helyrajzi szám

Malomtó

Lokál

Molnár János nevét nem a szakterületén elért sikerei nyomán őrzi az utókor.

A 19. század közepén aktív gyógyszerész és törvényszéki vegyész, lelkes amatőrként Buda egyik leg­érdekesebb természeti képződményét, a Lukács fürdőt tápláló Malom-tavat próbálta felfedezni (jelenlegi címe: II., Frankel Leó út 48.), nemcsak a víz összetételét vizsgálva, hanem a tóhoz közeli barlangot is feltérképezve. Molnár 1856 és 1858 közötti vizsgálatai alapján arra jutott, hogy hatalmas vizes barlang lehet a tó alatt, de bizonyítani nem tudta. Több mint száz évvel később jutott a búvártechnika arra a szintre, hogy kutathatóvá váljanak a vízzel teli barlangok, így Molnár János hipotézise is csak az 1970-es években vált bizonysággá, miután feltárták az addig csak feltételezett barlang járatait. A képződményt 1977 óta nevezik Molnár János-barlangnak.

A tó partján 1895-ben Ray Rezső tervei alapján mór stílusú kupolás „törökfürdőt” emeltek, s úgy nevezték el, hogy Népgőzfürdő. Azért építették, hogy a tó vizének áldásaiból ne csak a Lukács fürdő úri közönsége részesülhessen, hanem a szegényebbek is. Hetven évig működött, 1965-ben az életveszélyes állapotok miatt kellett bezárni. Az illetékesek 1962-ben azzal próbálták elkendőzni a fürdő agóniáját, hogy a tó másik oldalára modern vendéglátóhelyet építettek.

A Malomtó bisztró varázsa elsősorban a tóparti terasznak volt köszönhető. Az üzemeltető a nyitás előtti beharangozóiban a festői környezetet, a vízen lebegő nílusi rózsákat emelte ki; állítólag ezeket a növényeket maga Kitaibel Pál (1757–1817), a neves természettudós hozta a Nagyvárad melletti Püspökfürdőről. „Nílusi rózsa ugyanis – az afrikai folyón kívül – csak ebben a meleg vízi fürdőben virult” – állította Kitaibel nyomán az Észak-budai Vendéglátóipari Vállalat. Azt ígérték, hogy a Malomtó „a gyógyfürdő közelségéhez illő” csendes bisztró lesz, ezért „száműzik” a röviditalokat és a bort, csak sört, kávét és üdítőt árusítanak a frissensültek, imbisztálak, torták és sütemények mellé. Eldicsekedtek azzal is, hogy az új, 200 fős létesítmény építését 40 nap alatt lezavarták.

 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.