikhil Chopra indiai művész társaságában, a Dokumenta 14 keretében prezentálták volna a LINE: ATHÉN–KASSEL című eseményt. Csakhogy a törvény közbeszólt.

false

 

Fotó: Budapesti Kortárstánc Főiskola

A tervek szerint az indiai képzőművész, performer az óbudai főtéren állított volna fel egy sátrat, amely vállaltan mulandó rajzainak adott volna felületet, a főiskola táncosai pedig köztéri akció keretében egészítették volna ki a performance-ot.

Nikhil Chopra performansz kelléke

Nikhil Chopra performance-kelléke

Fotó: Budapesti Kortárstánc Főiskola

Angelus Iván véleménye szerint az esemény bőven belefért volna a gyülekezési jog keretébe. Bár április 22-én bejelentette a BRFK-n az eseményt, a rendőrség arról tájékoztatta Angelust, hogy az nem tartozik a gyülekezési törvény hatálya alá. Közölték, hogy „a rendőrség részéről a rendezvény megtartásának akadálya nincs”, viszont a közterületre kihelyezni kívánt tárgyak miatt kérték, hogy a szervező vegye fel a kapcsolatot a III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatával, amelynek illetékeseit egyébként a rendőrség előzetesen tájékoztatta.

Ennek ellenére Angelus nem kért területfoglalási engedélyt, mert megítélése szerint a performance igenis a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá esik.

Angelus az ügyben megpróbált a helyi bírósághoz fordulni, ám a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság közölte, hogy „nincs jogi lehetősége ilyen jellegű ügyekben történő döntéshozatalra”.

Eltelt néhány hét, közeledett az esemény időpontja, és a tervek szerint május 31. és június 2. között megrendezendő performance-ot megelőző napon a III. kerületi önkormányzat közterületek ügyében illetékes osztályvezetője figyelmeztette a szervezőt, hogy ha az előzetes figyelmeztetések ellenére területfoglalási engedély hiányában próbálja megrendezni az eseményt, „meg fogják tenni a szükséges lépéseket”.

Május 31-én végül Angelusék az óbudai főtér melletti Zichy-kastély kertjében kezdték meg a performance-hoz szükséges előkészületeket, mert a szervező úgy tudta, hogy a terület tulajdonviszonya nem tisztázott, így reménykedett benne, hogy a közterületért felelős szervek hagyják megvalósulni a művészi akciót.

Bemelegítő tai chi

Bemelegítő tai chi

Fotó: A szerző felvétele

Nikhil Chopra vázolja, hoygan kell a kelléksátrat felállítani

Nikhil Chopra vázolja, hogyan kell a kelléksátrat felállítani

Fotó: A szerző felvétele

Sátor kellékek

Sátorkellékek és a művészi akció résztvevői

Fotó: A szerző felvétele

Sátorállítás

Sátorállítás

Fotó: A szerző felvétele

A kellékként szolgáló sátrat végül félig sikerült összerakni, mikor megjelent a közterület-felügyelet egy embere, aki felhívta Angelus figyelmét arra, hogy a Zichy-kastély és annak kertje az állam tulajdonában áll – mégsem olyan szabad terület –, ezért tevékenységét folytassa közterületen. A főtéren aztán a közteresek kérték a rendezvényhez szükséges engedélyt, majd annak hiánya miatt hívták a rendőrséget. A már-már kabaréba illő folyamat során a rendőrség – mint előzetesen, helyben is – úgy ítélte meg, hogy semmi köze a dologhoz, ezután viszont a közterület-felügyelők felocsúdva közölték, hogy amennyiben nem szüntetik be Angelusék a tevékenységüket, igazoltatást követően bírságot szabhatnak ki a szervezőre.

Középen Angelus Iván

Középen Angelus Iván

Fotó: A szerző felvétele

Angelus Iván a Narancsnak úgy nyilatkozott, hogy nem kockáztathatta, hogy beláthatatlan összegű bírságot rójanak ki rá, így az egyébként nyilvános, kétnapos köztéri performance-ot kénytelen volt végül Pilisszentkereszten, saját magánterületén megrendezni. „A kultúra és a kulturáltság a magánterületre szorult” – jegyezte meg Angelus, aki szerint „amióta megszűnt a köztársaság, kettős beszéd van, a hatalmi ágak nincsenek már szétválasztva, a jog pedig értelmezés kérdése”.

Kíváncsiak voltunk, vajon kinek van igaza, ki az, aki a gyülekezési törvényt kreatívan vagy csak simán szabatosabban értelmezi. Megkerestük a TASZ-t, és Hegyi Szabolcstól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy egy táncos performance önmagában valóban nem a gyülekezési jog gyakorlása: a törvény szerint (3. §) a kulturális rendezvények nem minősülnek tüntetésnek, így nem bejelenteni kell őket a rendőrségnek – melynek nincs is hatásköre ilyenkor eljárni –, hanem valóban az önkormányzattól kell igényelni a terület használatát (ennek feltételeit helyi rendeletben szabályozzák). Egy flashmob esetében más lett volna a helyzet, de abban az esetben nagyon fontos az időtényező: csak a rövid, néhány percig tartó, valóban „villámcsődületként” megtartott események minősülhetnek flashmobnak – így Angeluséknál ez fel sem merült. „Ez persze nem jelenti azt, hogy egy táncos performance soha nem lehet politikai véleménynyilvánítás: ez a rendezvény céljától függ.” Ha a tánc vagy a performance egyéb részletei jelentik a lényeget, akkor kulturális rendezvényről van szó, ha mindez csak illusztrációja egy közéleti üzenetnek, akkor a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó tüntetésről van szó – tudtuk meg a TASZ munkatársától.

Angelusék esetében tudomásunk szerint nem volt szó politikai véleménynyilvánításról, persze, szabadon értelmezhető, mi számít annak, vagy mi nem.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.