A 19. század közepén aktív gyógyszerész és törvényszéki vegyész, lelkes amatőrként Buda egyik legérdekesebb természeti képződményét, a Lukács fürdőt tápláló Malom-tavat próbálta felfedezni (jelenlegi címe: II., Frankel Leó út 48.), nemcsak a víz összetételét vizsgálva, hanem a tóhoz közeli barlangot is feltérképezve. Molnár 1856 és 1858 közötti vizsgálatai alapján arra jutott, hogy hatalmas vizes barlang lehet a tó alatt, de bizonyítani nem tudta. Több mint száz évvel később jutott a búvártechnika arra a szintre, hogy kutathatóvá váljanak a vízzel teli barlangok, így Molnár János hipotézise is csak az 1970-es években vált bizonysággá, miután feltárták az addig csak feltételezett barlang járatait. A képződményt 1977 óta nevezik Molnár János-barlangnak.
A tó partján 1895-ben Ray Rezső tervei alapján mór stílusú kupolás „törökfürdőt” emeltek, s úgy nevezték el, hogy Népgőzfürdő. Azért építették, hogy a tó vizének áldásaiból ne csak a Lukács fürdő úri közönsége részesülhessen, hanem a szegényebbek is. Hetven évig működött, 1965-ben az életveszélyes állapotok miatt kellett bezárni. Az illetékesek 1962-ben azzal próbálták elkendőzni a fürdő agóniáját, hogy a tó másik oldalára modern vendéglátóhelyet építettek.
A Malomtó bisztró varázsa elsősorban a tóparti terasznak volt köszönhető. Az üzemeltető a nyitás előtti beharangozóiban a festői környezetet, a vízen lebegő nílusi rózsákat emelte ki; állítólag ezeket a növényeket maga Kitaibel Pál (1757–1817), a neves természettudós hozta a Nagyvárad melletti Püspökfürdőről. „Nílusi rózsa ugyanis – az afrikai folyón kívül – csak ebben a meleg vízi fürdőben virult” – állította Kitaibel nyomán az Észak-budai Vendéglátóipari Vállalat. Azt ígérték, hogy a Malomtó „a gyógyfürdő közelségéhez illő” csendes bisztró lesz, ezért „száműzik” a röviditalokat és a bort, csak sört, kávét és üdítőt árusítanak a frissensültek, imbisztálak, torták és sütemények mellé. Eldicsekedtek azzal is, hogy az új, 200 fős létesítmény építését 40 nap alatt lezavarták.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
