Szabályozási harc a rolleres cégekkel

Nyertek a réven, de jött a vám

Lokál

Korábban nem látott bírságtételekkel próbálják egyes önkormányzatok kordában tartani a bérrolleres cégeket. Van, ahol a bírság sokszorosa a szerződésben rögzített díjfizetésnek, máshol viszont mintha hímes tojásként bánnának a szolgáltatókkal.

A mi utcánk már külvárosnak számít annak ellenére, hogy tíz percre van busszal a Ferenciek tere. Külvárosi életünk abban mutatkozik meg például, hogy a bérrollereket itt már simán le lehet tenni az út mellé. Egyszer a rézsűre is dobtak egyet, hetekig néztem, ahogy süllyed be a térdig érő fűbe, mire valaki érte jött és elvitte.

Húsz méterrel arrébb már egyetlen roller sincs ledobva, az ugyanis már a belváros, így ott csak az úgynevezett mikromobilitási pontokon lehet hagyni az eszközöket. Vagyis ott lehet hagyni mindent mindenhol, de a bérlő ez esetben nem tudja leállítani a bérlést, az ketyeg tovább, illetve büntetést is fizetni kell – kivéve, ha kis összeggel feltöltött virtuális kártyával fizetett, de ez már olyan furmányosság, amit elvétve alkalmaz a turista.

Zónák szerint

Az úgynevezett belvároson kívül, ami Budán a Bocskai út, Budaörsi út, Alkotás út és a Krisztina körút, Pesten pedig a Dózsa György út, Fiumei út és a Mester utca által határolt terület, nem állnak hegyekben a rollerek. Az átmeneti zónának nevezett területen sem, ami nagyjából Szentimrevárost, a Margitszigetet és Buda Margit körúton, Bécsi úton belüli szakaszát jelenti, plusz néhány keresztutcát a Ferencvárosban. Vagyis a rollerpara lényegében a belső kerületek sajátja, a nagyobb kerületekben értelemszerűen az említett szakaszhatárokon belüli részeken jelent gondot.

Itt koncentrálódik a bérrollerek nagyjából fele, négy-ötezer darab a Narancs számításai szerint. Néhány évvel ezelőtt ezek a rollerek szanaszét szórva várták a bérlőket, néha egyenesen a Dunában végezték, 2022-ben azonban a főváros és a kerületek is egységes szabályozást hoztak létre. Ennek lényege, hogy rollert csak a meghatározott mikromobilitási ponton (mobi) lehet otthagyni, és ott is csak meghatározott számban.

A rendszer megalkotásában az V. kerület járt az élen, ami nem csoda. A kerületet ellepték a rollerek, nem lehetett használni a járdákat, és nem­igen lehet megmondani, hogy a használatban lévő vagy a széthagyott járgányok voltak-e idegesítőbbek. A kerületvezetés válaszul egyszerűen kitiltotta őket a francba, mondván, a bérlés (otthagyás) értékesítésnek minősül, tessék tehát fizetni. Nyilván senki sem gondolta, hogy ez így lesz, a szolgáltatók így elsőre távoztak – aztán mégis inkább szerződtek.

A mindenki által elfogadható megoldás az lett, hogy a főváros és a kerületek szerződést kötöttek a rollereket bérbe adókkal. A szerződésben rögzítették a mobi pontok számát, hogy ott hány rollert, kerékpárt lehet lerakni, és mindezért mennyit fizet a szolgáltató. Az azóta eltelt idő megmutatta, mennyire jó ez a rendszer. Félig-meddig jó.

Vitatott javulás

Az mindenképp pozitív változás, hogy a rollerek jellemzően már valóban a mobi pontokon vannak, az azonban árnyalja a képet, hogy az önkormányzatok lényegében folyamatosan küldik a bírságcsekkeket, mert a szolgáltatók sok esetben magasról tesznek a szabályozásra. A lapunk által fellelt szerződések alapján a fővárosnál rollerenként havi 500 forint az alapdíj – de ezt a belvárosi részen kettes, az átmeneti zónában másfeles szorzóval emelik –, a kerületek inkább egységesen 1000 forintot kérnek. A főváros és a kerületek az általuk tulajdonolt területeken kialakított mobi pontok után szednek díjat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.