helyrajzi szám

Malomtó

Lokál

Molnár János nevét nem a szakterületén elért sikerei nyomán őrzi az utókor.

A 19. század közepén aktív gyógyszerész és törvényszéki vegyész, lelkes amatőrként Buda egyik leg­érdekesebb természeti képződményét, a Lukács fürdőt tápláló Malom-tavat próbálta felfedezni (jelenlegi címe: II., Frankel Leó út 48.), nemcsak a víz összetételét vizsgálva, hanem a tóhoz közeli barlangot is feltérképezve. Molnár 1856 és 1858 közötti vizsgálatai alapján arra jutott, hogy hatalmas vizes barlang lehet a tó alatt, de bizonyítani nem tudta. Több mint száz évvel később jutott a búvártechnika arra a szintre, hogy kutathatóvá váljanak a vízzel teli barlangok, így Molnár János hipotézise is csak az 1970-es években vált bizonysággá, miután feltárták az addig csak feltételezett barlang járatait. A képződményt 1977 óta nevezik Molnár János-barlangnak.

A tó partján 1895-ben Ray Rezső tervei alapján mór stílusú kupolás „törökfürdőt” emeltek, s úgy nevezték el, hogy Népgőzfürdő. Azért építették, hogy a tó vizének áldásaiból ne csak a Lukács fürdő úri közönsége részesülhessen, hanem a szegényebbek is. Hetven évig működött, 1965-ben az életveszélyes állapotok miatt kellett bezárni. Az illetékesek 1962-ben azzal próbálták elkendőzni a fürdő agóniáját, hogy a tó másik oldalára modern vendéglátóhelyet építettek.

A Malomtó bisztró varázsa elsősorban a tóparti terasznak volt köszönhető. Az üzemeltető a nyitás előtti beharangozóiban a festői környezetet, a vízen lebegő nílusi rózsákat emelte ki; állítólag ezeket a növényeket maga Kitaibel Pál (1757–1817), a neves természettudós hozta a Nagyvárad melletti Püspökfürdőről. „Nílusi rózsa ugyanis – az afrikai folyón kívül – csak ebben a meleg vízi fürdőben virult” – állította Kitaibel nyomán az Észak-budai Vendéglátóipari Vállalat. Azt ígérték, hogy a Malomtó „a gyógyfürdő közelségéhez illő” csendes bisztró lesz, ezért „száműzik” a röviditalokat és a bort, csak sört, kávét és üdítőt árusítanak a frissensültek, imbisztálak, torták és sütemények mellé. Eldicsekedtek azzal is, hogy az új, 200 fős létesítmény építését 40 nap alatt lezavarták.

 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.