helyrajzi szám

Malomtó

Lokál

Molnár János nevét nem a szakterületén elért sikerei nyomán őrzi az utókor.

A 19. század közepén aktív gyógyszerész és törvényszéki vegyész, lelkes amatőrként Buda egyik leg­érdekesebb természeti képződményét, a Lukács fürdőt tápláló Malom-tavat próbálta felfedezni (jelenlegi címe: II., Frankel Leó út 48.), nemcsak a víz összetételét vizsgálva, hanem a tóhoz közeli barlangot is feltérképezve. Molnár 1856 és 1858 közötti vizsgálatai alapján arra jutott, hogy hatalmas vizes barlang lehet a tó alatt, de bizonyítani nem tudta. Több mint száz évvel később jutott a búvártechnika arra a szintre, hogy kutathatóvá váljanak a vízzel teli barlangok, így Molnár János hipotézise is csak az 1970-es években vált bizonysággá, miután feltárták az addig csak feltételezett barlang járatait. A képződményt 1977 óta nevezik Molnár János-barlangnak.

A tó partján 1895-ben Ray Rezső tervei alapján mór stílusú kupolás „törökfürdőt” emeltek, s úgy nevezték el, hogy Népgőzfürdő. Azért építették, hogy a tó vizének áldásaiból ne csak a Lukács fürdő úri közönsége részesülhessen, hanem a szegényebbek is. Hetven évig működött, 1965-ben az életveszélyes állapotok miatt kellett bezárni. Az illetékesek 1962-ben azzal próbálták elkendőzni a fürdő agóniáját, hogy a tó másik oldalára modern vendéglátóhelyet építettek.

A Malomtó bisztró varázsa elsősorban a tóparti terasznak volt köszönhető. Az üzemeltető a nyitás előtti beharangozóiban a festői környezetet, a vízen lebegő nílusi rózsákat emelte ki; állítólag ezeket a növényeket maga Kitaibel Pál (1757–1817), a neves természettudós hozta a Nagyvárad melletti Püspökfürdőről. „Nílusi rózsa ugyanis – az afrikai folyón kívül – csak ebben a meleg vízi fürdőben virult” – állította Kitaibel nyomán az Észak-budai Vendéglátóipari Vállalat. Azt ígérték, hogy a Malomtó „a gyógyfürdő közelségéhez illő” csendes bisztró lesz, ezért „száműzik” a röviditalokat és a bort, csak sört, kávét és üdítőt árusítanak a frissensültek, imbisztálak, torták és sütemények mellé. Eldicsekedtek azzal is, hogy az új, 200 fős létesítmény építését 40 nap alatt lezavarták.

 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.